Kijev;Nemzeti Gárda;Kelet-Ukrajna;Szlovjanszk;fegyveres összecsapások;Andrej Descsicja;

2014-05-07 07:33:00

Európa békét sürget

Heves propaganda - és számháborút vív egymással Moszkva és Kijev, az európai politika meghatározó szereplői közül pedig egyre többen sürgetik egy újabb nemzetközi egyeztető tárgyalás, a Genf-2 összehívását. Oroszország azonban csak akkor tárgyal, ha meghívást kapnak Kelet-Ukrajna képviselői is. Az ukrán parlament leszavazta az ideiglenes kormány lázadók irányába tett engesztelő gesztusát. 

Nemzetközi hírügynökségi jelentések szerint a hétfői heves, több tucat halálos áldozatot követelő fegyveres összecsapások után tegnap viszonylagos nyugalom uralkodott Kelet- és Dél-kelet Ukrajnában.

A terrorellenes hadműveletet azonban nem függesztette fel Kijev, a lázadóktól visszafoglalt városokat továbbra is körbezárják a Nemzeti Gárda páncélos egységei. A novosti.dn.ua donyecki hírportál azonban újabb áldozatokról számolt be.

Egészségügyi forrásokra hivatkozva közölte: délután három óráig nyolcan haltak meg Doneyckben a terrorellenes művelet következtében, 16 személyt lőtt sebekkel szállítottak kórházba. Újabb nyolc ember hunyt el a Szlovjanszkban folyó harcokban is.

Az eddigi áldozatok kapcsán számháború dúl Moszkva és Kijev között. Az ukrán hatóságok a hét végi odesszai tragédiáig nem közöltek adatokat a lázadók vesztességeiről, csupán a hadsereg áldozatait számszerűsítették. Az odesszai összecsapás és tűz után 42 halálos áldozatról és mintegy 200 sérültről számoltak be.

Orosz hírforrások, köztük az állami média is, arról írnak, hogy "a kijevi hatóságok eltitkolják, hogy valójában hány antimajdan aktivista halt meg Odesszában a Szakszervezetek Házában, amit a szélsőségesek gyújtottak fel"

Úgy tudják, május 2-án 116 embert öltek meg. Állítólag 48 személy, mindnyájan a "föderalizmus hívei" (így nevezi az orosz média az ukránok által szakadárokként emlegetetteket) nyomtalanul eltűnt, a hullaházakban ma is azonosítatlan holttestek vannak.

A propaganda háborúból Kijev is kiveszi részét. A nemzetközi közösség segítségét kérte tegnap Andrej Descsicja külügyminiszter a május 25-i elnökválasztás szabad és demokratikus lebonyolításához .A kijevi hatalom szerint ugyanis Oroszország mindent megtesz a választás meghiúsításáért.

Ukrán kormányzati szereplők azonban nagy kommunikációs hibákat is vétenek. Például arról beszélnek, hogy csecsen harcosok jelentek meg Kelet-Ukrajnában, ám nehéz elképzelni, hogy a Moszkva ellen évek óta harcoló csecsenek Putyin híveivé váltak.

Julija Timosenko volt védőügyvédje, tegnap azt jelentette be, hogy Timosenko ellen merényletet készítettek elő oroszbarát erők. Nem zárta ki, hogy a Timosenko elleni fenyegetés része az elnökválasz meghiúsítását célzó orosz forgatókönyvnek.

Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök április 18-án elrendelte az elnökválasztáson induló jelöltek közül hatnak, köztük Petro Porosenkónak és Julija Timosenkónak az állandó védelmét. (A nagy esélyes azonban nem Timosenko, hanem Porosenko, aki már-már behozhatatlan előnnyel vezet.)

Kelet-Ukrajnában a május 11-re kitűzött, a régió státuszáról dönteni hivatott népszavazásra készülnek, amelyet azonban a kijevi hatalom nem ismer el. Az ukrán parlament viszont tegnap elutasította a kormány által az ország egységéről javasolt népszavazást, amelyet az elnökválasztással egy időben tartottak volna Ukrajnában.

A Jacenyuk- kabinet kompromisszumos javaslatát a kelet- és dél-ukrajnai megyék orosz ajkú többsége iránti engedménynek szánta, amellyel megakadályozható lett volna a szeparatisták saját függetlenségi népszavazása.

Az európai politika békés megoldást sürget. Az Európai Tanács bécsi ülésén a külügyminiszterek újabb négyoldalú - Ukrajna, Oroszország, EU és Egyesült Államok - genfi egyeztetést javasoltak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, Oroszország csak akkor tárgyal ismét, ha Kelet-Ukrajna képviselőit is bevonják és a kijevi hatalom párbeszédet kezd a lázadókkal. Az ukrán külügyminiszter elutasította az orosz felvetést.