A lelet azért is kapott nagy visszhangot, mivel ez az eddig talált legnagyobb fal és a Heródes előtti korból származik – írja az AP.
Shukron, aki 1995 óta vezeti ott az ásatásokat, úgy véli, hogy a fal döntő bizonyíték arra, hogy létezett ez a város, a hatalmas falat a jevusziták (Jeruzsálem régi lakói) építették, hogy védjék vele a Gihon forrást, amely a vizet biztosította a város számára. David 800 évvel később hódította meg a várost és beolvasztotta a saját városába.
“Szemtől-szembe láthatjuk most azokat a maradványokat, amelyek szóról-szóra megegyeznek azzal, amit a Bibliában olvashatunk” – nyilatkozta, hivatkozva Sámuel II. könyvére (5.6-9) és elmondta, hogy a fal közelében talált agyagtárgyak alapján feltételezhető, hogy a fal 3.800 évvel ezelőtt épült. Véleménye szerint ennek a falnak a feltárása olyan eredmény, amely jutalmazza nemcsak a régészek munkáját, hanem azokat a magánbefektetőket is, akiknek segítségével az utóbbi években létre tudták hozni a Dávid városa archeológiai parkot, amelyet a múlt évben több mint 500 ezren látogattak meg.
Nem mindenki ért egyet azonban Shukronnal a szakmában. Ronny Reich izraeli régész, aki 2008-ig együtt dolgozott vele azt állítja, hogy az agyagtárgyak David király és nem a jevusziták korából származnak és azzal vádolja kollégáját, hogy „összemossa a Bibliát a valósággal”.
A vita politikai síkra is terelődhet, tekintettel arra, hogy az ásatások Kelet-Jeruzsálem arab negyedében folynak és a régészcsapatot támogató Elad alapítvány több arab házat megvásárolt az ásatások közelében.
