Előfizetés

Hlinka-szobor Nyitrán

A nyitrai városvezetés úgy döntött, hogy Andrej Hlinkának állítanak szobrot a városban – írta a pozsonyi Új Szó. A városatyák 11 ezer eurót különítettek el erre a célra. 

A műalkotás a városközponthoz közel, de nem az óvárosban lenne. Az ugyancsak Hlinkáról elnevezett legfőbb közlekedési útvonal, a Trieda A. Hlinknu forgalmas út közelében helyeznék el. A szoborra és a hozzá tartozó bronztáblára pályázatot írtak ki. A műalkotást Hlinka születésének 150. évfordulója alkalmából készíttetik, augusztusban tervezik felavatni.

Hlinka a modern Szlovákia történetének egyik legfontosabb személyisége, a szlovák autonóm törekvések képviselője, nemzeti, keresztény és nacionalista politikus – emlékeztet a bumm.sk. 1918-ban tagja lett a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, megalapította az új Szlovák Néppártot.

Már 1919 nyarán elutazott Párizsba, és a versailles-i konferencián sikertelenül követelte a szlovák autonómiát. A pártja nevét 1925 után „Hlinka Szlovák Néppártjára” (Hlinkova slovenská ludová strana, HSLS) változtatták, melynek haláláig elnöke, fő ideológusa és parlamenti képviselője volt.

Hlinka a baloldali pártokat „zsidó-bolsevik csőcseléknek” nevezte. 1925-ben pedig így foglalt állást: "Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt."

Iráni kampány a fejkendő ellen

Újfajta kampányt kezdeményeztek az iráni nők, amellyel a fejkendő viselést kötelezővé tevő rendelkezés ellen tiltakoznak. 

Az akciót Maszih Alinezsád újságírónő kezdeményezte, aki arra kérte honfitársait, hogy a Facebookon osszák meg fejkendő nélküli képeiket. Az újságírónő rövid időn belül 200 ezer követőre tett szert. Bár bíráló megjegyzéseket is kapott a közösségi oldalon, azt válaszolta nekik, ha valaki nem hisz a rendelkezésben, s nem is ad hangot ellenérzéseinek, sosem tesz szert személyes szabadságra. Erre még több képet tett fel az internetre.

Mint a Spiegel Online-nak elmondta, naponta ötven újabb és újabb fejkendő nélküli képet kap helyi nőktől. Olyan felvételeket is kapott, amelyeken több nő látható egyszerre. Nevüket csak akkor közli, ha arra az illető is áldását adta.

Maszih Alinezsád nem ismeretlen Iránban. 2009-ben el kellett hagynia hazáját, miután leleplezett egy korrupciós botrányt hazájában. Azóta 17 éves fiával Londonban él. De továbbra is idejének nagy részét hazájának szenteli. „Minden nap interjúkat készítek” – mondta a német lapnak. Hozzátette, sokkal inkább riporternek, mintsem aktivistának tartja magát, s hű képet akar adni a perzsa állam mindennapjairól.

Terroristáknak minősítenék a szélsőséges telepeseket

Izraelben egyre többen vélik úgy, hogy terroristáknak kell minősíteni a szélsőjobboldali zsidó telepeseket, akik palesztin tulajdonra, valamint izraeli katonákra támadtak.

 Cipi Livni igazságügyi és Jichak Ahanovics belbiztonsági miniszter úgy vélte, joggal minősíthetnék terroristáknak az erőszakos szélsőségeseket. Amosz Oz ismert izraeli író pedig egyenesen neonáciknak nevezte a szélsőjobboldali zsidó telepeseket.

„Neonáci csoportjaink egy sor nacionalista és rasszista képviselőnk, valamint egyes rabbik támogatását is élvezik, akik megítélésem szerint ál-vallási magyarázatot is adnak akcióikhoz” – jelentette ki a 75 éves író Tel-Avivban.

Nem először fordult elő, hogy többen a szélsőségesen terroristákká való minősítését követelték, az utóbbi hetekben azonban felerősödtek ezek a hangok. A szélsőségesek keresztényeket is inzultáltak, ami különösen kellemetlen a kormányzat számára Ferenc pápa jövő heti látogatása közeledtével.