Kiengedték Simon Gábort - Fotók!

Publikálás dátuma
2014.05.12. 15:54
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Elhagyhatja a Simon Gábor a börtönt: a Fővárosi Törvényszék jogerős döntésével ugyanis megszüntette a volt politikus előzetes letartóztatását, és Simon házi őrizetét rendelte el. Ügyvédje, Nagy István lapunknak megerősítette: kiengedik védencét, mert a határozat indoklása szerint "a gyanúsított és védője jogorvoslati kérelme részben eredményre vezetett."  A képre kattintva galéria nyílik!

Ismert, Simont március 10-én az állítólagos bissau-guineai útlevele miatt felbujtóként közokirat-hamisítással gyanúsították meg, majd őrizetbe vették, két nappal később pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendelte előzetes letartóztatását. Később, már az április 6-i parlamenti választás után meghosszabbították három hónappal az eredetileg 30 napra elrendelt kényszerintézkedést. Ez ellen Simon és védője is fellebbezett, a Fővárosi Törvényszék pedig másodfokú, jogerős döntésében megszüntette az előzetest. Helyette az egy fokkal enyhébb kényszerintézkedést, a házi őrizetet rendelte el a volt politikussal szemben. Ez azt jelenti, hogy otthonát nem hagyhatja el, a rendőrök ezt naponta kétszer ellenőrzik is.

Ez a fordulat is megerősíteni látszik azt a korábbi feltételezést, miszerint a Simon-ügy, és főleg a volt politikus előzetes letartóztatása csak a parlamenti választás előtt volt igazán érdekes - az ügyészségnek és a témát napirenden tartó jobboldali sajtónak egyaránt. Az áprilisi Fidesz-győzelem óta ugyanis Simonról semmilyen hivatalos közlés nem jelent meg azon kívül, hogy meghosszabbították az előzetesét. A volt politikus utoljára április 4-én tett vallomást - akkor is saját kérésére.

Elmondta, hogy nincs bissau-guineai útlevele, továbbá soha nem kért meg senkit, hogy a nevében ezzel nyisson számlát, a MagNet Bankban pedig nem is járt. Az útlevél azért fontos, mert önmagában az adócsalásért a volt politikus nem is kerülhetett volna előzetesbe, ehhez "kellett" az úti okmány miatti felbújtóként elkövetett közokirathamisítás gyanúja és az erre alapozott szökés, elrejtőzés veszélye. Simont azóta sem hallgatták ki újra, sőt a még a választás előtt a Magyar Nemzetben "leleplezett" további külföldi bankszámlák miatt sem gyanúsították meg újabb bűncselekménnyel.

Vagyis továbbra is csak a botrányt kirobbantó eredeti bankbetéttel összefüggésben gyanúsított. Az egyetlen, hivatalosan is Simonnak tulajdonított bankszámlán - a bécsi Volksbankban lévőn, rajta mintegy 240 millió forintnyi euróval - szereplő pénzről a volt politikus egyébként nem állította, hogy az az MSZP-hez kötődne, sőt vallomásában azt állította, hogy még csaknem is a sajátja, az összeg felett csak vagyonkezelőként rendelkezett. amire vonatkozóan pedig olyan vallomást tett korábban, hogy a pénz nem a sajátja, annak csak a vagyonkezelője.

Mégis ezzel összefüggésben gyanúsították meg adócsalással Simont, akinek vallomása alapján viszont megdől a hivatalosan költségvetési csalás vádja, de ha mégsem így lenne, az okozott "kár", vagyis az adóhátralék "megtérült" azzal, hogy a számlán az ügyészség zárolta a vélt tartozás összegének megfelelő 238 ezer eurót. A három másik - grazi, salzburgi illetve zürichi - bankszámlán lévő pénzekkel összefüggésben Simont semmivel nem gyanúsították meg azóta sem.

Április elejei vallomásakor Simon bizonyítási indítványokat is tett: kérte például a vádhatóságtól, hogy - ha valóban lefoglalták az állítólagos útlevelét -, akkor azt mutassák meg neki, mert állítása szerint ilyen okmánya soha nem volt. A Népszavának korábban nyilatkozó ügyvédje nemcsak az útlevél létezését kérdőjelezi meg, hanem állítja, hogy a MagNet Bankos számla is "provokáció". Ezt erősítik azok az furcsaságok is, amelyekről korábban beszámoltunk.

Például az, hogy az ügyészség "koronatanúja", N. Imre - a MagNet Bank biztonsági embere - két, egymásnak ellentmondó vallomást tett erről. Első vallomása szerint Welsz Tamás vállalkozó "bemondásra", vagyis útlevél bemutatása nélkül nyitott náluk számlát Simonnak Gabriel Derdak néven, majd egy órával későbbi, újabb vallomásában pontosított: a számlanyitáskor az előírásoknak megfelelően a vállalkozó bemutatta a bissau-guineai okmányt. Welsz másként emlékezett. Ő, aki amúgy nem tudott Simon bissau-guineai útleveléről, azt állította, hogy már korábban nyitották a számlát, ő és barátja - az ügyben szintén gyanúsított K. József - csak a pénzt fizették be rá.

Ők ketten értesüléseink szerint egyértelműen azonosíthatók a MagNet Bank ipari kameráinak felvételein, míg Simon nincs rajtuk. Mindez arra utal, hogy a MagNet-es számlanyitással Welsz vagy megbízói csak gyanúba akarhatták keverni Simont.

Szerző
Frissítve: 2014.05.12. 18:20

DK: a fiatal, képzett, kreatív szakemberek mentek el

A Demokratikus Koalíció szerint Újabb százezerrel nőtt és immár elérte a 600 ezret az Európa más országaiban élő és dolgozó magyarok száma: 600 ezren mentek el a leginkább vállalkozó kedvű, jórészt fiatal, képzett, kreatív, idegen nyelvet beszélő magyarok közül.

Az ellenzéki párt közleménye szerint 600 ezer ember, aki az átlagnál lényegesen nagyobb mértékben növelhetné a magyar gazdaság teljesítményét, járulhatna hozzá a hazai adó- és járulék-bevételekhez, ehelyett azonban a brit, a német és az osztrák nemzeti jövedelmet és bevételeket hizlalja.

"Orbán Viktor ezzel messze túlteljesítette annak a vállalásának időarányos részét, amellyel tíz év alatt egymillió új magyar munkahely létesítését ígérte - igaz, azt elfelejtette hozzátenni, hogy külföldön... " - fogalmaz Varju László, a párt elnökségi tagja.

A Demokratikus Koalíció szerint a probléma megoldására két irányban kell lépéseket tenni. Józan, fegyelmezett, kiszámítható és megbízható kormányzati gazdaságpolitikára van szükség, a befektetők bizalmának visszaszerzésére, hogy Magyarországon is létesüljenek új munkahelyek, és a dolgozni akarók itthon találjanak munkát. Másrészt európai segítséggel olyan bérfelzárkóztatási programot kell beindítani, amely fokozatosan, de folyamatosan és érzékelhetően közelíti a hazai béreket az európai átlaghoz, hogy a tisztes megélhetés reményében senki ne kényszerüljön külföldre.

"A DK ilyen bérfelzárkóztatásra tett javaslatot 16 pontos európai választási programjában" - zárja közleményét az ellenzéki tömörülés.

Szerző

Átvizsgálják a DK-s képviselők esküokmányát

Megvizsgálja az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a Demokratikus Koalíció (DK) független országgyűlési képviselőinek esküokmányát. Erről a testület hétfőn, első ülésén döntött.

Rubovszky György, a bizottság KDNP-s elnöke vetette fel, az alakuló ülés után "folyosói mendemondák" voltak arról, hogy a négy DK-s politikus nem mondott esküszöveget. Megemlítette, hogy az ülésen ő is végighallgatta az esküszöveg kiegészítését.

Felmerült annak veszélye, hogy az esküokmányt nem a törvényben előírt módon írják alá - tette hozzá, azt kezdeményezve, hogy ellenőrizzék le, szabályos-e az aláírás.

Az alkotmányügyi bizottság jogutódjaként működő testület elnöke közölte, azt nem tudja ellenőrizni, hogy a törvényes esküszöveget mondták-e, az az egyetlen bizonyíték, hogy az okmányt toldozgatás-foldozgatás, szavak kicserélése nélkül aláírták.

Rubovszky György kitért arra, hogy a szombati plenáris ülésen Kövér László házelnök bejelentette, hogy az esküokmányokat rendben aláírták a képviselők. Ennek ellenére - folytatta - , nem mintha kételkedne a házelnöki bejelentésben, javasolja, kérjék meg a jegyzői irodát, hogy az igazságügyi bizottság következő ülésén megnézhesse az okmányokat.

Apáti István (Jobbik) szerint a négy képviselőnek "érdemes jobban a körmére nézni", ne csak az írásbeli szöveget vizsgálják, hanem a videofelvételek alapján azt is, mondták-e az esküszövegét.    

Rubovszky György közölte, az országgyűlési törvény az eskü elmondását és az esküokmány aláírását együttes feltételként szabja meg a mandátum érvényességéhez, és egy alkotmánybírósági határozat azt is meghatározza, hogy az esküszövegnek teljes terjedelmében el kell hangoznia.

A videofelvétellel összefüggésben pedig azt mondta, mind a 199 képviselő felvételét meg kellene vizsgálni, mert a szóbeliséget attól is meg kell követelni, aki levegővétel miatt nem mondta el a szövegrészt vagy kihagyott egy szót.

Az igazságügyi bizottság Apáti István javaslatát egy igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett nem fogadta el. Kilenc igen szavazattal, két tartózkodás mellett a képviselők megszavazták, hogy a bizottság következő ülésére kérjék be a négy képviselő okmányát.

A DK-s Molnár Csaba független országgyűlési képviselő az alakuló ülés után kedden közölte, hogy a DK-hoz tartozó négy országgyűlési képviselő (rajta kívül Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos, Vadai Ágnes) azért fűzött kiegészítést a képviselői esküjéhez, mert sem jónak, sem pedig legitimnek nem tartják az alaptörvényt, amire meg kellett esküdniük.

Orbán Viktor (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) által benyújtott, Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatról Rubovszky György az igazságügyi bizottság ülésén azt mondta, az részben egyszerűsíti a minisztériumok elnevezését, részben a közigazgatási feladatkört az igazságügyi minisztériumról leválasztja. Mint mondta, tudomása szerint a közigazgatást a végrehajtási rendelet a Miniszterelnökséghez helyezi.

Szabó Sándor (MSZP) azt mondta, bár a minisztériumi struktúra kialakítása a mindenkori kormánytöbbség joga és felelőssége, de a csúcsminisztérium rendszert, annak elégtelen és költséges volta miatt, nem tudják támogatni.

2010-ben a csúcsminisztériumok létrejötte után valóban kevesebb lett a miniszterek száma, de duplájára, 24-re nőtt az államtitkárok száma és jelentősen megnövekedett a helyettes államtitkáré is - fejtette ki, hozzátéve, hogy 2014 tavaszán az új kormány felállása előtt 187 állami vezetőt lehetett összeszámolni.

A bizottság 9 igen szavazattal, két tartózkodás mellett tárgysorozatba vette a javaslatot.

Szerző