Átmenetileg erősödött a forint

Most érdemes devizát vásárolni a nyári nyaraláshoz - ezt javasolják a pénzpiaci elemzők. A tegnapi 303 forint körüli euró-árfolyamnál még kis mértékben tovább erősödhet a hazai deviza, de egyre valószínűbbnek látszik az ellenkező irányú folyamat erősödése.

A javuló forintnak azonban nem csak az utazni vágyók örülnek, hanem a devizában felvett hitelek visszafizetése is kisebb terhet jelent a költségvetésnek és a devizahiteleseknek egyaránt. A múlt hét elején egy euró még 308 forintot ért tegnap azonban már alig több, mint 303 forintot. A váratlan izmosodásnak kizárólag nemzetközi okai voltak - mondta lapunk érdeklődésére Kolba Miklós. Az ING Bank devizaüzletágának vezetője ezek közül kiemelte Vlamigyir Putyin orosz elnök javaslatát, hogy Ukrajna keleti országrészén ne legyen még két hétig népszavazás, továbbá ígéretet tett arra, hogy fegyveres erőit visszavonja a szomszédos ország határától.

Annak ellenére, hogy a népszavazást vasárnap megtartották és az orosz fegyveres erők összevonása fennmaradt, mégis a feltörekvő pénzpiacok - közöttük a magyar is - kedvezően reagáltak a hírekre. Ugyancsak előnyösen hatott a forint árfolyamára, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a múlt heti kamatdöntő ülésen bejelentette: hogy az euró kamatát leghamarabb csak júniusban mérséklik. Ennek hatására a dollár gyengülni kezdett az euróhoz képest - emlékeztetett a szakember, így megfordult a forint árfolyamának alakulása. Néhány nappal korábban még azt sem tartották kizártnak a bankközi devizapiac kereskedői, hogy egy euró akár 310-312 forintot is érhet, a külső piaci körülmények azonban inkább a forint erősödése előtt nyitották meg az utat. Ennek hatására a devizaspekulánsok gyorsan realizálták a profitjukat.

Az elkövetkező napokban ismét a forint drágulására lehet számítani, ezért azok, akik nyáron szeretnének külföldre - ha tehetik - most váltsanak valutát - javasolja az elemző.  Az sem baj, ha otthon tarja valaki a valutát, az alacsony kamatok miatt ugyanis alig éri kamatveszteség a devizaváltókat, havonta eurónként ez most legfeljebb 30 fillér, míg korábban ez az 1 forintot is meghaladta volna.

Szerző

Barázdán, paragrafuson is átgázoltak a nyertesek

Végleg elszabadulni látszanak a az indulatok a kishantosi biogazdaság földjein. A héten az életveszélyes fenyegetéstől a fizikai erőszakig mindent bevetett az állami földbérlet-pályázat néhány nyertese. Egyikük nem csak a biogazdaság ügyvezetőjére, de az ökogazdasággal aktív szolidaritást vállaló Greenpeace tagjaira is rátámadt. A kishantosiak úgy érzik, sem a törvények, sem a hatóságok nem védik meg őket.

Az állami földbérlet- pályázaton nyertesnek kihirdetett reménybeli új bérlők közül többen is traktorokat küldtek a kishantosi biogazdaság területére. Ők annak ellenére kezdtek el vetni, illetve kitárcsázni az újra sarjadó vetést, hogy április 25-én a Székesfehérvári Járásbíróság első fokon két pályázatnyertes birtokvédelmi kérelmét is elutasította. A döntés értelmében a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. 452 hektáros területét a jogerős ítéletig nem használhatják az új bérlők, illetve jogviszony az ügy rendezéséig csak a nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) és a kft. között van. Ennek ellenére a múlt hét közepétől folyamatos atrocitások érik a kishantosiakat és a Greenpeace aktivistákat.

Elsőként Szőnyegi Tamás, aki a földbérlet pályázaton nyert a múlt hét csütörtökjén azzal fenyegetőzött, traktorral hajt át azon, aki megakadályozza, hogy úgymond ő a földjét művelje. Egy nappal később, Szabó Zsolt, aki 52 hektárt nyert - Ács Sándorné, a kft. alapító-ügyvezetőjének közlése szerint, egy terepjárójával majdnem elsodorta Bolye Ferencet, a gazdaság vezetőjét, aki az aktivisták között állt. Bolye ugyan az autó elől, ám ekkor Szabó kipattant a volán mögül, és nekiesett a férfinak. Többen igyekeztek megfékezni Szabót, aki ekkor az egyik Greenpeace aktivistát is megütötte, majd mindenkivel lökdösődni kezdett. (Az esetről készült videofelvétel több tévé csatorna híradójában és az interneten is látható volt.)

Lapunk információi szerint a sértettek feljelentést tettek, amelyet feljelentés-kiegészítésként kezel a rendőrség, egy korábbi, április 12-i birtokháborítási üggyel kapcsolatban. Akkor - a szemtanúk elmondása szerint - a Simon Kft. traktorai becslések szerint 130-140 millió forintos kárt okoztak a vetés kitárcsázásával és birtokháborítást is elkövettek. Pénteken a kishantosiak követték a Szabó által elnyert földeken dolgozó 3 traktort és megbizonyosodtak arról, hogy a munkagépek a Simon Kft. telephelyére álltak be.

A tárca az új bérlőket támogatja
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) megkeresésünkre azt közölte: hogy a törvényesség helyreállítása fontos feladat ebben az ügyben is. "Minden szükséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy végre azon bérlők használhassák zavartalanul ezeket a földeket, akik érvényes bérleti szerződéssel rendelkeznek. A Kishantosi Kft-nek tavaly ősszel lejárt a bérleti szerződése. Sem akkor, sem azóta nem mondta ki semmilyen bírósági ítélet, hogy a Kishantosi Kft-nek bármilyen jogalapja lenne ezen területek használatára" - írta a szaktárca.

Simon-Hornok Réka, az állami földpályázatok egy másik nyertesének, Simon Károlynak a felesége, annak, aki a 2900 hektáron gazdálkodó Simon Kft. tulajdonosa - mondta Ács Sándorné. Simon nem pályázhatott volna az 1200 hektáros birtok korlát miatt, így viszont újabb 87 hektáros területhez juthatnak. Azon már senki sem csodálkozott, hogy szombaton Simon-Hornok reménybeli birtokán a Simon Kft. gépei jelentek meg.

Vasárnap Márok Csaba Mezőfalva polgármestere, - aki ugyancsak pályázatnyertes - által megbízott traktoros is kihajtott a kishantosi földekre. Ács Sándorné lapunknak elmondta, a hétvégén rendőrökkel ment ki a földekre, ahol az NFA-ra és az agrárkamara egyik alelnökére, Zászlós Tiborra hivatkozó biztonsági őr azt követelte az egyenruhásoktól, hogy Ács Sándornét "küldjék el, mert neki megtiltottták, hogy a területen legyen". Az őr megfenyegette a rendőröket, ha nem küldenek el, nagy bajba kerülhetnek, mire ők beszóltak a sárbogárdi kapitányságra, majd azt kérték, menjek el a földekről - közölte Ács Sándorné. A sárbogárdi kapitányságon megkeresésünkre közölték, nem tudnak az ügyről és felvilágosításért a Fejér megyei Rendőr-kapitánysághoz kell fordulni. A kapitányságtól ígéretet kaptunk, hogy kivizsgálják az ügyet és tájékoztatnak az eredményről.

Föld einstand a Kiskunságban
A Csongrád Megyei Munkaügyi és Közigazgatási Bíróságon tegnap megkezdődött az a per, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal ellen indítottak, azért mert kisajátítottak egy 129 hektáros, Baks község területén lévő birtokrészt. A földet egy harminc éve Magyarországon élő arab közgazdász, Al-Aboodi Ali Abdul Amir társtulajdonában lévő, Al-Khamis and Al-Safar Kuwait Kft. 1993-ban legálisan, az akkori törvényeknek megfelelően vásárolta meg. Az agrárvállalkozó a Népszavának elmondta, a kisajátított területen szántó és legelő található, ami azért fontos, mert 150 húsmarhát is tart. A magyar feleségével a kft.-t vezető vállalkozó lapunknak elmondta, a kisajátítás indok az volt, hogy helyre kell állítani az eredeti állapotot. Ő azonban a környékbeliektől azt hallotta, hogy ez a terület is előbb-utóbb pályázattal kiválasztott személyek kezébe kerülhet.
Magyar György ügyvéd a vállalkozó jogi képviselője a Népszavának elmondta, nem csak a kisajátítást, de a földért kapott összeg nagyságát is vitatják. Az arab vállalkozó 500 hektáros birtokot alakított ki, most azonban kisajátítás megbontja a birtokszerkezetet, ráadásul gazdálkodó attól tart, hogy a többi földjét is elveszik. Magyar György precedens értékűnek nevezte az esetet. A bíróság 30 napot kért, hogy dönthessen az indítványról, az ügyvéd ennek függvényében dönt arról, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e előzetes.

Szerző

Elvi lehetőség a Takarékbank vételére

Megadta a Takarékbank Zrt. megvásárlásának - befolyás szerzésének - elvi lehetőségét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az FHB érdekeltségébe került Magyar Takarék Zrt.-nek. Azt azonban a bíróságnak kell majd eldöntenie, hogy a tranzakció megvalósulhat-e? Az MNB tegnapi közleményében azt írja, a befolyásszerzés akkor fog ténylegesen megvalósulni, ha az illetékes bírói fórumok (Fővárosi Törvényszék, Alkotmánybíróság) a mögöttes adásvételt jogszabályszerűnek, alkotmányosnak mondják ki és a részvények átruházása megtörténik.

Emlékezetes, hogy MNB 2014. május 9-i határozatában engedélyezte, hogy a Magyar Takarék Zrt. az MFB Zrt-től és a Magyar Posta Zrt-től történő adásvétel útján - 54,83 százalékos közvetlen befolyásoló részesedést szerezhessen a Magyar Takarékbank Zrt.-ben.

A jegybank a Magyar Takarék befolyásszerzése alapján egyúttal azt is engedélyezte, hogy az abban tulajdonos FHB Jelzálogbank 13,75 százalékos közvetett tulajdonrészre tehessen szert a Takarékbankban. Az MNB engedélyezési eljárása során nem vizsgálta (jogszabályi felhatalmazás hiányában nem is vizsgálhatja), hogy a befolyásszerzés mögött álló adásvétel jogszerű-e, illetve az arra módot adó jogszabály alkotmányos-e, avagy sem.

Az MNB e határozatában a befolyásszerzés elvi lehetőségét adja meg a befolyásszerző társaság, illetve az eladó társaságok által számára rendelkezésre bocsátott adatok alapján. A részvények adásvételével történő befolyásszerzésre vonatkozó előzetes jegybanki engedély tehát kizárólag annyit jelent, hogy a felek által tervezett befolyásszerzés a pénzügyi ágazati jogszabályokban előírtaknak megfelel, s így az engedélyezési feltételek teljesülnek. A befolyásszerzésben résztvevő felek számára ezáltal megnyílik annak lehetősége, hogy a tranzakciót lezárják.

"Fel sem tételezheti senki sem, hogy az MNB ezzel üzenjen, illetve befolyásolja a független bíróságokat az e témával összefüggő folyamatban lévő perekben" - mondta el érdeklődésünkre Dávid Ferenc, a Takarékbankban összesen mintegy 45 százalékos részvénycsomaggal rendelkező több mint 100 takarékszövetkezet érdekeit képviselő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szóvivője. Ugyanakkor megemlítette, hogy az MNB egyik alperese - így ellenérdekelt fele - az OTSZ kontra magyar állam és képviselői perben, amely az FT előtt van folyamatban. Mint ismeretes az FT 2014. április 18-i végzésében újabb ideiglenes intézkedésként egyrészt megtiltotta a Magyar Posta Zrt. birtokában levő takarékbanki részvények átruházását a Magyar Takarék Zrt.-nek.

Másrészt Bene Lajos bíró az AB-hez fordult: állapítsa meg a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényről, hogy az nem ütközik-e az alaptörvénnyel, és amennyiben igen, akkor azt visszamenőlegesen teljes egészében semmisítse meg. Emellett az alperesek térítsék meg a takarékszövetkezeteknek a jogalkotással okozott vélt - kárukat. "Ha az MNB elvárja, hogy tiszteljék függetlenségét, úgy ebből következik, hogy a bíróságok autonómiáját az MNB-nek is tiszteletben kell tartania" - emelte ki Dávid Ferenc.

Az FHB tegnapi közleménye szerint ugyanakkor a tranzakció lezárására várhatóan még a 2014. év első félévében sor kerül. A Takarékbank 2014. április 25-i közgyűlésén az MFB és a Magyar Posta együttes 55 százalékos állami részvénytöbbségével, a részvényesek 73 százalékának támogatásával, 10 százalék tartózkodás és 17 százalék elutasítása mellett megszavazták azt az előterjesztést, hogy a Takarékbank 600 millió forint értékben részvényekké átváltható kötvényt bocsát ki. Ennek lejegyzésre zártkörűen csak a Magyar Takarék Zrt. a jogosult.