Ez azt jelenti, hogy ha egy uniós állampolgár "irrelevánsnak” vagy “elavultnak” találja egy őt érintő személyes adat kezelését, úgy kérheti annak törlését. Ezt a keresőcégnek az EU-ban jelenleg érvényben lévő, a személyes adatok védelméről szóló 1995-ös irányelvének megfelelően végre kell hajtania.
A Google számára kedvezőtlen az ítélet, az elektronikai óriás csalódottságának adott hangot, s kiemelte, a döntés egyenlő az adatok cenzúrázásával. A cég közleményében azt írta, “időre van szüksége, hogy megvizsgálja a következményeket”.
A “right to be forgotten” (a felejtés joga) támogatói eközben ünnepelnek. Viviane Reding, uniós igazságügyi biztos a személyes adatok védelmének “tiszta győzelméről” beszélt.
A BBC azonban felhívta a figyelmet a rendelet lényegére, miszerint az uniós bíróságnak két fontos, a modern demokrácia alapját jelentő alapelv, a szólásszabadság és az információ szabad áramlása, illetve a magánszférához fűződő jog, a személyes adatok feletti rendelkezés között kellett döntenie, s utóbbi mellett tette le voksát.
Az európai jog ugyan nem precedensrendszerben működik, de a mostani ítélet vélhetően kellő alapot nyújt majd az EU-tagországok hasonló ügyeiben való döntéshez. Csak Spanyolországban 180 ilyen eset van. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat az eddig sok millió kötetes könyvtárként működő internet történetében.
