Lehet sikeres az egységes keretek közötti vagyongazdálkodás - jelentette ki Márton Péter, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója a Napi Gazdaság szerdai konferenciáján. Hatalmas állami vagyonnal gazdálkodik az MNV Zrt. Tizenháromezer milliárd forintnyi ingó és ingatlan, valamint társasági portfolió tartozik hozzá, a közvetlenül kezelt társaságok száma 160, de ezek közül csak 111-ben rendelkezik az MNV Zrt. többségi tulajdonnal. Az állami társaságok nagy része felszámolás alatt áll, illetve öröklés útján került az állami vagyonkezelőhöz. Száz százalékos tulajdonukban van a Szerencsejáték Zrt., létét annak köszönheti, hogy általa tekintélyes adóbevétele van az államnak. Viszonylag kevésbé ismert, hogy a tőzsdén is jegyzett, nyereséges Richter Gedeon Nyrt.-ben az államnak kisebbségi tulajdona van.
Arra viszont annál többen emlékeznek, hogy az Orbán-kormány egy orosz szakmai befektetőtől 20 százalékot meghaladó mértékű Mol-részvényt vásárolt. Az állami tulajdonú olajrészvények aránya azonban ennél valamivel magasabb, mivel a magán-nyugdíjpénztáraktól elorzott vagyonban jelentős mennyiségű Mol-részvény is volt. Ugyancsak többségi tulajdonra tett szert az MNV Zrt. a Rába Járműipari Nyrt.-ben, amelyet azáltal tették nyereségessé, hogy szép számú állami megrendeléshez juttatták, Volán-autóbuszok és honvédségi teherautók szállítására kaptak lehetőséget. Márton Péter ezzel szándékozott bizonyítani, hogy elavult az a nézet, hogy az állam rossz tulajdonos.
A vezérigazgató bejelentette, éppen most zajlik a Volánok - évekig halogatott - átalakítása. A 24 vállalatot a jövő év első napjával 7 regionális szolgáltatóba vonják össze. Szerinte a különböző energetikai társaságokban és leányvállalataiknál végrehajtott visszaállamosítás tette lehetővé a rezsicsökkentést, és ez teremti meg az alapját annak, hogy a tarifákat az ipari fogyasztók számára is mérsékeljék. Márton Péter úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai helyzet fényében különösen felértékelődtek az E.On-tól átvett gáztározók. A vezérigazgató a felvásárlásokat indokolva kijelentette: nem nagyon van olyan piaci szereplő, amelynek nagyobb érdeke fűződne a zavartalan és minőségi közműellátáshoz, mint az államnak. Ráadásul a közösségi tulajdon az árszint letörésében is komoly szerephez juthat.
Azzal érvelt, hogy a magyar állam jelentős energetikai portfoliója jobb tárgyalási pozíciót teremt, mintha a kisebb társaságok külön-külön tárgyalnának. Szakemberek azonban emlékeztetnek arra, hogy a multinacionális energetikai cégek ereje, alkupozíciója nem marad el a kormányzatétól. A vezérigazgató ezúttal is hitet tett a közismert Fidesz-álláspont mellett, amely szerint a közösségi tulajdon a közszolgáltatások árszintjének letörésében is komoly szerephez juthat. Vagyis az árakat nem a piac klasszikus szabályozószerepe dönti el - az állam árszabályozó szerepének érvényesülése mellett -, hanem a kormányzati akarat.
A már korábban állami tulajdonba került Remondis hulladékgazdálkodó (új nevén Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezet) után egy újabb szereplő felvásárlásáról tárgyal az MNV Zrt., erről a vezérigazgató úgy fogalmazott, nem államosításról van szó, hanem piaci alapokon történő akvizícióról. Általában olyan ágazatokban terjeszkedik az állam, ahol alig van verseny, az alapellátáshoz szükséges infrastruktúrákat kezelik, illetve ahol a nyereség nagy része állami megrendelésekből származik - érvelt Márton Péter, aki világossá tette, hogy Magyarországon megszűnt a privatizáció.
Álláspontja szerint megérte beszállni a cégbe, mivel így képesek beleszólni a társaság stratégiájába. A társaság az elmúlt évre is fizetett osztalékot az államnak, mégpedig többet, mint az azt megelőző esztendőben.
Arról is érdeklődtünk, hogy van-e jele annak, hogy az áramszolgáltatók a rezsicsökkentés miatt kieső bevételek miatt kevesebbet fordítanak a hálózat fenntartására, ezért növekedhetett-e a szolgáltatások átmeneti szüneteltetésének időtartama. A vezérigazgató elmondta: nincsenek ilyen információi, de a hálózatok üzemeltetésének biztonsága szerinte nem romlott.