egészségügy;orvosok;érdekképviselet;béremelés;

2014-05-15 18:20:00

Összefogott öt egészségügyi érdekképviselet

Elsősorban a béremelés folytatását, kiszámítható életpályamodellt és az egészségügyi ellátások valós árú finanszírozását határozta meg elérendő közös célként öt egészségügyi érdekképviselet. Erről az érdekképviseletek képviselői beszéltek csütörtökön budapesti sajtótájékoztatójukon, amely egyfajta csatlakozás volt az európai orvosok tiltakozó akciójához.

Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke azt mondta, a most zajló akciótól azt várják, hogy folytatódjanak a szakmai konzultációk, mivel a választások előtti időszak nem volt alkalmas a higgadt párbeszédre, a szakmai érvek eljuttatására. Nem tudtak azonosulni a sikerpropagandával, de a mindent tagadó, lesújtó helyzetjelentésekkel sem - fogalmazott.

A MOSZ elnöke szerint elindult egyfajta megújulás, és a "katasztrofális bérhelyzet" korrekciójára is láttak lépéseket, valamint némileg csökkent a szakemberek elvándorlása. Folytatni kell ezeket a lépéseket, de fel is kell gyorsítani a folyamatot, mert "irtózatos gondok feszítik a magyar egészségügyet" - hangsúlyozta.

Antmann Katalin, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségének elnöke azt mondta, hogy az európai országokban zajló akciósorozat mindenhol az egészségügy égető kérdéseire igyekszik felhívni a figyelmet, vagyis arra, hogy fordítsanak elegendő pénzt az ágazatra, szűnjön meg a hálapénz, és javuljon az egészségügyben dolgozók bérhelyzete. Hozzátette: az orvosok és a szakdolgozót bére emelkedett ugyan az elmúlt években, de az ágazatban műszaki-gazdasági területen foglalkoztatottak bére nem, pedig erre is szükség van.
Jelezte egyben, hogy egy diplomás szakdolgozó bruttó 165 ezer forintot keres, ami nettóban nem sokkal több, mint a jelenlegi létminimum. Az orvosoknak juttatandó emelést pedig nem az alapbérbe építették be, így például az ügyeleti munka után járó pénzt nem az emelt összeg alapján számolják.

Hozzátette: számítások szerint 3600 szakdolgozó és kétezer orvos hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből.
Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke úgy fogalmazott, hogy az egészségügyi területen dolgozó érdekképviseleteknek össze kell fogniuk, mert csak így tudnak eredményt elérni.

A rezidensszövetség a hálapénz eltörlését, illetve "kivezetését" tartja a legfontosabbnak - mondta, hozzátéve, hogy felméréseik szerint a 275 ezer forintos nettó alapbér lenne az a szint, ahol egy kezdő orvos már nem fogadna el paraszolvenciát.
Dénes Tamás hangsúlyozta, az elkövetkező négy évben a béremelést folytatni kell, a kormányzati ciklus végére el kell törölni a hálapénzt, valamint teret kell engedni az extraszolgáltatás-vásárlásnak úgy, hogy fennmarad a szolidaritáson alapuló rendszer.
Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy az egészségügyi és szociális szféra jelenlegi jövedelmei nem biztosítják a megélhetést. Reformra vár az oktatás is - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva Bélteczki János azt mondta, hogy egy 2012-ben általuk kidolgozott bértábla szerint egy kezdő szakorvos órabére kétezer forint lenne, ami évente emelkedne 100-200 forinttal óránként. Így egy nyugdíj előtt álló szakorvos bére havi bruttó 1,1 millió forint lenne. Számításaik szerint ennek megvalósításához, valamint a szakdolgozók bérének rendezéséhez 170 milliárd forintra lenne szükség. Ebben az esetben azonban a hálapénzt be kellene tiltani.
A sajtótájékoztató közben mintegy 10-15 orvos flashmobot tartott: felvette fehér köpenyét, felmutatta útlevelét, és elhagyta a termet.

Az egészségügy jobbításáért tenni akaró akciószövetséghez csatlakozott a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége is, de a képviselője nem volt ott a sajtótájékoztatón.