Megosztó a megszállási emlékmű

Publikálás dátuma
2014.05.16. 18:37

Bármi volt is a kormány célja a Szabadság térre tervezett '44-es német megszállási emlékművel, egyelőre a társadalom végletes megosztása könyvelhető el eredményként - állapítja meg a Medián országos kutatása, melyet az antiszemitizmus és a szélsőségek ellen fellépő Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából készítettek április végén. 

A felmérésből kiderült: civilek öt hete tartó folyamatos helyszíni tiltakozó akciója, és a fokozódó nemzetközi botrány ellenére Orbán Viktor miniszterelnök és más kormányzati szereplők által többször is cinikusan megvédett - közpénzből, mintegy 270 millió forintból már csaknem teljesen felépült - szoborcsoportról a megkérdezettek többsége úgy tartja, hogy az történelemhamisító.

A közvélemény-kutatás eredménye szerint ugyanis az összes válaszadó 39 százaléka egyetért azzal a megállapítással, hogy "az emlékmű meghamisítaná a történelmet, mert kisebbítené Magyarország felelősségét a második világháborúban", míg valamivel kevesebben (38 százalék) állítják azt, hogy "a tervezett emlékmű méltó emléket állítana a II. világháború minden áldozatának".

A sasos-arkangyalos szoborcsoport megítélésében világosan tetten érhető a kormánypárti-ellenzéki, és különösen a jobboldali-baloldali törésvonal, de még a fideszesek 28, és a jobbikosok 39 százaléka is osztja azt az álláspontot, amely történelemhamisítást érzékel.

A Medián-felmérés a szobor ügye mellett kitért a 70 évvel ezelőtti események megítélésére is. A felnőtt magyar népességnek csak a 70 százaléka tudott bármit is válaszolni arra a kérdésre, hogy "milyen események történtek 70 évvel ezelőtt, 1944 tavaszán és nyarán", némi segítségadás már többeknek "beugrott" a holokauszt, amikor is mintegy félmillió magyar zsidót gyilkoltak meg.

Az ebben való felelősség kérdésében szintén megosztott a társadalom, és a megosztottság jelentős mértékben pártpolitikai természetű. A Jobbik-szavazók egyharmada a holokauszt relativizálására hajlik - minden más párt szimpatizánsait megelőzve ebben.

A TEV elnöke, Bodnár Dániel az AJC (American Jewish Committee) washingtoni konferenciáján ismertette a kutatás eredményeit, melyeket hasonlónak nevezett egy korábbi kutatásból megismert lesújtó tendenciához: Magyarországon a holokauszt témájának a közbeszédben való intenzív jelenléte ellenére megkétszereződött a holokauszt-relatívizáló, vagy egyenesen tagadó kijelentéseket elfogadók aránya. Ez jelenleg a lakosság 19 százalékára igaz.

"A legfontosabb tanulság amit leszűrhetünk ezekből a kiábrándító adatokból, hogy ideje a stratégiaváltásnak. Máshogy kell elkezdenünk történelmi traumáinkról, a holokausztról beszélgetni: a mennyiségnek ideje átcsapnia minőségbe" - mondta Bodnár Dániel.

Szerző

Tarlós István vajon milyen lobbiérdekeket támogat?

A szocialisták szerint 142 nappal az önkormányzati választások várható időpontja előtt még mindig nem lehet tudni, hogy Tarlós István mit gondol Budapest jövőjéről. Mint írják: "több fideszes politikus nyilatkozott már a főváros felszabdalásáról, átalakításáról, de a jelenlegi főpolgármester szokása szerint csak lapít."

"Nem tudjuk, közvetlenül választhatunk-e főpolgármestert, vagy Orbán Viktor kinevezettje vezeti majd a fővárost. Nem tudjuk, szabadon választhatunk-e képviselőket Budapest közgyűlésébe, vagy a kerületi polgármesterek döntenek összbudapesti ügyekről. Nem tudjuk, továbbra is 23 kerülete lesz-e a fővárosnak, vagy összevonják őket. Nem tudjuk, hogy a kerületeket demokratikusan megválasztott polgármesterek, vagy a Fidesz által delegált komisszárok irányítják majd" - olvasható a Horváth Csaba és Tüttő Kata által jegyzett közleményben.

Az MSZP főpolgármester-jelöltje és fővárosi képviselője szerint "elég volt Tarlós István hallgatásából! Tegyen végre pontot a fideszes vircsaftra! Felszólítjuk a főpolgármestert, hogy nyilatkozzon: a fideszes lobbiérdekek közül melyiket támogatja!"

"Jogunk van tudni, Tarlós István mit és kit képvisel, mi a véleménye a Budapest életét alapjaiban felforgató szándékokról. Az sem lenne meglepő, ha Orbán Viktor és a Fidesz bábjaként a főpolgármesternek nem lenne önálló véleménye ezekről az elképzelésekről, ebben az esetben viszont az egyetlen helyes döntés, ha még ma benyújtja a lemondását" - zárul a fővárosi szocialisták közleménye.

Szerző

A köztévé nem tud hibázni - Legalábbis a választási bizottság szerint

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) szerint nem sértett választási alapelvet az MTV hétfő esti Híradója azzal, hogy a műsorban nem szerepeltette A Haza Nem Eladó Mozgalmat. A testület pénteki ülésén 11:4 szavazataránnyal lényegében a szerkesztői szabadságra hivatkozva utasította el a kifogást. Nemmel szavazott Csiha Judit (DK), Litresits András (MSZP), Pauló Pál (A Haza Nem Eladó Mozgalom) és Sára György (Seres Mária Szövetségesei).

Az MTVA-val szemben egy magánszemély nyújtott be kifogást, azt sérelmezve, hogy a köztévé esti híradójában az EP-választáson listát állító pártok, pártszövetségek közül csak A Haza Nem Eladó Mozgalom nem jelent meg.

Patyi András elnök és Fábián Adrián, a testület választott tagja amellett érvelt, hogy hírműsorokba hírek kellenek, oda "nem lehet alanyi jogon bekerülni". Az elnök utalt a Kúria korábbi határozataira, amelyek szerint egyetlen műsorszám alapján nem lehet megítélni a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség megsértését. Az elnök a vitában hangsúlyozta, a politikai kampány eseményeiről kell a közmédiának tudósítania.

Litresits András, az MSZP delegáltja szerint azonban a kifogás alapos, mert - mint fogalmazott - a közmédia nem adhatja fel semleges pozícióját. Hozzátette: nem kívánnak a szerkesztői szabadságba "belenyúlni", de a választási eljárás egyik alapelve, az esélyegyenlőség sérül, ha az egyik jelölőszervezet nem jelenik meg a köztelevízióban.

Szerző