Kompromisszum vagy öldöklő háború?

Nyugati elemzők úgy vélik, nem lesz jelentős következménye a Donyeck és Luhanszk megyei szavazásnak, mivel azt a világ nem ismeri el. Ezzel szemben moszkvai vélemények a legszélsőségesebb forgatókönyvek lehetőségét sem zárják ki.

Az orosz Expert Online szerzői meglehetősen borús jövő-képet vázolnak fel, amikor arra keresik a választ, mi történhet abban az esetben, ha nem sikerül kompromisszumot kötnie Kijevnek a kelet-ukrajnai regionális erőkkel. A hat szerzőből álló csoport tudatában van annak, hogy az ukrán törvényeknek ellentmond a eégió függetlenségéről tartott referendum. Ráadásul senki nem tudja ellenőrizni és hitelesíteni sem a szavazáson résztvevők számát, sem annak végeredményét. Amit a szervezők mondanak, azt rögzíti a történelem. Aligha fogja azonban azt bárki elismerni. Ettől a hatása azonban mégis jelentős, következményei beláthatatlanok.

A sors iróniája, hogy Kijev antiterrorista akciója adta a legtöbb muníciót a szavazás szervezőinek. Annyira felkorbácsolta az indulatokat, hogy még azok is elmentek szavazni, akiknek eredetileg ez nem állt szándékában. Egy helyi tv-csatorna vezetője mondta el, hogy az emberek miután leszavaztak, a szavazólapjukról készült fotót felrakták az internetre. "A Facebook"-om tele van ilyen felvételekkel" - mondta. Az emberek egy része azért vett részt a választáson, hogy ezzel tiltakozásának adjon hangot Kijevvel szemben, mások több jogot szeretnének biztosítani a keleti területnek, a Donbassznak, és sokan ezt első lépésnek tekintik az Oroszországgal való egyesülés útján.

Nem lehet egyenlőségi jelet tenni a közé, ami a Krímben történt, és ami Ukrajnában. A krími referendumra az orosz hadsereg és a helyi hatalom ellenőrzése alatt álló területen került sor, ráadásul azt követően, hogy a Kreml gyakorlatilag már eldöntötte a félsziget csatlakozását. Ilyen döntés a Donbassz esetében nem volt.

Mi következik most? Az egyik lehetőség, hogy minden marad a régiben. Egyes helyeken a kormányerők, máshol a felkelők, vagy éppen senki sem birtokolja a hatalmat. Ebben az esetben az egymás elleni harcok egyre véresebbek lesznek. Mindkét oldalon hivatásos harci egységek alakulnak, amelyeknek fegyverre lesz szükségük. Ezen nyugaton és Oroszországban egyaránt sokat kereshetnek a fegyverkereskedelemben érdekeltek. Kelet-Ukrajna kormányozhatatlanná válik, olyan forró ponttá, ahol egyik fél sem lesz képes a maga hasznára fordítani a helyzetet.

A második forgatókönyv az Expert Online szerzői szerint azt feltételezi, hogy a helyi elit és a Kreml a referendumot a Kijevre gyakorolt nyomás eszközének tekinti az ukrán szövetségi állam megteremtése érdekében. Ez kompromisszumkészséget követelne meg a kijevi vezetőktől. A kompromisszumra olyan nagyágyuk is hajlanak, mint a Donbassz legbefolyásosabb embere, az oligarcha Rinat Axmetov, akinek az egyik vállalata, a Metinvest nyilatkozatban fordult a kijevi hatalomhoz azzal a kéréssel, hogy szüntesse be a harci cselekményeket a nagyvárosokban és üljön tárgyalóasztalhoz.

A Metinvest ennél is tovább ment, amikor bejelentette, hogy önkéntes népi egységeket hoz létre, amelyek a rendőrséggel együtt fenntartják majd a rendet Mariupol városában. Az elutasító kijevi reagálás azonban annak a jele, hogy ilyen kompromisszumra nem hajlandóak. Sőt, még azokat is eltávolítják a helyükről, akiket Axmetov embereinek tartanak. Ezzel azonban nem képesek útját állni annak, hogy Kelet-Ukrajnában az ellenállók létrehozzák saját hatalmi szervezeteiket - kormányukat, parlamentjüket.

Abban az esetben, ha Kelet-Ukrajnában sikerülne megalakítani ezeket a szervezeteket, s ha sokan állnának be önkéntesnek az új hatalom támogatására, akkor arra is lenne esély, hogy kiszorítsák Kijev katonai egységeit. Itt következhetne a harmadik forgatókönyv: az Oroszországhoz való csatlakozás, vagy esetleg egy független államként létező térség, ami lényegében orosz protektorátus lenne.

Az Expert Online megszólaltatta Szergej Markov politológust, aki úgy véli, hogy Oroszország nem híve a Donbassz csatlakozásának, és mindent el fog követni annak érdekében, hogy maradjon Ukrajna kebelében. Ennek feltétele, hogy Kijev haladéktalanul szüntesse meg a harci cselekményeket, gyorsan hajtson végre alkotmányos reformot, amely biztosítaná a régiók gazdasági és humanitárius önállóságát, az orosz nyelv államnyelvvé nyilvánítását. Ha ez nem történik meg, ha folytatódik a terror a békés lakosság ellen, akkor Oroszországnak nem lesz más választása, mint a Donbassz Oroszországhoz csatolása, véli Markov.

Oleg Carjev képviselő fogalmazta meg a negyedik lehetséges forgatókönyvet: a Kijevnek nem alávetett államot nyolc megyére osztanák, s ebből valamiféle föderáció születhetne: az "Új-Oroszország". Az Expert szakértői végül azt sem zárják ki, hogy a Donbassz népköztársaságai alternatív ukrán államnak kiáltják ki magukat és meghirdetik a "felszabadító hadjáratot" Kijev ellen. Ez a legkritikusabb szcenárió, erős hadsereg nélkül megvalósíthatatlan.

Mindebből látható, hogy ma még teljességgel kiszámíthatatlan, milyen fordulatokat tartogat az ukrajnai helyzet. Pedig az orosz szakértők még nem is vették számításba, hogy bármelyik forgatókönyv megvalósulása esetén, mit lép az USA és az Európai Unió. Világháborút nem fognak vállalni Ukrajnáért, de tétlenül sem fogják szemlélni mindazt, ami ebben a régióban történik. Minden lépéséért Moszkvát fogják sújtani, s nem biztos, hogy a Kremlnek bátmi árat megér, hogy az ő elképzelései szerint alakuljanak az események.