Írország után Portugália a második EU-tagállam, amely a saját lábára áll. Spanyolországot is beszámítva a harmadik, de Madrid csupán bankmentő programot vett igénybe. A görögök és a ciprusiak tovább birkóznak a "trojkával".
Pedro Passos Coelho május 4-én tévébeszédben jelentette be, hogy országa május 17-étől kilép az uniós mentőmechanizmusból, méghozzá úgy, hogy a továbbiakban nem tart igényt készenléti hitelkeretre sem. "Tartalékaink egy egész esztendőre elegendőek, meg tudjuk védeni magunkat bármilyen pénzügyi turbulencia esetén" - közölhette elégedetten a portugál miniszterelnök, emlékeztetve, komoly áldozatokat kellett vállalni a gazdasági szuverenitás visszaszerzéséért.
Lisszabon célul tűzte ki, hogy még az idei EP-választások előtt lezárja ezt a nehéz fejezetet, és sikerrel jártak. A tavalyi év utolsó negyedévében a portugál gazdaság 1,6 százalékos növekedést mutatott fel, az eurózónán belül is kiemelkedően jól teljesített. A munkanélküliséget 2 százalékkal sikerült leszorítani, 24 százalékkal nőtt a kivitel.
Lisszabon 2011 májusa óta 78 milliárd euró (108 milliárd dollár) értékben vett fel hiteleket - nagyon szigorú feltételek mellett. A trojka kemény intézkedéseket, a költségvetési deficit leszorítását, a kiadások drasztikus visszafogását várta el, a portugál lakosság nehezen viselte a megszorításokat. A trojka szakértői április utolsó két hetében világították át utoljára a gazdaságot, közölték, Portugália átment a vizsgán, ám figyelmeztettek, a trojka távozása nem ok a lazításra.
Portugáliának ki kell tartania a reformprogram mellett, ha meg akarja őrizni pénzügyi stabilitását és versenyképességét. Tartani kell a deficitcélt, idén a GDP 4, jövőre 2,5 százalékára kell leszorítani a hiányt. A piacok bizalmának jeleként mindenesetre az S&P hitelminősítő negatívról stabilra - BB - javította Portugália gazdasági kilátásait. A Moody's megemelte a portugál államkötvények besorolását - Ba3-ról Ba2-re - ám Lisszabon még nem került a befektetésre ajánlott kategóriába.