Főállású bundaharcos

Publikálás dátuma
2014.05.17 07:00
Andreas Bachmann: a focimeccsek manipulálása az egész világra kiterjed. Fotó: Europress/Getty Images
Fotó: /
Összefogás és a jogszabályi háttér megváltoztatása nélkül nincs esély a fogadási csalások visszaszorítására - többek között ez derült ki abból az exkluzív interjúból, amit Andreas Bachmann, bochumi ügyész adott a Népszavának. A labdarúgó-mérkőzések manipulálása az egész világra kiterjedt, több mint ötven ország érintett a botrányban (sajnos Magyarország is). Bachmann az egyre több feladatra való tekintettel a nap 24 órájában kizárólag a vizsgálatok irányításával foglalkozik.

- Főállásban, csak a fogadási csalók elleni harcra kell koncentrálnia. Mennyire nehéz ennyi ország hatóságaival napi szinten együttműködni? Sosem veszíti el a fonalat ebben a szerteágazó munkában?

- A bochumi ügyészség 2009-ben kezdte el a városi rendőrséggel közösen vizsgálni a fogadási csalásokat, a feladatok száma azonban azóta a többszörösére nőtt, ezért előbb egy kollégámat kellett azzal megbízni, hogy főállásban, kizárólag a nyomozati anyagok adminisztrációjával foglalkozzon, a következő lépés volt, hogy én is minden más feladatomról lemondtam. Szerencsére létrehoztunk egy olyan digitális felületet, ahol könnyen könnyen lehet dolgozni a rendelkezésünkre álló adatokkal. Ezen kívül van egy számítógépes rendszerünk, amely minden érintett hatóságot összeköt egymással, ezen keresztül tudjuk tartani a kapcsolatot, és én is mindig látom, hogy mikor, hol, mi történt az eljárások során. Eddig összesen 16 ezer oldalnyi anyag áll rendelkezésünkre a visszaélésekről.

- Ezek az anyagok számtalan érdekes esetet tartalmazhatnak. Többek között az is szerepel bennük, hogy volt, amikor a csalók tulajdonjogot szereztek egy belga másodosztályú klubban, és csak akkor kaptak a játékosok fizetést, ha a tulajdonosoktól megrendelt eredmény született a pályán. Volt-e olyan eset, ami Önt meglepte vagy valamiért nagyon emlékezetes az Ön számára?

- Mivel 2009 óta foglalkozom ezekkel az ügyekkel, azt kell mondanom, nincs olyan eset, ami meg tudna lepni. Az viszont megdöbbent, milyen mértékű a csalás, hogy szinte az egész világ érintett, és egyelőre arra is elég csekélynek tűnik az esély, hogy ezt a folyamatot megállítsuk, hiába tesznek meg ezért mindent az illetékes hatóságok és sportági szövetségek. Amikor elkezdtük a nyomozást, nem gondoltam, hogy alig lesz a világnak olyan pontja, amely kimarad a botrányból.

- Számunkra nagyon szomorú, hogy Magyarországon is manipuláltak mérkőzéseket, illetve magyar elkövetők külföldön is csaltak. Nálunk jelenleg három bírósági eljárás zajlik, összesen 45 fő ellen emeltek vádat. A több mint ötven ország között hol van Magyarország helye a fogadási csalások számát vagy súlyosságát tekintve?

- Nem készítettünk ilyen rangsort, nem is lenne értelme, a nyomozás szempontjából ennek ugyanis nincs jelentősége. Ez egy globális probléma, amit meg kell oldanunk, és ezért igyekszünk mindent megtenni az érintett országokkal közösen.

- Milyen az együttműködés a magyar hatóságokkal? Mik a tapasztalatai? Vannak segítőkészebb és kevésbé együttműködő országok?

- A magyar hatóságokkal 2010 óta dolgozunk együtt, nagyon jó a kapcsolat, folyamatos közöttünk az információcsere, hatékony az együttműködés, rengeteg fontos információt kaptunk Magyarországról, de ez igaz a többi országra is. Mindenki arra törekszik, hogy lehetőleg minden ügyet feltárjon, és elkapja a bűnösöket, nagyon pozitívak a tapasztalataink, kiváló az együttműködés a hatóságok között.

- Megfigyelhető-e olyan tendencia, hogy a gazdaságilag nehezebb helyzetben lévő országokban többen csalnak?

- Ezt nem lehet így kijelenteni. Az viszont a nyomozati anyagokból egyértelműen kiderült, hogy általában azokat a sportolókat lehetett rávenni a csalásokra, akik rosszul kerestek, vagy a klubjuk küzdött pénzügyi nehézségekkel.

- Ön nagyon kritikusan nyilatkozott több lapban is a Németországban elítélt horvát Sapina-testvérek büntetéséről, enyhének tartotta a németországi csalásokat irányító duóra kiszabott ötéves börtönbüntetést. Ők visszaesők, hiszen korábban is voltak börtönben ugyanezért a bűncselekményért. Mi lenne a megfelelő szankció velük, illetve a többi fogadási csalóval szemben?

- Konkrét ügyről, személyekről nem szeretnék beszélni. Általánosságban viszont elmondhatom, hogy olyan büntetésekre van szükség, amelyek elveszik a kedvüket a csalóknak tettük megismétlésétől. Sajnos tudunk olyan elkövetőkről, akiket már elítéltek, mégis folytatták törvénysértő tevékenységüket, illetve olyanokról is, akik tisztában vannak vele, hogy elítélik őket, ennek ellenére továbbra is manipulálnak mérkőzéseket. Elrettentő erejű szankciók kellenek, melyek ismeretében mindenki alaposan átgondolja, érdemes-e csalni.

- Idáig ezek szerint még nem sikerült eljutni. Magyarországon a fogadási csalások kulcsfigurájának tartott vádlott sajtóértesülések szerint az előzetes letartóztatása alatt is irányította a mérkőzések manipulálását.

- Ez sajnos nem egyedi eset, máshol is tudunk hasonló problémáról. A jogszabályi hátteret kell megváltoztatni. Az Európa Tanácsban dolgoznak egy olyan szabályozás kidolgozásán, amely egységesíti a csalásban érintettek büntetését. Szükség van egy ilyen szabályozásra, hiszen olyan probléma esetén, amely túlmutat egy-egy országon, csak olyan törvényi háttérrel van remény a hatékony kezelésre, ami mindenhol, mindenkire egyformán vonatkozik.

2014.05.17 07:00

Pintér Sándor finoman Grujevszkire tolja a szivárogtatást

Publikálás dátuma
2018.11.21 16:30

Fotó: / Vajda József
A belügyminiszter egy lendülettel gyengítette meg a Jobbik akcióját, illetve próbálta tisztázni a bevándorlási hivatalt az információ-kiadás vádja alól.
Hiába jött el Pintér Sándor a nemzetbiztonsági bizottság Gruevski-ügyben összehívott rendkívüli ülésére: a grémium fideszes alelnöke, Halász János nem szavaztatta meg a napirendet, így a testület nem faggathatta a belügyminisztert az egykori macedón miniszterelnök "befogadásáról".   Az ellenzék csak bolhacirkuszát akarja folytatni, ahhoz pedig a kormánypárti képviselők nem parnerek, indokolta az ülés blokkolását Halász. És egy szuszra elismételte: vannak sokkal fontosabb kérdések a Gruevszki-ügynél, mert az igaz nemzetbiztonsági probléma az, hogy a Balkánról újabb menekülttömeg érkezik a magyar határhoz. (Egyebekben Gruevszkit „a Soros által támogatott „szocialista” kormány üldözi, korábban pedig Sorosék buktatták meg - mantrázta a kötelező összeesküvés-elméleti panelt a bizottság alelnöke.) Az ülés után Halász János elsietett az ülésről, nem állt meg a sajtó kérdéseire. 
A bizottságot azért hívták össze, mivel keddi, zárt ülésén Végh Zsuzsanna a Bevándorlási és Menekültügyi  Hivatal főigazgatója azt mondta: a Gruevski-ügyben még folyamatban van az eljárás. (Ráadásul az ülés előtt a Külgazdasági- és Külügyminisztérium arról írt levelet a bizottságnak, hogy a minisztériumnak és az általa felügyelt Információs Hivatalnak „nincs információja az ügyről”.) Csakhogy a bizottság keddi ülése előtt már a postaládákban volt a kormányszócső Magyar Idők aktuális száma, amelyik azt írta: a bevándorlási hivatal döntést hozott Gruevszkiről, majd délután a lap onlineján részletes cikk tárgyalja, Gruevski mégiscsak megkapta a menekültstátuszt, mivel Gruevski üldözöttnek tekinthető.  Mirkóczki Ádám bejelentette: a bizottság kéri az Alkotmányvédelmi Hivatalt, vizsgálja meg, hogy egy ilyen határozat (amit a hozzá fűződő személyiségi jogok miatt még a bizottság tagjai sem ismerhetnek meg) miképp kerülhetett a Magyar Idők szerkesztőségébe. 
Pintér Sándor az ülés után úgy fogalmazott: a „híradások” részben téves alapon nyugszanak. A belügyminiszter mutatott az újságíróknak egy anonimizált határozatot, így szemléltetve, hogy a határozatában nem szerepelhettek olyan állítások, amilyenek felbukkantak a Magyar Idők cikkében. (Ugyanakkor Pintér Sándor a sajtónak nem cáfolta, hogy Gruevszki megkapta volna a menekültstátuszt.)  Arra a kérdésre, hogy ez a hír hogyan juthatott el a Magyar Időkhöz Pintér úgy fogalmazott: „a menekültügyi eljárás a törvény a hatóságokat kordában tartja és titoktartásra kötelezi. A menedékjogot kérőt ellenben nem. Ez magyarázat lehet arra, hogy milyen részletek jelennek meg különféle sajtótermékekben.”
2018.11.21 16:30
Frissítve: 2018.11.21 17:55

Felmentették a hajléktalan nőt, aki ott sem lehetett a tárgyalásán

Publikálás dátuma
2018.11.21 16:15

Fotó: / Tóth Gergő
Akaratától függetlenül hajléktalan, ezért nem lehet büntetni őt a másodfokú ítélet szerint. A felmentés nem elég, a civilek szerint az alaptörvény és a nemzetközi emberi jogi szabályok is sérülnek.
A Fővárosi Bíróság másodfokon megszüntette az Utcajogász ügyfelével szemben életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése miatt indított eljárást, adja hírül honlapján az egyesület. A hajléktalan nő - akiről jogerősen mondták ki, nem követett el szabálysértést -, az első hajléktalanságért meghurcolt budapesti. Ő volt az, aki saját perén ott sem lehetett, az elsfokú ítélet előtt videós közvetítéssel hallgatták meg, miközben a szomszéd szobában ült.
A bíróság akkor figyelmeztetésben részesítette, ami ugyan a legenyhébb szabálysértési szankció, de mégis azt jelenti, hogy szabálysértést követett el. A nő és jogásza ezért a fellebbezés mellett döntöttek. A másodfokú bíróság szerint
nem jól értékelte az elsőfokú bíróság, mikor a nő azt mondta, hogy nem akar utcán élni.
Ilyen szándék mellett - vagyis, hogy a nő tervezi albérletbe vagy ismerőshöz költözését - nem lehet megvalósítani az "életvitelszerű közterületi tartózkodást". Kimondták azt is, hogy objektív tényként
az elkövetői akarattól függetlenül fennálló élethelyzetet büntetni nem lehet.
Fellebbezésében az Utcajogász amellett érvelt, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt - több másik bírósághoz hasonlóan - forduljon az Alkotmánybírósághoz a Fővárosi Törvényszék. Ez végül nem történt meg.
Az Utcajogász szerint mind a hajléktalanság büntetése, mind pedig az eljárási szabályok - így a nő közvetített meghallgatása, az automatikus őrizetbe vétel és a kényszermosdatás - alaptörvény-ellenesek és nemzetközi emberi jogi szabályokat sértenek. Az egyesület ezért több civil szervezettel együtt, a Szabálysértési Munkacsoport részeként további jogi lépéseket is tenne az ügyben, jelenleg ennek lehetőségeit vizsgálják.
2018.11.21 16:15