A Kúrián folytatódik Molnár Gyuláék ügye

Holnap tárgyalja a Kúria Molnár Gyula szocialista és Lakos Imre volt szabad demokrata politikus XI. kerületi ingatlanügyletekkel kapcsolatosan hivatali visszaélés vádjával indult büntetőperét.

A két politikust korábban első fokon bűncselekmény hiányában felmentették, másodfokon viszont a Fővárosi Ítélőtábla hivatali visszaélésért nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte Molnárt. Az ügy pikantériája, hogy a Népszabadság értesülése szerint tavaly - egy másik ügyben - hamis vád miatt elmarasztalták azt a férfit, akit az ügyészség koronatanúként szerepeltetett az egykori újbudai szocialista polgármester és két másik személy elleni büntetőeljárásban. A volt polgármestert vádló koronatanút 2013 májusában "büntetőeljárást eredményező hamis vád bűntettében" jogerősen vétkesnek találták, és háromszázezer forint pénzbírsággal sújtották.

Molnárt, továbbá Lakos Imrét, a kerület egykori alpolgármesterét és egy ügyvédet hivatali visszaéléssel gyanúsították meg: a vád szerint a politikusok pozíciójukat felhasználva érték el, hogy egy 38 hektáros újbudai területet Leisztinger Tamás cége vehessen meg. Az eljárás 2007 őszén Schneller Domonkosnak, a XI. kerületi fideszes önkormányzat politikusának feljelentésével indult, és 2009 végén került a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Az önkormányzati választáson is indult két politikust 2010 szeptemberében, a voksolás előtt néhány nappal gyanúsítottként idézte be a nyomozó hatóság. Mindkettőjüket azzal vádolták, hogy 2006-ban, egy nem sokkal korábban a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól több mint négyszázmillióért vásárolt önkormányzati ingatlant pályáztatás, nyilvános versenyeztetés nélkül, a tisztségéből fakadó befolyásával visszaélve és a függőségi viszonyokkal egyesekre nyomást gyakorolva egy önkormányzati cégen keresztül magáncégnek játszottak át. Az nem szerepelt a vádban, hogy vagyoni hátrányt okoztak volna az önkormányzatnak.

A 2011 őszén megkezdődött büntetőperben a volt polgármester és helyettese tagadta bűnösségét, az ellenük folyó eljárás politikai motívumait hangsúlyozták. Molnár szerint az ingatlanügylet jogszerű és mindenki számára nyereséges volt, Lakos pedig közölte, hogy a tranzakciók során utasítást nem adott, nem is adhatott, a döntéseket kizárólag önkormányzati bizottság és a képviselő-testület hozott.A Fővárosi Törvényszék 2012 őszén kihirdetett elsőfokú ítélete bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat. Ügyészi fellebbezés nyomán az ügy másodfokon a táblára került, ahol 2013 őszén vallomást tett egy addig még bíróság előtt meg nem hallgatott tanú. A férfi, aki korábban Molnár Gyula kabinetfőnöke volt, arról beszélt, hogy miután a polgármester kampányát a milliárdos nagyvállalkozó, Leisztinger Tamás támogatta, ezt viszonozni kellett azzal, hogy nyilvános pályáztatás nélkül ad el az önkormányzat egy sok száz milliós újbudai ingatlant az üzletember érdekkörébe tartozó cégnek. A bíróság a férfi vallomása alapján hozta meg a másodfokú döntést.

Szerző

Vonára vet árnyékot a kémügy?

Publikálás dátuma
2014.05.19. 07:00
Kovács Béla a múlt héten tagadta a vádakat, most a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt kell majd érvelnie FOTÓ: NÉPSZAVA
Volt párttársa szerint a Jobbik elnökét is "Oroszországból irányítják", nem csak a kémkedéssel vádolt jobbikos EP-képviselőt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának mai - valószínűleg zárt - ülésén értesülésünk szerint Vona Gábor és Kovács Béla is megjelenik majd. Utóbbinak az ügynökvádon kívül több "zűrös ügye" volt és van Brüsszelben.

Vona Gábor pártelnök és Kovács Béla is megjelenik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának mai, MSZP által kezdeményezett ülésén, amelyet a kémgyanúba keveredett jobbikos európai parlamenti (EP) képviselő és jelölt ügyében tartanak. Kovács Bélát az Európai Unió intézményei elleni kémkedéssel gyanúsítja a Legfőbb Ügyészség az Alkotmányvédelmi Hivatal április eleji feljelentése nyomán, de egyelőre csak ennyit lehet tudni az ügyről a kormányközeli Magyar Nemzet forrásaitól. A Jobbik elnökének meghallgatását a Fidesz kezdeményezte, mert szerintük a kiváló moszkvai kapcsolatairól és az orosz külpolitika feltétlen támogatásáról közismert EP-képviselő Vona Gábor támogatásával került be a pártba. A Jobbik a két politikus nyilvános ülésen való meghallgatását indítványozta, de a titkosszolgálati anyagokat már zárt ülésen tárgyalnák. Mivel az ülésen minősített adatok is elhangzanak majd, szinte esélytelen, hogy a tárgyalás nyilvános legyen.

Eközben Orbán Viktor sem hagyta ki a "ziccert", és egy héttel az EP-választások előtt a kampányban is felhasználta a Jobbik kémügyét. A köztévé péntek késő esti műsorában a miniszterelnök, bár nyíltan nem vádolta meg a politikust, burkoltan hazaárulásnak minősítette Kovács "tettét" - noha a jobbikos politikust nem hazaárulással, hanem az EU elleni kémkedéssel gyanúsítják, ami két különböző büntetőjogi tényállás. Orbán úgy fogalmazott, "eleget tud" az ügyről, szerinte a kémkedés valójában hazaárulás, ezért a Kovács-ügyet példátlan, döbbenetes esetnek tartja. "Azt, hogy az internacionalisták - akik a nemzetet nem tartják fontosnak - a magyar történelemben elég gyakran hazaárulást követnek el, a magyar közvélemény ismeri. De az, hogy egy magát nemzetinek valló párt hazaárulást elkövető személyeket akarjon eljuttatni Brüsszelbe, ahol a magyar érdekeket kellene képviselni, példátlan" - tette hozzá Orbán.

A miniszterelnök szavaira a Jobbik EP-listavezetője, Morvai Krisztina úgy reagált, "súlyos korlátozás alá esnek az emberi jogok az EP-kampányban, ami odáig fajult, hogy koncepciós büntetőeljárás is kezdődött". Hozzátette: a megvádolt Kovács Béla ellen semmi bizonyíték nem áll rendelkezésre, az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelmét állították fel vele szemben, ami az 50-es éveket idézi. Másképpen ítélheti meg viszont a Jobbik a 60-as vagy a 70-es éveket, mivel a párt szóvivője tegnap védelmébe vette az 1949-től 1991-ig működő KGST-t. Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott, a szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete "kevésbé volt kizsákmányoló és elnyomó, mint az EU, amely durvábban kiszipolyozza Magyarországot, mint egykor a Szovjetunió". A szóvivő hangsúlyozta, a Jobbik Oroszországot nemcsak energiapolitikai, hanem gazdasági értelemben is megkerülhetetlennek tartja. Mirkóczki elismerte, hogy Kovács Béla EP-képviselő és Vona Gábor pártelnök is találkozott orosz politikusokkal emiatt, de "nem konspiratív módon, hanem nyilvánosan". A hétvégén egyébként a Jobbikból kizárt Pősze Lajos a Hír TV-nek úgy fogalmazott, Vona Gábor pártelnököt is Oroszországból irányítják. "Olyan nincsen, hogy egy gyöngyösi parasztgyerek felébred és egyszer csak orosz meg iráni érdekeket akar képviselni tűzön-vízen keresztül, mondjuk megspékelve egy kis radikális iszlámmal".

Ha a kémvád nem lenne elég, Kovács Béla több kínos ügybe is keveredett Brüsszelben. Az Index arról írt, Kovácsot az EP egyik alkalmazottja feljelentette az Unió korrupció-, és csalásellenes hivatalánál, az OLAF-nál. A hírportál forrásai szerint a képviselőt azzal gyanúsíthatják, hogy uniós pénzen alkalmazott gyakornokait csak papíron foglalkoztatta, akiket szinte alig lehetett látni Brüsszelben, ráadásul dokumentumok bizonyítják, hogy Kovács mindegyiküket saját, brüsszeli lakcímére jelentette be. A politikus ráadásul saját, orosz-osztrák kettős állampolgár feleségének a rokonát is gyakornokként alkalmazta. Három asszisztense közül egyébként csak egy, Gajdos Attila magyar állampolgárságú, aki viszont csak oroszul beszél (az EP munkanyelve jellemzően az angol). Az Index szerint Kovács azóta nem bízott a magyar kollégákban, mióta 2010-ben az EP-be kerülve "megörökölte" az Országgyűlés alelnöki posztjának elfoglalása miatt Brüsszelből hazatérő Balczó Zoltán két női asszisztensét. Nem tudni miért, de a két hölgy konfliktusba került Kováccsal, majd hazatértek, az ügy miatt kishíján hazahívták a képviselőt.

Sikkasztás a pártcsaládban?

A botrányok között nagyobb volumenű ügynek tűnik az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét (AENM) érintő sikkasztási vád, amely szervezetnek Kovács Béla a jelenlegi elnöke. Az AENM az európai oroszbarát, szélsőjobboldali pártokat tömöríti, és feltett szándéka, hogy az EP-választási eredmények függvényében saját frakciót hozzon létre. Az Index birtokába jutott hangfelvételen Sípos László, a Jobbik EP-listájának ötödik helyén szereplő jelölt (akit Kovács kért meg arra, hogy nézze át az AENM könyvelését) arról beszél, hogy szerinte az egyik tagszervezet, a Brit Nemzeti Párt vezetője, Nick Griffin azt várja tőle, hogy "segítsen neki lopni". Sípos megemlíti azt is, hogy a brit szélsőjobboldali vezér a szervezet rendezvényeinek keretében utaztatja rokonait, barátait. Az ügy azért érdekes, mert Sípos vizsgálódásának időszakában - 2013 áprilisától - éppen Kovács Béla volt az AENM pénztárnoka, a vizsgálatnak azonban nem voltak komolyabb következményei.

Közel 320 kilométeren van árvízvédelmi készültség

Jelenleg közel 320 kilométeren van árvízvédelmi készültség a folyókon - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vasárnap.

A tájékoztató szerint harmadfokú készültség a Hernád mentén van, a folyó már tetőzött Hidasnémetinél, ezt a készültségi szintet azonban várhatóan még másfél napig fent kell tartani a lassú apadás miatt.

A közlemény szerint a Lajtán is jelentős árhullám vonul le, ahol másodfok mellett védekeznek. A vízügyi szakemberek számítása szerint az érkező árhullám Mosonmagyaróvárnál a harmadfokú készültséget meghaladó szinten tetőzik kedd kora reggel - tették hozzá.

A Duna Nagybajcsnál már tetőzött, jelenleg Gönyű alatt jár a tetőzés; lejjebb Komáromnál és Esztergomnál az első fok körüli vízállások várhatóak. Az árhullám Budapestnél várhatóan az első fok szintje alatt tetőzik, Baján és Mohácsnál az elsőfokú védekezés szintje körüli vízállásra számítanak.

A Rábáról azt írták, hogy az Országos Vízjelző Szolgálat számításai szerint a folyó középső és alsó szakaszain a fokozatosan egymásra torlódó árhullámok miatt az első fok körüli vízszintek várhatók.
A Sajón Sajószentpéternél vasárnap délben első fok feletti, Felsőzsolcánál pedig első fok alatti tetőzés várható. A Bodrogon várhatóan az első fok alatt maradnak a vízállások.

A tájékoztató szerint a Marcal és a Mura egy-egy szakaszán is elsőfokú készültség van.
Emlékeztettek arra, hogy a Dunán az áradás az utóbbi három napban elsősorban a Traun-Enns vízgyűjtőn és a Bécsi-medencében hullott csapadék hatására indult meg.

A legfrissebb előrejelzések alapján a következő napokban egyre melegebb, többnyire száraz levegő érkezik a Kárpát-medencébe, így további jelentős csapadékra a Duna vízgyűjtőterületén sehol sem számítanak.
A közleményben emlékeztettek arra, hogy reggel összeült az Országos Műszaki Irányító Törzs, amely döntött a Rábánál, valamint a Sajó-Bódva-Hernád térségében szükséges intézkedésekről, valamint 34 vízügyi szakembert vezényelt át a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól a Lajtára.

Szerző