Előfizetés

Jön a kötelező kamarai tagság!

Kötelező kamarai tagságot vezetne be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) - írta a Népszabadság.

A lap birtokába került MKIK-előterjesztés szerint 2016 januárjától minden cég számára kötelező lenne a tagság, a mostani évi ötezer forintos hozzájárulásnál magasabb terhet jelentene a vállalkozóknak, a jelenleg is tagoknak viszont alacsonyabb díjat.

Az indoklás szerint a lépéssel befejezhetnék a kötelező regisztrációval megkezdett folyamatot, hiszen a vállalkozók jelentős része a ma kötelező regisztrációt és a kamarai hozzájárulást is tagságként éli meg.

A kamara mindezzel párhuzamosan némileg eltérne a korábban hirdetett egy tag-egy szavazat elvtől: a gazdasági erő szerint is súlyoznának. Az előterjesztést az MKIK következő küldöttgyűlésén már tárgyalnák is - olvasható a lapban.

Egyelőre nem sikeres az állami beszállítóközvetítés

Közel 15 hónapja működik a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) beszállítói adatbázisa, ám konkrét üzletet vélhetően még nem hozott a magyar cégeknek - írja a Napi.hu.

A HITA az eddigi eredménytelenség ellenére mégis elégedett, bár azt a portál megkeresésére sem árulták el, hogy pontosan mennyibe került a rendszer felállítása és működtetése.

A hivatal 2013. február 25-én indította el beszállítói adatbázisát, amelynek fő feladata az lenne, hogy összehozza a hazánkban működő multinacionális cégeket a lehetséges magyar beszállítókkal. A rendszerhez az első hónapban mintegy 80 magyar kkv csatlakozott, mára 193 vállalat regisztrált, a másik oldalon pedig 18 hazánkban jelen lévő nagyvállalat áll. (Utóbbiak túlnyomó többségükben járműipari cégek.)

Üzlet azonban minden valószínűség szerint nem kötettett a rendszerben. A HITA válasza szerint az üzletkötés a beszállítási folyamat vége, ami viszont akár több évig is elhúzódhat, hiszen az adatbázisnak köszönhetően a cégek először megismerik egymást, auditáláson vesznek részt, és utána kapnak nominációs lehetőséget ajánlattételre. "Ezekről az eredményekről legtöbbször már nem is kapunk tájékoztatást" - írta a külgazdasági hivatal. Az induláskor viszont még azt hangsúlyozták a HITA szakemberei, hogy mivel ismerik az összes adatbázisban szereplő céget, ezért szinte biztosan értesülnének egy, a rendszer általi üzletkötésről - még ha a rendszer azt nem is jeleníti meg - kontrázik a Napi.hu.

28 milliárdot bukhatunk, ha Lázár nem találja a közös hangot

Több hónapos huzavona előzte meg a Norvég Alapok tízmilliárdos kifizetéseinek felfüggesztését, az álláspontok pedig azóta sem közeledtek. A magyar kormány Lázár János egyszer már visszautasított kérésével állt újra a norvégok elé, akiknek azonban egészen más elképzeléseik vannak a tárgyalásokról - írja az Origo.  

A két országnak három hónap alatt ki kell egyeznie, addig amúgy sem jönne egy forint se Magyarországra, utána azonban 28 milliárdot bukhat a kormány azon, ha nem találja meg a közös hangot Norvégiával.

Kezeljék egy ügyként az összes norvég finanszírozású támogatási programot, mindet tárgyalják újra, a kifizetéseket pedig mindegyiknél függesszék fel az eddig felmerült kérdések tisztázásáig. Az Origo információi szerint egy pénteken elküldött levélben ezt kérte Norvégiától Lázár János. A levél, bár tartalmában tárgyaláspártinak tűnik, valószínűleg nem találkozik majd a norvégok akaratával, sőt. Az ügyre rálátó norvég forrásunk szerint ez a megközelítés "teljesen ellentétes" a norvég állásponttal, és a soron következő tárgyaláson nem is eszerint akarnak egyeztetni.

Nem segíti az álláspontok közeledését az sem, hogy mint kiderült, az eddigi egyeztetésekre is másképp emlékeznek a felek.

További részletek az origo.hu-n.