Előre vállalják Orbánék a bukott pereket?

Minden bizonnyal előre vállalja a magyar állam a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (tész) intézménye miatt a Strasbourgban elbukott emberjogi perek tetemes költségeit. Erről árulkodik legalábbis, hogy Orbán Viktor kormányfő tegnap "felháborítónak" nevezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy fogvatartott ügyében elmarasztalta Magyarországot, és 6150 euró megfizetésére kötelezte az államot.

Pedig Strasbourg egyértelműen kimondta: a tényleges életfogytiglan magyar szabályozása az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütközik, így sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mivel kizárja a felülvizsgálat lehetőségét. A strasbourgi bírósághoz egy 2009-ben rablásért és emberölésért jogerősen elítélt ember, Magyar László fordult: a strasbourgi bírák nem csak a későbbi szabadlábra helyezés lehetőségének kizárása miatt adtak neki igazat, de azt is megállapították, hogy a magyar hatóságok a 2002 és 2010 között, vagyis a mintegy nyolc éven át húzódó eljárással megsértették az ügy ésszerű határidőn belüli elbírálásának követelményét.

Orbán egyébként úgy fogalmazott, nem csak az elfogadhatatlan, hogy Magyarország "nem tarthatja fönn" a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, de az is, hogy Brüsszelben és Strasbourgban, így szerinte az Európai Unióban "a bűnelkövetők jogait az ártatlan emberek és az áldozatok jogai elé helyezik". Csakhogy - mint a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke lapunknak megvilágította - Magyarország vállalta az Emberi Jogok Európai Egyezményének kötelezettségeit, amely viszont bizonyos korlátozásokat ír elő. "Ez a döntés nem azt jelenti, hogy a tényleges életfogytiglanra ítélt személyeket meghatározott idő múlva el kellene engedni, hiszen Strasbourg amellett, hogy a tényleges életfogytiglanról szóló magyar szabályozás egyezményellenességét kimondta, nem vitatja, hogy előállhat olyan helyzet, amikor valaki élete végéig börtönben marad. De a felülvizsgálat lehetőségét kötelesek vagyunk biztosítani" - magyarázta Kádár András Kristóf. A strasbourgi döntés miatt kötelező felülvizsgálati eljárást indítani, és a Kúriának ezek után úgy kell döntenie Magyar ügyében - ha nem is kell teljesen az egész ügyet elölről tárgyalnia -, "mintha az egyezménysértő jogszabály nem létezne", és meg kell határoznia egy időpontot, amikor Magyar szabadon engedését felülvizsgálják.

Mint Kádár András Kristóf emlékeztetett, tavaly a Szegedi Ítélőtábla a bátmonostori hármasgyilkosság ügyében felfüggesztette a másodfokú eljárást, és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, mert egy hasonló angol ügy miatt úgy vélte: a magyar Btk. vonatkozó része, a tényleges életfogytiglan ellentétes az európai egyezmény embertelen büntetést tiltó rendelkezésével. Ez az indítvány jelenleg is az Ab előtt van. Így ebben dönteniük kell és annyiban könnyebb a helyzetük - vagy ahogyan Kádár András Kristóf megjegyezte, "talán épp emiatt nehezebb" -, hogy gyakorlatilag nincs is más lehetősége az Ab-nek, mint kimondani: a tényleges életfogytiglan intézménye alkotmányellenes.

"Persze, módosítani kellene a Btk.-t, és nyilván nem csak azért, mert Magyarország most nem teljesíti a nemzetközi jogban vállalt kötelezettségeit, hanem azért is, mert ezek után minden tész-es Strasbourghoz fordulhat. A sorozatban elvesztett perek pedig presztízs- és anyagi veszteséget is jelentenek Magyarországnak, egy törvénymódosítással pedig ezek elkerülhetők" - tette hozzá Kádár András Kristóf.

Vagyis, a döntés előbb-utóbb a szabályozás megváltozására kényszeríti Magyarországot, függetlenül a Fidesz véleményétől: a kormánypárt ugyanis a pártelnökhöz hasonlóan igyekezett hamar leszögezni, illetve a vasárnapi EP-választás kampányát kihasználni, hogy fontos olyan képviselőket küldeni Brüsszelbe, "akik meg fogják védeni a tényleges életfogytiglant és ki fognak állni a magyarok döntése mellett!". Csakhogy - mint a hvg.hu felhívta a figyelmet - az EJEB székhelye nem a belgiumi Brüsszelben, hanem a franciaországi Strasbourgban van, és ugyan az EJEB-nek van magyar tagja - Sajó András magyar jogtudós -, de őt nem a választópolgárok, hanem az Európa Tanács parlamenti közgyűlése választotta meg 2007-ben.

Jelenleg egyébként 46-an töltik Magyarországon tényleges életfogytiglani büntetésüket, közülük 33-an jogerősen.

Frissítve: 2014.05.21. 15:38

Molotov-koktélokat dobtak romák házára Ónodon

Publikálás dátuma
2014.05.20. 22:33
Illusztráció Fotó: Thinkstock
Molotov-koktélokat dobtak egy romák lakta házra Ónodon - írja az Index.

Hétfő éjszaka két Molotov-koktélt dobtak egy házra a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ónodon - írja az Index az Északhírnök portálra hivatkozva. Az információt a rendőrség megerősítette.

Tájékoztatásuk szerint az ismeretlen tettes a ház ajtajára és ablakára dobott két gyúlékony anyaggal teli üveget, az ajtó felgyulladt, az ablak betört, de a ház tulajdonosa időben észrevette a dolgot és eloltotta a tüzet, így az személyi sérülést sem okozott, csak jelentős anyagi kárt. A rendőrség nyomoz az ügyben. 

Szerző

Molotov-koktélokat dobtak romák házára Ónodon

Publikálás dátuma
2014.05.20. 22:33
Illusztráció Fotó: Thinkstock
Molotov-koktélokat dobtak egy romák lakta házra Ónodon - írja az Index.

Hétfő éjszaka két Molotov-koktélt dobtak egy házra a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ónodon - írja az Index az Északhírnök portálra hivatkozva. Az információt a rendőrség megerősítette.

Tájékoztatásuk szerint az ismeretlen tettes a ház ajtajára és ablakára dobott két gyúlékony anyaggal teli üveget, az ajtó felgyulladt, az ablak betört, de a ház tulajdonosa időben észrevette a dolgot és eloltotta a tüzet, így az személyi sérülést sem okozott, csak jelentős anyagi kárt. A rendőrség nyomoz az ügyben. 

Szerző