Bóta Gábor;
operaház;Mahó Andrea;
2014-05-21 11:56:00
- Sokak számára Az Operaház fantomjának Christine szerepében tűnt fel a Madách Színházban. Igaz, hogy a meghallgatás után Szirtes Tamás rendező-igazgató odament önhöz, és megkérdezte, hol volt idáig?
- Igen, ez igaz.
- Állítólag azt válaszolta neki, hogy felvételizett a főiskolára, de nem vették fel. Ekkor ő rákérdezett, hogy ki nem vette föl. Erre ön rávágta, hogy „hát a tanár úr!”
- Ez így történt. És Szirtes azt mondta, „ezen is látszik, hogy mi is emberek vagyunk”.
- Mi lepte őt önben annyira meg?
- Azt mondta, hogy pont olyannak képzelte Christine-t, mint amilyen én akkor voltam. Hamvas, szelíd, csilingelő szoprán hangú pályakezdő voltam.
- Milyen volt ott lenni egyszerre csak a Madách színpadán?
- Olyan volt, mint egy mese. Fel sem fogtam, hogy ez tényleg megtörténik velem. Bekerültem abba a színházba, amit addig csak csodáltam. Olyanokkal játszottam együtt, akikre felnéztem. Arról nem is beszélve, hogy eljött hozzánk a szerző, Webber is, és mindjárt a premieren találkozhattunk vele.
- Állítólag ön tetszett neki a legjobban.
- Hát ezt mondta, igen, és azt, hogy ennek a hangnak nem szabadna csak Magyarországon maradnia, meg kéne mutatni a világnak.
- Úgy hallottam, azt is javasolta, hogy tanuljon meg angolul…
- Megtanultam, de én itthon boldogítom a közönséget.
- Próbált Webbernél jelentkezni?
- Nem, nem kerestem.
- Christine tipikus naiva szerep.
- Igen, de nagyon jól kell tudni énekelni, mert már szinte operai teljesítmény szükséges hozzá.
- Honnan tud ennyire énekelni?
- Klasszikus énektechnikát tanultam Bojtor Katalinnál, a tanáromnál. A hangi adottságaim abszolút megvannak ehhez, úgyhogy tulajdonképpen operai képzést kaptam. Innen könnyű volt áttérnem a musicalekre.
- Az Operaház fantomja előtt is játszott már, csak akkor még kevésbé figyeltek fel önre.
- A Fantom előtt egy évvel már a Győri Nemzeti Színház tagja voltam. Az első nagy dolog ott nekem a Nyomorultakban Cosette szerepe volt. Azután felkerültem Budapestre, először az Operettszínházba, ahol a West Side Story-ban Mariát, utána a Rómeó és Júliában Júliát énekeltem. Aztán következett a Fantom. Így én a pályám elején megkaptam életem szerepét.
- Ezután már csak kevésbé jelentős feladatok jöhetnek?
- Vannak még nagyon szép szerepek, de azt hiszem, hogy a szívem csücskében mindig is a Fantomból Christine fog helyet foglalni.
- 11 éve játssza. Már sok tekintetben nyilván nem ugyanaz, mint aki egykor volt. Ez tükröződik, amikor a szerepet alakítja? Nyilván nem az a hamvas kislány, aki volt.
- Már nem, de még így is abszolút hihető, hogy én vagyok Christine, mert annyira az én karakterem.
- Mary Poppinst nem érzi ennyire fontosnak?
- Igen sokat tanultam ebből a szerepből, ez már tulajdonképpen a szerepkör-váltásom első állomása.
- Ő már középkorú nő.
- Így van, ő már egy igazi nő. Ezért is nagyon örültem ennek a szerepnek. Mary Poppins esetében nem is annyira az énektudás, hanem a színészet számít. Egy nagyon bölcs asszonyról van szó, aki mindig vidám, játékos, és tulajdonképpen a gyerekeken keresztül a felnőtteket tanítja arra, hogyan is kell élni. Igen jó lenne, ha sokan megfogadnák, amit ő tanít.
- A közelmúltban, Győrben a Mágnás Miskában volt bemutatója.
- Rolla vagyok, a grófkisasszony. Másodjára játszom már ezt a szerepet, megint úrilányként jelenek meg a színpadon.
- És mindehhez van egy önálló estje Szerelemvarázs címmel, amiben Miller Zoltán a vendég.
- Erre büszke vagyok, már csak azért is, mert a Madách stúdiószínpadán játszhatjuk. Azt is megmutatjuk, hogy a szerelemmel nem csak a felhőtlen boldogság, hanem a fájdalom is jár, amit meg kell élni.