Semmi pánik, mondják a szakértők, nincs kezdődő Alzheimer kórunk. A jelenség nem is függ össze szükségképpen a korral.
A Wall Street Journal összegyűjtött néhány jelentősebb tanulmányt, közülük a bonni, a princetoni, a washingtoni egyetemek e témában készített anyagait, sőt talált még egy brit biztosító társaság által megrendeltet is, mivel a biztosítók tudni akarták, hogy a napi kis felejtések mögött klienseik nem szenvednek-e valami komolyabb mentális betegségben, hisz az elkallódott tárgyak között néha nagyon értékesek is vannak és akkor mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk.
A statisztikák szerint minden ember naponta kilenc tárgyat keres. A biztosító által rendelt felmérés szereplőinek egyharmada vallotta be, hogy naponta 15 percet pazarol el arra, hogy megtaláljon valamit: mobilt, kulcsot, iratokat. Ez a három kategória vezeti a elkallódott tárgyak listáját.
A gyanúsított okok között van a stressz, a fáradtság, az alváshiány és főként az egyre terjedő „multi-tasking”, amikor sok dolgot csinálunk egyszerre. De az igazi ok kötődik az agy normális működéséhez.
Daniel Schachter, a Harvard pszichológusa szerint a nemtalálások rendszerint akkor következnek be, amikor nem aktiváljuk memóriánkat az adott mindennapi mozdulatnak a kodifikálására. A kodifikálás úgy megy végbe, hogy aktivizáljuk a hippokampuszunkat, amely szinte lefotózza mozdulatunkat, majd elraktározza és később könnyen elő lehet hívni.
A másik ok, hogy amikor automatikusan lerakunk egy tárgyat, más lelkiállapotban vagyunk, mint akkor, amikor keressük. Például, amikor lerakjuk a szemüvegünket, éhesek vagyunk és a konyha felé indulunk, hogy kinyissuk a hűtőt. Ebben az esetben a szemüveg-lerakás asszociálódik az éhséggel és hogy megtaláljuk, vissza kell idézni ezt az állapotot.
Genetikai okok is közrejátszhatnak a feledékenységben, de ezek, bár nagyon elterjedtek, jóindulatú patológiák. Német kutatók fedezték fel, hogy az emberek 75 %-a rendelkezik a D2 dopamin gén variánsával, amely kihat az emlékek rögzítésére. De ennek semmi köze az Alzheimer-kórhoz, vagy egyéb elmegyengeséghez.
Ami a feledékenység elleni gyakorlati tanácsokat illeti, a mester Michael Solomon, a “ Hogyan találjuk meg elveszett tárgyainkat” című könyv szerzője. Íme a nyolc tanács:
l. Az elkallódott tárgyat nem kell azonnal keresni, meg kell várni, amíg valami ötletünk támad arra vonatkozóan, hogy hova rakhattuk.
2. A szokásos helyén kell alaposan keresni, mert sokszor ott is van, vagy valaki megtalálta és közben odatette.
3. Rekonstruálni kell, hogy mikor volt rá szükség, mikor használtuk utoljára.
4. Van, akinek az is segít, ha hangosan kimondja a keresett tárgy nevét, de ez már mágia.
5. Meg kell győződni arról, hogy nem raktunk-e rá valamit, újságot, ruhát…
6. Egyszerre csak egy helyen tanácsos alaposan megnézni.
7. Keresni kell a szokott hely közelében, mert az elveszett tárgyak nagy része egy méternél nincs messzebb.
8. Zen filozófia. Lesz, ami lesz, meg kell nyugodni, mert a tárgyak váratlanul előkerülnek, amikor már véglegesen lemondtunk róluk.