Mandátumbecslés: Csökkent Orbán EP-kollégáinak előnye

Összeurópai szinten kicsit javítani tudtak a szocialisták egy összesített közvélemény-kutatás és mandátumbecslés szerint, de még így is a Fideszt is a soraiban tudó néppárti képviselők lennének a legtöbben az EP-ben - írja a hvg.hu.

Az Európai Parlament a TNS Opinion közvélemény-kutató intézettel együttműködve az uniós országok aktuális közvélemény-kutatásai alapján heti rendszerességgel közöl előrejelzéseket az EP-választások eredményeiről és a parlamenti helyek elosztásáról. A pártok által megszerzendő képviselői helyek számát a nemzeti választási törvények alapján becsülik meg, figyelembe véve a választási formulát és rendszert, valamint a bejutási küszöböt.

A kutatásban azok a pártok, amelyek valamely európai parlamenti frakció vagy a frakciónak megfelelő európai politikai párt tagjai, automatikusan abban a frakcióban szerepelnek a felmérésben. Azon pártok jelöltjei, akik tagjai jelenleg független EP-képviselők, automatikusan a független képviselők kategóriájába kerülnek a felmérésben. Azok a pártok, amelyeknek hovatartozásáról nincs még döntés, automatikusan az „egyéb” kategóriába kerülnek. Az „egyéb” kategória egyenlő arányban oszlik meg az ülésterem jobb és bal oldala között, kivédve ezzel a pártok politikai irányvonalára vonatkozó bármilyen előzetes következtetéseket.

Az összesített közvélemény-kutatás eredménye szerint még mindig a magyar Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) alakíthatná a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben, de egy hét alatt kicsit csökkent az előnyük a második helyre várható szocialistákhoz (S&D) képest, akik majdnem egy százalékot javítottak egy hét alatt. 

További részletek a hvg.hu-n olvashatók. 

Szerző

Elősegítheti a megbékélést az új kormányfő?

Meghívta beiktatási ceremóniájára az indiai parlamenti választás sajátos kijelentéseiről ismert győztese, Narendra Modi Navaz Sarif pakisztáni kormányfőt. A leendő indiai miniszterelnök gesztusát szakértők úgy értékelik, hogy hozzájárulhat a térségben a megbékéléshez.

Amennyiben Sarif elfogadná a meghívást, a két ország 1947-ben történt függetlenné válása óta első ízben fordulna elő, hogy pakisztáni kormányfő megjelenik az indiai kormány első emberének beiktatásán. Sarifot tavaly harmadízben választották meg Pakisztán kormányfőjének.

A Bháratíja Dzsanata Párt (BJP) abszolút többséget szerzett az indiai parlamentben a múlt hétfőn lezárult választás során. Modi teaárusból válhat miniszterelnökké. Politikai pályáját egy szélsőséges hindu szervezetnél kezdte. Sosem tett lakatot a szájára, nem rejtette véka alá az iszlámról alkotott megvető véleményét. Igaz, kemény retorikáján valamelyest finomított a választási kampány során. Gudzsarat államban 2002-ben az ő kormányzása alatt törtek ki vallási jellegű összetűzések, amelyekben több mint ezer személy, jórészt muzulmánok haltak meg.

Sosem tárták fel, Modi szerepét a pogromokban. Nagy sajnálatot nem mutatott a meggyilkoltak iránt. még tavaly is olyan "kutyakölyköknek" nevezte őket, akiken "átgázolt egy autó". Kijelentését nem kis felháborodással fogadta India 138 milliós muzulmán közössége.

Szerző

Máig tisztázatlan, ki lőtt a tömegbe a kijevi Majdanon

A biztonsági erők 17 tagja vesztette életét a február 18-21 közötti, kijevi erőszakcselekmények során, derült ki a volt belügyminisztérium-helyettes által vezetett bizottság közzétett jelentéséből. Mint az Ukrainska Pravda, ukrán napilap idézi, a testület feladata a 2013. november 30-án kirobbant, s 2014. február 21-én, Viktor Janukovics elnök leváltásával zárult kijevi Majdan (Függetlenség tér) forradalom eseményeinek kivizsgálása volt. 

Az egyre intenzívebb kormányellenes tüntetéssorozat hatására a volt államfő Ukrajnából Oroszországba menekült. “Ezen hónapok alatt a biztonsági erők összesen 1127 tagja szenvedett különböző típusú sérülést” - jelentette ki maga Hennagyij Moszkal. Összehasonlításképp a 17 rendőr mellett több mint száz civil is életét vesztette a februári összecsapásokban. “A haláleseteket akkoriban azonban nem lehetett rendesen kivizsgálni, s így most is csak találgatásokba bocsátkozhatunk” - fejtette ki a Batykivscsina (Haza) párt képviselője. Moszkal példaként említette, hogy a holttestekből eltávolított golyók a kórházakban maradtak, s ilyen távlatból nehéz lenne felkutatni azokat.

Egy korábban felállított ad hoc bizottság arra a megállapításra jutott, hogy az akkori ellenzék három fő pártjának - a Batykivscsina, az ultranacionalista Szvoboda (Szabadság), és a Vitalij Klicskó által vezetett Udar (Ütés) - nem voltak fegyverei, s fegyveresei a majdani tüntetéseken. Több teória is napvilágot látott azóta a helyi sajtóban, hogy ki felelős az ukrán rendőrök haláláért. Az egyik elmélet szerint maguk a belügyminisztérium, és az Ukrán Biztonsági Szolgáltal (SZBU) ügynökei, vagy munkatársai húztak maszkot, s adták ki magukat tüntetőknek, hogy aztán illegális vagy saját fegyvereikkel lőjék le társaikat, további feszültséget gerjesztve, s lejáratva a mozgalmat. Egy másik verzió szerint bizonyos személyek saját szakállukra cselekedtek, s a társadalmi igazságosság címszava alatt lőttek rá a rendőrökre.

A bizottsági jelentés kitért rá, hogy több halálesetért is orvlövészek felelősek, akiknek nem volt más célja, mint a társadalmi és politikai feszültség fokozása Kijevben. Moszkal korábban már többször hangoztatta, az SZBU előre kitervelt akciója volt, hogy a kijevi tüntetések csúcspontján tüntetőket és rendőröket egyaránt lelőjenek. A képviselő a Zerkalo Tyzsdnya ukrán hetilapnak adott márciusi interjúja során cáfolta, hogy egy harmadik erő fegyveresei, vagyis külföldi mesterlövészek lőttek volna a tömegbe, s provokálták ki a több tucatnyi emberéletet követelő összacsapásokat februárban. Moszkal januárban magasrangú katonai forrásra hivatkozva közölte, a biztonsági erők Hullám és Bumeráng kódnevű műveletével a Majdan feloszlatását készítették elő. A művelet része volt - állította a képviselő - amikor az SZBU munkatársai tüntetőknek adva ki magukat s elvegyülve a tömegben, felgyújtották az akkor kormányzó Régiók Pártjának egy irodáját. Moszkal állítja, az SZBU Alfa egységétől, és a belügyi erők Szokil (Sólyom) elitcsapatától is több mesterlövész vett részt a műveletben. Az akcióra az azóta leváltott, s elmenekült elnök, Viktor Janukovics adhatott parancsot.

A 63 éves Hennagyij Moszkal pályafutását 1975-ben az ukrán bűnüldöző szerveknél kezdte, rendőr altábornagyként. 1997-2000 között, illetve 2005 februártól novemberig belügyminiszter-helyettes volt, majd a nemzetiségi és migrációs kérdésekkel foglalkozó parlamenti bizottság elnöke lett. 2005-2006 között a jelenleg fegyveres konfliktus által sújtott, keleti Luhanszk megye kormányzója volt. 2007 januárban elnöki rendelettel nevezték ki az SZBU vezető-helyettesének. Moszkal házas, egy lánya és két unokája van.

Szerző
Témák
tömeg Kijev Majdan