Pénznyelő euroszkeptikusok az EP-ben

Publikálás dátuma
2014.05.23. 07:32
A brit euroszkeptikus UKIP vezetője, Nigel Farage még nem döntötte el, összefog-e Le Pennel és Wildersszel az EP-ben. Nagy-Brita
Helyenként egészen ijesztő adatok látnak napvilágot arról, hány képviselői helyre számíthatnak az euroszkeptikus pártok az európai parlamenti választás után. A realitás az, hogy akár az EP mandátumainak egyötödét, több mint 150 képviselői helyet is megkaparinthatnak. Ez azonban óriási pénzkidobás az EU számára. A leköszönő EP példája mutatja: az Európát ostorozó politikusok arra használják az EP-t, hogy felvegyék fizetésüket. Bérüket azonban aligha lehetne jól megérdemeltnek nevezni.

Tuskékat erősítette az ukrán válság

A lengyelországi EP-választási esélyeket befolyásolta az ukrán válság. Míg néhány hónappal ezelőtt az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt győzelmét jelezték a közvéleménykutatások, a finisre változott a helyzet.

A vasárnap közzétett legutolsó CBOS-felmérés szerint Donald Tusk kormányfő pártja, a középjobb Polgári Platform (PO) 26 százalékon áll, miközben a Jaroslaw Kaczynski vezette nemzeti-konzervatív PiS 21 százalékot kaphat.

A Demokratikus Baloldali Szövetség-Munka Unió 8 százalékra számíthat, a kisebbik koalíciós partner, a Parasztpárt (PSL) 5 százalékon áll. E felmérés szerint az Európa ellenes "Új Jobboldal" nevű párt nem éri el az 5 százalékos küszöböt, csak 4 százalékot remélhet, s nem jut mandátumhoz az Európai Parlamentben.

A liberális Európa Plusz tömörülést 2 százalékra mérték a célegyenesben. Lengyelországnak 51 mandátum jár az EP 751 mandátuma közül. A lengyeleket különösebben nem foglalkoztatja a vasárnapi EP-voksolás, csupán 34 százalék jelezte, hogy szándékában van elmenni szavazni.

Az EP-voksolás azonban így is fontos erőfelmérés lehet a jövőre esedékes parlamenti választások előtt. A hét éve hivatalban lévő Tusk-kabinet népszerűsége megkopott, s az euroszkeptikus PiS a nagy visszatérésben reménykedik. Az ukrajnai válságkezelésben azonban Tusk és külgyüminisztere, Radoslaw Sikorski egyaránt igen aktív szerepet játszott, s ez megerősítette a kormányzó párt pozícióit.

A PO ennek ellenére is kevesebb EP-mandátumra számíthat, mint 2009-ben, amikor a voksok 44 százalékával az 50 EP-képviselői hely felét megszerezték. Ezúttal 19-20 mandátumot érhetnek el, a PO-nak 18, az SLD-nek 6, a Parasztpártnak 3 helyet jósolnak.

Tusk kormányfőt megkérdezték, hogy szerinte miért voksoljanak a lengyelek inkább a Polgári Platformra Kaczynski pártja helyett. "Meggyőződésem, hogy Lengyelország érdekében az európai integráció erősítése áll, különösen mindannak fényében, ami most Ukrajnában örténik.

Ez biztonságunk legszilárdabb alapja" -mondta a lengyel miniszterelnök. Tusk kikérte magának Jaroslaw Kaczynski állítását, hogy túl "puha" külpolitikát folytatna. Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a legbölcsebb politika elkerülni a katonai konfrontációt.

A lengyel esélylatolgatások egyik kérdése, szerez-e végül mandátumot az Új Jobboldal tömörülés 72 éves vezetője, Janusz Korwin-Mikke, aki igen népszerű a fiatalok körében.

Az Európa-ellenes, gazdaságilag liberális, társadalmi kérdésekben szélsőségesen konzervatív párt első embere meghökkentő kijelentésekkel borzolja a kedélyeket, egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy szerinte "a demokrácia hülyeség", s "az Európai Parlament épületében bordélyt kéne nyitni".

A mindig csokornyakkendőt viselő, polgárpukkasztó politikus bejutása a választási szimulációk szerint attól függ, milyen magas lesz a részvétel. Korwin-Mikke a rendszerváltás óta számos alkalommal indult a köztársasági elnöki posztért, szenátori, képviselői helyért, de csak egyszer sikerült bejutnia a szejmbe. (E. É)

Frissítve: 2014.05.22. 22:09

Brüsszelt könnyű bűnbakká tenni

Publikálás dátuma
2014.05.23. 07:30
Hannes Swobodát aggasztja, hogy az emberek elfordulnak a politikától FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Orbán Viktort Brüsszelben miniszterelnökként sok döntésbe bevonták, ám ő inkább "Brüsszelt" állította be bűnbaknak az európai parlamenti választási kampányban ahelyett, hogy elismerné: a döntéseket kollégáival együtt hozta meg - mondta el lapunknak Hannes Swoboda, az európai szocialisták leköszönő frakcióvezetője. Az osztrák politikus sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormányfő gyakran olyan bírálatokkal áll elő, amelyek távol állnak a valóságtól. Az unió jövőjét illetően úgy vélte, változtatni kell a jobboldali pártok által képviselt megszorítási politikán. A befektetésekre és a növekedésre kell helyezni a hangsúlyt.

- Az európai szocialisták Európai parlamenti választási kampányában különösen nagy hangsúlyt kapott a fiatalokat érintő munkanélküliség elleni küzdelem. Milyen programjaik vannak erre?

- A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége éveken át harcolt az Európai Ifjúsági Garancia bevezetéséért, amelyben minden fiatalnak további oktatást, képzést, s a munkanélküliek számára állást is biztosítanak. Nem lehetséges és nem is tisztességes azt állítani, hogy a válságnak vége, hiszen Európa-szerte továbbra is 26 millióra tehető az állástalanok aránya. Ezért változtatni kell a jobboldali pártok által képviselt megszorítási politikán. A befektetésekre és a növekedésre kell helyezni a hangsúlyt.

- Brüsszelnek tisztelnie kell a magyarokat - ez volt a Fidesz, illetve Orbán Viktor kampányszlogenje az európai parlamenti választási kampányban. Az európai intézmények tényleg nem tisztelik a magyarokat?

- Több mint szerencsétlennek tartom, hogy Orbán Viktor több más jobboldali vezetőhöz hasonlóan kijátssza a "Brüsszel a nemzeti érdekek ellen van" kártyáját. Brüsszel nem egy egységesített politikai intézmény, szó sincs erről. Ami azt illeti, Orbán Viktort Brüsszelben miniszterelnökként sok döntésbe bevonták, ám ő inkább "Brüsszelt" állítja be hibásnak, ahelyett, hogy elismerné: a döntéseket kollégáival együtt hozta meg. A Fidesz szlogenje mutat rá az Európai Unió legnagyobb problémájára: Brüsszelt gyakran egy olyan sajátos képződménynek mutatják be, amely nem képviseli a választók, a nép akaratát. Egyes miniszterelnökök és politikusok bűnbaknak állítják be az EU-t. Mi, Progresszívek azért dolgozunk, hogy nagyobb beleszólást biztosítsanak az embereknek Európa ügyeibe, s közelítsék a tagállamokban élőket az európai problémákhoz. Nagyon könnyű kihasználni az EU-s polgárok és az unió között még meglévő távolságot, ahogy azt Orbán Viktor teszi, de ez a legkevésbé sem segít bennünket.

- Orbán Viktor több ízben kikelt az Európai Unió, s az Európai Parlament ellen is, mondván, Magyarországot támadták. A kormányfő és kabinetje, illetve a nemzet egy és ugyanaz?

- Orbán Viktor kormánya több okot is adott arra, hogy aggodalmat keltsen Európában. A kabinetnek több ízben is módosítania kellett az alkotmányt, mert intézkedései nem voltak összeegyeztethetőek az európai alapértékekkel. Szó sincs arról, hogy az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak Orbán ezen döntéseit illető bírálataival a magyar népet kritizálták volna. Épp ellenkezőleg, Európa-szerte az a meggyőződés uralkodik, hogy a magyar népet is ugyanazok a jogok illetik meg, mint bárki mást, Orbánt ezért bírálták, de ő maga nem Magyarország, nem a magyar nép.
Orbán Viktor Magyarország gazdag és időnként viharos történelmét akarja kihasználni arra, hogy nacionalista érzéseket gerjesszen. Valójában saját politikájának bírálatát próbálja meg elfedni ezzel, s a figyelem megosztásával. Fontos lenne, hogy a polgárok és a média - ahelyett, hogy engednek a figyelemelterelésnek - számon kérjék azokat a valódi problémákat, amelyekről mit sem tehet a magyar nép, annál többet a miniszterelnök és kormány

- Elképzelhetőnek tartja, hogy a következő Európai Parlament szigorúbban lép majd fel az uniós jogsértésekkel szemben?
- A kötelezettségszegési eljárások megindítása az Európai Bizottság hatáskörei közé tartozik. Ugyanakkor őszintén remélem, hogy az újonnan megválasztandó Európai Parlament továbbra is szívén viseli majd az európai alapértékeket, és -jogot, az európai polgárok szabadságjogait, s mindezeket a politikai érdekek és alkuk fölébe helyezi.


- Orbán Viktor retorikájában korábban is állandó motívum volt az Európai Unió bírálata. Mi rejlik e stratégia mögött?

- Az Európai Uniót lehet bírálni a kifogásolható hiányosságok miatt, de a kritikának valósnak és konstruktívnaak kell lennie, amellyel javíthatóak a hibák. Orbánnak az EU-t érintő bírálata azonban sokkal inkább propaganda, mintsem a javítást célzó konstruktivitás. Nemrégiben az Európai Jogok Európai Bíróságának döntését értékelte Orbán úgy, hogy az EU támadást intézett Magyarország ellen, miközben a bíróságnak nincs kapcsolata az EU-val, az Európa Tanács hozta létre. Ugyanakkor az unió tagországoknak járó finanszírozásai még nem jelenti azt, hogy az EU-t ne lehetne bírálni. Sajnálatos, hogy Orbán a populizmust választja, s gyakran olyan bírálatokkal áll elő, amelyek távol állnak a valóságtól. Ha ilyen energiával lépne fel az EU működésének javításáért, akkor kevesebb bírálatra is szorulna.

Kiszivárgott: bukott a szélsőjobb Hollandiában

 Amint az várható volt, a vasárnapi esti hivatalos részeredmények előtt is kiszivárognak eredmények az európai parlamenti választásokról. Az olasz La Repubblica információi szerint máris kiderült, hogy Hollandiában a várakozások ellenére bukott a szélsőjobboldali PVV.

A „nemhivatalos exit-poll” szerint Geert Wilders pártja, amely hónapok óta vezette a közvélemény-kutatásokat, csak a 3. helyen végzett 12%-kal. Igaz, az őket megelőző kereszténydemokraták (CDA) és a liberálisok (D//) sem kaptak többet 15-15 százaléknál. Még elképzelhező, hogy a PVV-t egy másik liberális párt, a Mark Rutte miniszterelnök vezette VVD is megelőzi.  

A részvétel Hollandiában alig 37%-os volt.

Szerző