Hollandia meglepődött: gyengébben szerepelt az idegengyűlölő párt

Publikálás dátuma
2014.05.23. 09:13
Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője Fotó: Getty Images
A csütörtök este közzétett exit poll eredmények megerősítették a korábbi "kiszivárgott" információkat, miszerint a vártnál gyengébben szerepelt a Geert Wilders vezette idegengyűlölő szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) a hollandiai európai parlamenti (EP-) választáson.

A holland köztévében ismertetett adatok, amelyek a szavazásról távozó 40 ezer polgár kikérdezésén alapulnak, azt mutatják, hogy a PVV a voksok 12,2 százalékával a Demokraták 66 (D66) nevű baloldali liberálisok (15,6 százalék), a kereszténydemokraták (15,2 százalék), valamint a kormányon levő, szavazatarányukat most valamelyest növelő jobboldali liberálisok (VVD, 12,3 százalék) mögé szorult. A VVD koalíciós partnerére, a szociáldemokrata Munkapártra, amely az exit poll szerint mintegy három százalékpontnyit veszített népszerűségéből, kereken tíz százalék szavazott.

Mindezek alapján a Wilders-párt nem pusztán nem növelte mandátumai számát, de a 2009-es eredményéhez képest eggyel kevesebb képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe. Öt évvel ezelőtt öt százalékponttal jobb eredményt ért el a PVV. A muszlimok bevándorlása ellen fellépő, "kevesebb marokkói bevándorlóért" kampányoló, egyúttal pedig az EU-ból való kilépést követelő pártnak a választás előtti közvélemény-kutatási adatok még 13,9 százalékos támogatottságot előlegeztek meg. A választási részvétel 37 százalékos volt, ami nagyjából ugyanakkora, mint 2009-ben. A választásra jogosult 12,5 millió holland polgár 26 képviselőt küldhet a 751 tagú Európai Parlamentbe.

Az exit poll eredmények közzététele nyomán Alexander Pechtold, a D66 vezető politikusa úgy nyilatkozott, hogy Hollandia meggyőző többséggel Európa mellett adta le voksát. Wilders csalódottságának adott hangot, és pártja rossz eredményét az alacsony részvétel számlájára írta. Hozzátette azonban: a harcot Brüsszelben folytatják, ahol európai szinten próbálnak majd szövetségeseket találni. Hollandiában nincs parlamenti bejutási küszöb, sem az EP-választásokon, sem a nemzeti parlamenti választásokon. Ebből következik, hogy a pártszerkezet meglehetősen töredezett, és sok párt jut be a törvényhozásba viszonylag csekély támogatottsággal.

Az exit poll eredményeken túl hivatalosan egyelőre nem tervezik a hollandiai EP-választási eredmények közzétételét. Az Európai Bizottság azt kérte, hogy a legkésőbbi, olaszországi urnazárásig, ami vasárnap este 11 órakor lesz, sehol ne tegyenek közzé eredményeket, hogy ezzel ne befolyásolják a még szavazókat.

Szerző

Szent ég, hol a kulcsom?

Van, aki sohasem találja a szemüvegét, van, aki nem emlékszik, hova rakta a kulcsait vagy a mobilját. Hogy ne is beszéljünk a parkolók labirintusairól, ahol elkárhozott lélekként bolyongunk, míg rátalálunk kocsinkra.

Semmi pánik, mondják a szakértők, nincs kezdődő Alzheimer kórunk. A jelenség nem is függ össze szükségképpen a korral.

A Wall Street Journal összegyűjtött néhány jelentősebb tanulmányt, közülük a bonni, a princetoni, a washingtoni egyetemek e témában készített anyagait, sőt talált még egy brit biztosító társaság által megrendeltet is, mivel a biztosítók tudni akarták, hogy a napi kis felejtések mögött klienseik nem szenvednek-e valami komolyabb mentális betegségben, hisz az elkallódott tárgyak között néha nagyon értékesek is vannak és akkor mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk.

A statisztikák szerint minden ember naponta kilenc tárgyat keres. A biztosító által rendelt felmérés szereplőinek egyharmada vallotta be, hogy naponta 15 percet pazarol el arra, hogy megtaláljon valamit: mobilt, kulcsot, iratokat. Ez a három kategória vezeti a elkallódott tárgyak listáját.

A gyanúsított okok között van a stressz, a fáradtság, az alváshiány és főként az egyre terjedő „multi-tasking”, amikor sok dolgot csinálunk egyszerre. De az igazi ok kötődik az agy normális működéséhez.

Daniel Schachter, a Harvard pszichológusa szerint a nemtalálások rendszerint akkor következnek be, amikor nem aktiváljuk memóriánkat az adott mindennapi mozdulatnak a kodifikálására. A kodifikálás úgy megy végbe, hogy aktivizáljuk a hippokampuszunkat, amely szinte lefotózza mozdulatunkat, majd elraktározza és később könnyen elő lehet hívni.

A másik ok, hogy amikor automatikusan lerakunk egy tárgyat, más lelkiállapotban vagyunk, mint akkor, amikor keressük. Például, amikor lerakjuk a szemüvegünket, éhesek vagyunk és a konyha felé indulunk, hogy kinyissuk a hűtőt. Ebben az esetben a szemüveg-lerakás asszociálódik az éhséggel és hogy megtaláljuk, vissza kell idézni ezt az állapotot.

Genetikai okok is közrejátszhatnak a feledékenységben, de ezek, bár nagyon elterjedtek, jóindulatú patológiák. Német kutatók fedezték fel, hogy az emberek 75 %-a rendelkezik a D2 dopamin gén variánsával, amely kihat az emlékek rögzítésére. De ennek semmi köze az Alzheimer-kórhoz, vagy egyéb elmegyengeséghez.

Ami a feledékenység elleni gyakorlati tanácsokat illeti, a mester Michael Solomon, a “ Hogyan találjuk meg elveszett tárgyainkat” című könyv szerzője. Íme a nyolc tanács:

l. Az elkallódott tárgyat nem kell azonnal keresni, meg kell várni, amíg valami ötletünk támad arra vonatkozóan, hogy hova rakhattuk.

2. A szokásos helyén kell alaposan keresni, mert sokszor ott is van, vagy valaki megtalálta és közben odatette.

3. Rekonstruálni kell, hogy mikor volt rá szükség, mikor használtuk utoljára.

4. Van, akinek az is segít, ha hangosan kimondja a keresett tárgy nevét, de ez már mágia.

5. Meg kell győződni arról, hogy nem raktunk-e rá valamit, újságot, ruhát…

6. Egyszerre csak egy helyen tanácsos alaposan megnézni.

7. Keresni kell a szokott hely közelében, mert az elveszett tárgyak nagy része egy méternél nincs messzebb.

8. Zen filozófia. Lesz, ami lesz, meg kell nyugodni, mert a tárgyak váratlanul előkerülnek, amikor már véglegesen lemondtunk róluk.

 

Szerző

Szent ég, hol a kulcsom?

Van, aki sohasem találja a szemüvegét, van, aki nem emlékszik, hova rakta a kulcsait vagy a mobilját. Hogy ne is beszéljünk a parkolók labirintusairól, ahol elkárhozott lélekként bolyongunk, míg rátalálunk kocsinkra.

Semmi pánik, mondják a szakértők, nincs kezdődő Alzheimer kórunk. A jelenség nem is függ össze szükségképpen a korral.

A Wall Street Journal összegyűjtött néhány jelentősebb tanulmányt, közülük a bonni, a princetoni, a washingtoni egyetemek e témában készített anyagait, sőt talált még egy brit biztosító társaság által megrendeltet is, mivel a biztosítók tudni akarták, hogy a napi kis felejtések mögött klienseik nem szenvednek-e valami komolyabb mentális betegségben, hisz az elkallódott tárgyak között néha nagyon értékesek is vannak és akkor mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk.

A statisztikák szerint minden ember naponta kilenc tárgyat keres. A biztosító által rendelt felmérés szereplőinek egyharmada vallotta be, hogy naponta 15 percet pazarol el arra, hogy megtaláljon valamit: mobilt, kulcsot, iratokat. Ez a három kategória vezeti a elkallódott tárgyak listáját.

A gyanúsított okok között van a stressz, a fáradtság, az alváshiány és főként az egyre terjedő „multi-tasking”, amikor sok dolgot csinálunk egyszerre. De az igazi ok kötődik az agy normális működéséhez.

Daniel Schachter, a Harvard pszichológusa szerint a nemtalálások rendszerint akkor következnek be, amikor nem aktiváljuk memóriánkat az adott mindennapi mozdulatnak a kodifikálására. A kodifikálás úgy megy végbe, hogy aktivizáljuk a hippokampuszunkat, amely szinte lefotózza mozdulatunkat, majd elraktározza és később könnyen elő lehet hívni.

A másik ok, hogy amikor automatikusan lerakunk egy tárgyat, más lelkiállapotban vagyunk, mint akkor, amikor keressük. Például, amikor lerakjuk a szemüvegünket, éhesek vagyunk és a konyha felé indulunk, hogy kinyissuk a hűtőt. Ebben az esetben a szemüveg-lerakás asszociálódik az éhséggel és hogy megtaláljuk, vissza kell idézni ezt az állapotot.

Genetikai okok is közrejátszhatnak a feledékenységben, de ezek, bár nagyon elterjedtek, jóindulatú patológiák. Német kutatók fedezték fel, hogy az emberek 75 %-a rendelkezik a D2 dopamin gén variánsával, amely kihat az emlékek rögzítésére. De ennek semmi köze az Alzheimer-kórhoz, vagy egyéb elmegyengeséghez.

Ami a feledékenység elleni gyakorlati tanácsokat illeti, a mester Michael Solomon, a “ Hogyan találjuk meg elveszett tárgyainkat” című könyv szerzője. Íme a nyolc tanács:

l. Az elkallódott tárgyat nem kell azonnal keresni, meg kell várni, amíg valami ötletünk támad arra vonatkozóan, hogy hova rakhattuk.

2. A szokásos helyén kell alaposan keresni, mert sokszor ott is van, vagy valaki megtalálta és közben odatette.

3. Rekonstruálni kell, hogy mikor volt rá szükség, mikor használtuk utoljára.

4. Van, akinek az is segít, ha hangosan kimondja a keresett tárgy nevét, de ez már mágia.

5. Meg kell győződni arról, hogy nem raktunk-e rá valamit, újságot, ruhát…

6. Egyszerre csak egy helyen tanácsos alaposan megnézni.

7. Keresni kell a szokott hely közelében, mert az elveszett tárgyak nagy része egy méternél nincs messzebb.

8. Zen filozófia. Lesz, ami lesz, meg kell nyugodni, mert a tárgyak váratlanul előkerülnek, amikor már véglegesen lemondtunk róluk.

 

Szerző