A sonline.hu még áprilisban számolt be róla, hogy több somogyi cukrász is felháborodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy néhány fagylaltozóban levegővel túlhabosított fagylalttal csábítják az embereket - a levegős "óriásgombóc" mérete ugyan vonzó lehet a fogyasztók számára, a benne lévő fagylalt súlya azonban ugyanannyi, mint egy "hagyományos" gombócé.
A levegő minden fagylaltban, jégkrémben megtalálható: a fagyit a habosítás folyamata után krémesebbé, könnyebbé teszi, csökkenti a "hidegérzetet" és növeli a térfogatot. A desszert.eu szerint a fagylaltok levegőtartalma átlagosan 30 százalék körül mozog - ennek túladagolása azonban a minőség rovására mehet.
A levegővel történő habosítás ugyanakkor olyan trükk, amellyel eddig leginkább a nagyüzemi pálcikás és dobozos jégkrémek gyártói éltek.
A német Stiftung Warentest fogyasztóvédelmi magazinjának néhány évvel korábbi felmérése arra világított rá, hogy a vizsgált - Magyarországon is forgalmazott - nemzetközi márkák jégkrémei térfogatának felét levegő teszi ki: a legtöbb terméknél száz százalék volt a hozzáadott levegő mennyisége, vagyis a fagylaltokhoz ugyanannyi levegőt adtak, mint folyékony/száraz alapanyagot. Mindez a dobozok űrtartalmának és a benne lévő fagylalt tömegének arányában is nyilvánvalóvá válik, az egyliteres doboz súlya általában mindössze 500 gramm.
A fagylaltok, jégkrémek súlya és mennyisége mellett az is fontos szempont, hogy pontosan milyen alapanyagokból készítik el. Nem mindegy, hogy természetes vagy mesterséges színezőanyagokat, édesítőszereket és más vegyszereket tartalmaz-e.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) vizsgálata szerint több, az egészségre igen káros anyaggal dúsítják a Magyarországon kapható dobozos jégkrémek nagyobb részét: az összetevők listáján 7-9 E-számot találtak, a különböző ízeket pedig adalékanyagokkal érik el - a vaníliát szintetikus vanilinnel (amelyet laborban lignin-szulfonsavból, a papírgyártás egyik melléktermékéből állítják elő), az eper és málna aroma pedig egy "különleges" vegyi eljárás keretein belül - bármennyire is hihetetlenül hangzik - fűrészporból készül.
Az aromák mellett a különböző színezékek is igencsak felülreprezentáltak: az epernél és a málnánál maradva a pirosas-rózsaszínes színt a kármin (E-120) nevezetű színezőanyaggal érik el, amelynek előállítására használt cochineal nevezetű összetevőket perui, bolíviai, chilei és afrikai bíbortetűből nyerik - valódi eper híján minderre igencsak nagy szükség van.
A cukrászdákban, fagylaltozókban kapható "helyben készült" édességekkel sem árt vigyázni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (NÉBIH) szerint Magyarországon évtizedek óta nem volt fagylaltmérgezés "amely többek között a szakemberek hozzáértésének, az előállításhoz és forgalmazáshoz szükséges jó műszaki feltételeknek és a forgalmazás hatósági felügyeletének" köszönhető.
A NÉBIH azonban figyelmeztet: csak olyan helyen vásároljunk fagylaltot, ahol az árusítópult környezete rendezett, tiszta és pormentes, valamint a fagylaltpult biztosítja a termék legalább mínusz 8 celsius fokos hőmérsékletét és szennyeződéstől való védelmét - akár 1-2 fok hőmérséklet-emelkedés is a baktériumok szaporodásához, minőségromláshoz vezethet.
A fagylalpultokban elhelyezett hőmérőkön a szükséges minimum hőmérsékletet - jó esetben - a vásárló is ellenőrizheti. Mindemellett az is fontos, hogy a fagylaltosok használjanak folyó vizes kanálöblítőt, a leöblített kanalat pedig ne a pultra helyezett szivacsra, törlőruhára ütögetve víztelenítsék.
A jó minőségű fagyiban nincsenek jégdarabok - a jég a megolvadt fagylalt visszafagyasztásakor keletkezik. A fagylaltok olvadási ideje egyébként nagyban összefügg levegőtartalmukkal is: a levegősebb fagylaltok mindig gyorsabban elolvadnak, mint a töményebb (maximum 30 százalék körüli levegőtartalommal bíró) jeges édességek.