Nem gyógyítja a sebeket

A befejezés előtt álló Szabadság téri '44-es megszállási emlékmű építésének leállítását, és a szobor-kérdés teljes átgondolását sürgette Orbán Viktornak írott levelében harminc zsidó származású amerikai kongresszusi képviselő. Úgy vélték, szobrot lehet emelni, de annak tiszteletben kell tartania "az összes magyar állampolgár érzékenységét".

Harminc zsidó származású amerikai kongresszusi képviselő a vitatott Szabadság téri emlékmű leállítását kérte Orbán Viktor kormányfőtől - gyakorlatilag az utolsó pillanatban. Bár a befejezés határideje május 31-e, az emlékmű szinte teljesen elkészült. A nyílt levél aláírói aggodalmukat fejezték ki, hogy a magyar kormány folytatja a "vitákat kiváltó emlékmű megépítését".

A The Wall Street Journal napilapnak az egyik aláíró, a republikánus Henry Waxman kifejtette: félő, hogy a szobor félreértelmezi a deportálásokban betöltött magyar szerepet. A szintén konzervatív Eliot Engel pedig úgy látta, a készülő alkotás, amely az ország ártatlanságát jelképezi, "nem erősíti az egységet és nem gyógyítja a sebeket, sőt, az ellenkező irányban hat". Sajnálatosnak tartaná, ha a kormány nem állna el a tervtől, mivel a szobor "nem megfelelően tükrözi az egykori tragikus eseményeket".

A képviselők jelezték, Magyarország fontos partnere az Egyesült Államoknak, de épp emiatt, "őszintén kell beszélniük egymással". Eliot Engel, a Zsidó Képviselők Tanácsának elnöke szerint a partnerséget szem előtt tartva kérik, Orbán vizsgálja felül a tervét, hogy "a magyarországi zsidó közösség kívánsága ellenére" is megépíti az emlékművet. Azt is írták, hogy "Magyarország megmaradt zsidó lakosságának részt kell vennie annak meghatározásában, hogy mi a megfelelő módja az emlékezésnek", vezetőik véleménye pedig az - emlékeztettek a levélírók-, "hogy a jelenlegi javaslat tisztára mossa azt a tényt, hogy voltak magyarok, aki cinkosok voltak rokonaik módszeres legyilkolásában".

Alig egy hónapja, hogy az emlékmű ügyében az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a demokratikus szabályok betartására figyelmeztette Orbánt. Akkor azt tanácsolták a kormánynak: "igyekezzék becsületesen, nyíltan és tényszerűen értékelni a magyarországi holokausztot (…) ehhez tartozik, hogy kikéri és figyelembe veszi a magyar társadalom valamennyi rétegének véleményét, és különösen azokét, akiket jogosan érintenek érzékenyen a kormánynak a hetvenedik évfordulóval kapcsolatos tervei".

Megírtuk, az Egyesült Államok többször kritizálta már Orbánt és kormányát. 2012 decemberében például Hillary Clinton külügyminiszter bírálta nyilvánosan Magyarországot. Úgy fogalmazott, "a demokratikus visszaesés sajnálatos jelei" mutatkoznak. Erre korábban Washington többször felhívta hazánk figyelmét. Még 2011 őszén Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet demarsot, vagyis diplomáciai tiltakozó jegyzéket is megfogalmazott Orbán Viktorral folytatott októberi megbeszélésén, ám ezt a kormányfő környezete először letagadta.

Kérdés, hat-e az újabb amerikai figyelmeztetés Orbánra, aki nemrég tette közzé műelemzésbe csomagolt állásfoglalását a szoborról. Eszerint a készülő "műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan", az azt övező vita pedig csak "olcsó politikai lökdösődés" a kocsmapultnál. Ezek után nem meglepő, hogy a Mazsihisz aggályait következetesen figyelmen kívül hagyó Orbán legutóbb is azzal utasította el a szervezetet: "nincs mozgástere" a kérdésben.

Eközben a "történelemhamisító" emlékmű ellen a helyszínen tüntető civilek egész napos, "kihelyezett" demonstrációt tartanak ma az MTA előtt: délelőtt a demokratikus ellenzéki pártok képviselői szólalnak fel, este pedig Freedom Party címmel tartanak rendezvényt. Az emlékmű szóba kerül a Mazsihisz holnapi közgyűlésén is - ide küldötteket delegálnak a civilek.