A külképviseletről szerdáig megérkező voksok miatt még napokig nem lesz végleges eredmény, de az már biztos, hogy negatív rekordot állítottak fel a magyar választópolgárok érdektelenségükkel. Azt már az urnazárás idején, az esti fél 7-es adatok alapján tudni lehetett, hogy a választási részvétel 30 százalék alatt maradt, vagyis az első, 2004-es uniós voksoláshoz képest 10 százalékkal, a legutóbbi, 2009-es voksolással összehasonlítva pedig 7 százalékkal kevesebben járultak urnához, a választásra jogosultaknak 28, 92 százaléka. Országosan összesen 2 millió 313 ezer 259 szavazatot adtak le a választók, így az ötszázalékos EP-be jutási határ, azaz az egy képviselői hely megszerzéséhez szükséges voksszám 115 ezer 662 volt.
Ez jelentősen elmarad az uniós átlagtól, hiszen az a brüsszeli közlés szerint 43,11 százalékos volt. Már a becsült eredmények alapján kirajzolódott az EP összetétele politikai csoportok szerint; várhatóan a konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárté (EPP) lesz a legerősebb frakció az EP-ben. A Fideszt is tömörítő európai pártcsalád 211 mandátummal rendelkezhet majd, megelőzve az európai szocialistákat, amely az előrejelzés szerint az új parlamentben 193 mandátumot szerzett. Az alacsony választói részvétel egész Európában a radikális pártok előretörésének kedvezett, számos új párt is az EP-be jutott, így csak június végére rajzoldónak ki a valódi erőviszonyok, hiszen csaknem száz leendő képviselő "hovatartozása" bizonytalan. Így Jean-Claude Juncker, az EPP vagy Martin Schulz, a Szocialisták Európai Pártja jelöltje lehet az Európai Bizottság elnöke.
Európa messze van - foglalta össze az EP-választás tanulságait lapunknak Závecz Tibor. Az Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint a részvétel földrajzi eloszlása azt mutatta, hogy Magyarországon azokban a régiókban volt viszonylag magasabb a választói érdeklődés - főleg a Dunántúlon -, ahol a legérzékelhetőbb volt a gazdasági fejlődés az uniós csatlakozás óta, illetve ahol a leginkább élni tudtak az emberek az uniós mobilitás lehetőségeivel - például a szabad munkavállalással.
Az alacsony részvétel legfőbb okát Závecz abban látja, hogy az április 6-i parlamenti választás óta mintha a magyar politikusok is "beleuntak" volna a kampányolásba. A szakember szerint az EP-kampányról általánosságban elmondható, hogy a listát állító pártoknak nem voltak határozott üzeneteik, így a választók többsége tét nélkülinek érezhette a szavazást. "A kampány során úgy tűnt, hogy az EP-választás végeredménye csak a politikusok, a politológusok és a közvélemény-kutatók számára bír jelentőséggel" - tette hozzá Závecz.
Már az urnazárás után gyászosnak nevezte a választási részvételt Szanyi Tibor, aki szerint a tegnapi nap nem nevezhető a demokrácia ünnepének. A szocialisták EP-listavezetője kijelentette, az alacsony részvétel miatt a választás eredménye nem fogja hűen tükrözni a magyar választók akaratát. Szanyi reményét fejezte ki, hogy Magyarországon nem fog előretörni a szélsőjobb.
Ehhez képest az ünnepi eufóriában úszó Jobbik képviselője, Mirkóczki Ádám már kora délután arról beszélt: a választásnak a mandátumarányokon túl belpolitikai aspektusa is van, a második legtöbb szavazatot kapó párt lehet 2018-ban a váltópárt. A Jobbik lényegében arra hegyezte ki az uniós választást, hogy váltópárti szerepbe helyezze magát azzal, hogy megelőzi az MSZP-t.
Gyurcsány Ferenc szerint viszont "ami történelmileg az ország számára érdekes, az eldőlt". A DK elnöke szerint az EP-választáson két olyan jobboldali párt kapott jelentős támogatást, akik gyökeresen mást gondolnak Európáról, kevésbé szoros együttműködést akarnak az unióval.
Hamar megindulhat az átrendeződés a baloldalon az eredmények alapján - mondta lapunknak a sajtóban kiszivárgott EP-választási adatok ismeretében László Róbert. A Political Capital szakértője szerint az MSZP messze várakozáson alul teljesített, a DK és az Együtt-PM viszont meglepetést okozott azzal, hogy "felnőttek" a szocialisták mellé, Budapesten lényegében már három egyenrangú baloldali párt van.
Bár a választói részvétel csaknem feleannyi volt, mint az országgyűlési választáson, az elemző szerint az EP-eredményekből arra következtethetünk, hogy a baloldali pártoknak érdemesebb lett volna külön indulniuk április 6-án. Ennek ellenére a kormányváltó összefogás januári megalakulásakor jó döntést hozott az Együtt-PM és a DK, mivel akkor a bejutási küszöb határán mozogtak. "A két kisebb baloldali formáció most valóban erősebbnek bizonyult, mint gondultuk, de ettől még nem nyertek volna egyetlen választókerületet sem, és nem változott volna jelentősen az április 6-i végeredmény" - tette hozzá László Róbert.
