Előfizetés

Az Ab tárgyal a takarékokról

Az Alkotmánybíróság (Ab) mai teljes ülésén ismét napirendre tűzi a takarékszövetkezetek erőszakos, alaptörvény-ellenesnek látszó integrációját kifogásoló bírói beadványt. A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága egyedi normakontrollt kérő beadványa még tavaly november 12-én érkezett az Ab-hez.

Az indítványozó Szentgyörgyi-Biró Enikő bíró a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló tavalyi törvény, valamint a hitelintézeti törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kéri a taláros testülettől.

Beadványában a cégbíró előadja, hogy sérti az alaptörvényben lefektetett egyesülési jogot, hogy bár az integrációs törvény rögzíti a kilépés jogát, egy másik bekezdés a hitelintézet működési engedélye fenntartásának feltételéül az integrációs szervezeti tagságot írja elő.

Emellett az integrációs törvény egy másik bekezdése a működési engedély kiadásának feltételéül szabja többek között, hogy a takarékszövetkezet nyilatkozzon csatlakozási szándékáról, az integrációs szervezet pedig igazolja vissza azt.

A beadvány szerint ugyanezen okok alapján alaptörvény-ellenes a hitelintézeti törvény egy passzusa. Ugyanis a tulajdonhoz való - alaptörvényben biztosított - jogot és a vállalkozás szabadságát sérti az integrációs szervezet és a Takarékbank Zrt. integrációs törvényben lefektetett működési modellje.

Indoklásában a veszprémi törvényszék bírója kifejti továbbá, hogy a szövetkezeti hitelintézetek működésének az integrációs, illetve a hitelintézeti törvényben foglalt szabályozása sértheti az a takarékszövetkezetek és tulajdonosaik egyesüléshez és a tulajdonhoz való jogát.

Az indítványozó bíró álláspontja szerint a diszkrimináció tilalmába ütközik, hogy tulajdonszerzési korlátozást csak bizonyos tagokkal szemben ír elő a hitelintézeti törvény, illetve a tagdíjfizetés alól egy tagot felment az integrációs törvény.

Emellett a kérelmező veszprémi bíró szerint a jogbiztonság követelményével ellentétes az önrendelkezési joggal bíró szervezetek működésének túlszabályozása.

Mint ismert, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alkotmányellenességének megállapításával kapcsolatban a veszprémi cégbírósági beadvány mellett még két beadvány szerepel a taláros testület előtt. Az egyik a 104 takarékszövetkezet érdekeit képviselő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) múlt év júliusi beadványa, amelyet már 2014. május 5-én elkezdett tárgyalni az Ab.

Ezzel szorosan összefügg a Fővárosi Törvényszék kérelme, ami a szóban forgó 2013. júliusában hatályba lépett integrációs törvény teljes, visszamenőleges megsemmisítését, és az azt megelőző eredeti állapot visszaállítását kéri. Ezt Bene Lajos bíró 2014. április 19-i Főváros Törvényszéki végzésében fogalmazta meg.

A Takarékbank a jövő héten csütörtökön rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a bank többségi tulajdonának eladásához/átjátszásához szükséges módosításokról is dönthetnek. Így az Ab álláspontja - ha megszületik - meghatározó lehet, hogy a takarékszövetkezeteknek marad-e esélyük "visszavenni" a valamikor többségi tulajdonukban lévő Takarékbankot.

Tisztázta magát Hernádi Zsolt Mol-vezér

Publikálás dátuma
2014.05.27. 07:17
Hernádi elvileg a horvátok számára is ártatlan. Fotó: Vajda József/Népszava
A Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató ellen a nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt indított büntetőperben tegnap első fokon. Emellett a jelentős kárt okozó csalás és a különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatti vád alól felmentette.

Hernádi ellen az olajtársaság korábbi vezető jogtanácsosa, Bánhegyi Ilona indított pert, miután Bánhegyi szerint Hernádi horvátországi korrupciós ügye miatt jelentősen csökkent a vállalat részvényeinek értéke.

Bánhegyi a magánvád előtt 2011-ben feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen jelentős kárt okozó csalás, valamint jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Ezt a főügyészség napokkal később elutasította, arra hivatkozva, hogy a cselekmény nem bűncselekmény.

Bánhegyi 2011-ben bruttó 600 millió forint értékű Mol-részvénnyel rendelkezett. Ennek ellenére csak a sajtóból értesült a korrupciós vádakról, és arról, hogy Horvátországban büntetőeljárás folyik Hernádi ellen.

A horvátok azzal vádolták meg Hernádi Zsoltot, hogy 2009-ben tízmillió euró kenőpénzt adott Ivo Sanader volt miniszterelnöknek, hogy a Mol megszerezhesse az irányítói jogokat a horvát olajvállalatban, az INA-ban. A volt jogtanácsos azt kifogásolta, hogy a Mol nem tájékoztatta a cégvezető elleni eljárásokról a részvényeseket, pedig ezek az események erősen hatottak a részvények árára. Bánhegyi maga 24 millió forintos kárt szenvedett el, a Mol vagyona pedig ötmillió euró értékben csökkent.

Miután idehaza felmentették Hernádit, a cégvezető jogi képviselői indítványozhatják az elnök-vezérigazgató ellen a horvátok kezdeményezésére kiadott nemzetközi körözés érvénytelenítését. A magyar bíróság döntését ugyanis el kell fogadnia minden uniós tagországnak, emellett ezekkel a vádakkal nem is lehet Hernádit többet bíróság elé idézni. Így a horvátoknak ejteniük kell a Hernádi elleni korrupciós vádjaikat.

A tárgyalás után Hernádi Zsolt újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: ő az ügyben "járulékos veszteség" volt, miután az a vád, hogy megvesztegette Ivo Sanader horvát miniszterelnököt azért, hogy a Mol megkapja az irányítási jogot az INA felett, megdőlt. A kitalált vesztegetés a Mol ellen irányult, és az elmúlt három év túl hosszú volt ahhoz, hogy ő a mostani ítélet után elégedett legyen - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

A bankok egyezkednének

Benedek Noémi
Publikálás dátuma
2014.05.27. 07:00
A baj szociális, sokak lakhatása került veszélybe. Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Tárgyalni kezdett egy bank az adóssal, miután jogerős ítélet mondta ki az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelenségét. A bank a felvételkori kamattal számolná át a tartozást, az adós a svájci jegybanki alapkamathoz kötöttet akar, hiszen az lefelé mozgott.

Egyezséget ajánlott az egyik bank az adósának: visszaállítaná a felvételkori kamatot. A hitelintézet eszerint elfogadta a másodfokú, jogerős bírósági ítéletet, amely az egyoldalú szerződésmódosítások semmisségét mondta ki, és kezdeményezte az elszámolást az adóssal - mondta el lapunknak Lehmann György, az adóst képviselő ügyvéd.

A csaknem 700 devizahitelest képviselő ügyvéd hozzátette: az adott nagybanknál minden devizás szerződés ezzel a sémával készült, melyről január végén kimondta a bíróság, hogy érvénytelen.

Az ítélet óta eltelt 60 nap, és a bank nem fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, hanem megkereste az adóst az ajánlatával, miszerint fix 4,5 százalékos kamatozásra számolta át a hitelt. Az ügyről elsőként beszámoló Azénpénzem.hu által közölt adatok szerint ezzel az adós 11,5 ezer frank megfizetése alól mentesülne.

"Nem fogadjuk el a bank ajánlatát, mert ez egy változó kamatozású hitel, ilyen módon kell átszámolni, hiszen a svájci frank jegybanki alapkamata jelentősen csökkent a hitel 2006-os felvétele óta." Mindenesetre a siófoki ügyvéd szerint a helyes irányba mozdult el az ügy, azzal, hogy a két fél megpróbál megállapodni. Jogszabályalkotás helyett ugyanis erre lenne szükség - mutat rá az ügyvéd.

Arra korábban a Szecskay Ügyvédi Iroda rávilágított, hogy a pereknél gyorsabban és eredményesebben le lehetne zárni az ügyeket mediáció segítségével.

Az új Ptk. a családjog egyes területein bevezette a kötelező mediációt, míg az egyéb, gazdasági ügyeknél megteremtette hozzá a szükséges jogi feltételeket azzal, hogy a közvetítői törvényben megjelentek a kötelező közvetítői eljárások általános eljárási szabályai.

A kormány már tavaly augusztusban megígérte, hogy kivezeti a devizahiteleket, azóta azonban csak időhúzás zajlik. Amíg megszületik az új mentőcsomag, a kormány kilakoltatási moratóriumot hirdetett. Közben azonban az árverések továbbra is zajlanak.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adatai szerint nőtt a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma: a tavalyi 3560 után idén 4783-at jelöltek ki. Tavaly ebből a keretből 675 kelt el, míg idén 2148. A tavaly elárverezett lakások négyötödét a Nemzeti Eszközkezelő vette meg. Ennek legutóbbi adatai alapján azonban az adósok jelentős része a 10-12 ezer forintos bérleti díjat sem tudja fizetni.

Jelenleg épp a Kúriára vár a kabinet: a magyar legfelsőbb bírói fórum feltehetően ősszel egészíti ki jogegységi határozatát. Ebben az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés tisztességtelenségéről fog dönteni. Abból, hogy a bank ezúttal nem fordult a Kúriához, arra következtethetünk, hogy úgy véli, az egyoldalú szerződésmódosításokat a jogegységi határozat is tisztességtelennek fogja minősíteni.

Ha a magyar bíróság elmeszeli az árfolyamrés alkalmazását a hiteleknél, akkor az eddig törlesztett összeg 0,5-1 százaléka járhat vissza az adósoknak, attól függően, mekkora árfolyamrést alkalmazott a bank. Az MNB egy korábbi vizsgálata szerint a devizahitelek költségnövekedésének 30 százalékáért felelősek az egyoldalú kamatemelések. Ha mindkét ügyben elmarasztalja a bankokat a bíróság, a devizahiteles probléma akkor sem oldódik meg: ez ugyanis szociális kérdés, nem pedig jogi, ahogy erre már korábban a Kúria is felhívta a figyelmet.

A legnagyobb - a törlesztőrészlet-emelkedés 70 százalékáért felelős - teher az árfolyamváltozásból adódik, erről pedig már megállapította a Kúria, hogy nem tisztességtelen, hogy az adósnak kell viselnie.