Egyezséget ajánlott az egyik bank az adósának: visszaállítaná a felvételkori kamatot. A hitelintézet eszerint elfogadta a másodfokú, jogerős bírósági ítéletet, amely az egyoldalú szerződésmódosítások semmisségét mondta ki, és kezdeményezte az elszámolást az adóssal - mondta el lapunknak Lehmann György, az adóst képviselő ügyvéd.
A csaknem 700 devizahitelest képviselő ügyvéd hozzátette: az adott nagybanknál minden devizás szerződés ezzel a sémával készült, melyről január végén kimondta a bíróság, hogy érvénytelen.
Az ítélet óta eltelt 60 nap, és a bank nem fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához, hanem megkereste az adóst az ajánlatával, miszerint fix 4,5 százalékos kamatozásra számolta át a hitelt. Az ügyről elsőként beszámoló Azénpénzem.hu által közölt adatok szerint ezzel az adós 11,5 ezer frank megfizetése alól mentesülne.
"Nem fogadjuk el a bank ajánlatát, mert ez egy változó kamatozású hitel, ilyen módon kell átszámolni, hiszen a svájci frank jegybanki alapkamata jelentősen csökkent a hitel 2006-os felvétele óta." Mindenesetre a siófoki ügyvéd szerint a helyes irányba mozdult el az ügy, azzal, hogy a két fél megpróbál megállapodni. Jogszabályalkotás helyett ugyanis erre lenne szükség - mutat rá az ügyvéd.
Arra korábban a Szecskay Ügyvédi Iroda rávilágított, hogy a pereknél gyorsabban és eredményesebben le lehetne zárni az ügyeket mediáció segítségével.
Az új Ptk. a családjog egyes területein bevezette a kötelező mediációt, míg az egyéb, gazdasági ügyeknél megteremtette hozzá a szükséges jogi feltételeket azzal, hogy a közvetítői törvényben megjelentek a kötelező közvetítői eljárások általános eljárási szabályai.
A kormány már tavaly augusztusban megígérte, hogy kivezeti a devizahiteleket, azóta azonban csak időhúzás zajlik. Amíg megszületik az új mentőcsomag, a kormány kilakoltatási moratóriumot hirdetett. Közben azonban az árverések továbbra is zajlanak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adatai szerint nőtt a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma: a tavalyi 3560 után idén 4783-at jelöltek ki. Tavaly ebből a keretből 675 kelt el, míg idén 2148. A tavaly elárverezett lakások négyötödét a Nemzeti Eszközkezelő vette meg. Ennek legutóbbi adatai alapján azonban az adósok jelentős része a 10-12 ezer forintos bérleti díjat sem tudja fizetni.
Jelenleg épp a Kúriára vár a kabinet: a magyar legfelsőbb bírói fórum feltehetően ősszel egészíti ki jogegységi határozatát. Ebben az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés tisztességtelenségéről fog dönteni. Abból, hogy a bank ezúttal nem fordult a Kúriához, arra következtethetünk, hogy úgy véli, az egyoldalú szerződésmódosításokat a jogegységi határozat is tisztességtelennek fogja minősíteni.
Ha a magyar bíróság elmeszeli az árfolyamrés alkalmazását a hiteleknél, akkor az eddig törlesztett összeg 0,5-1 százaléka járhat vissza az adósoknak, attól függően, mekkora árfolyamrést alkalmazott a bank. Az MNB egy korábbi vizsgálata szerint a devizahitelek költségnövekedésének 30 százalékáért felelősek az egyoldalú kamatemelések. Ha mindkét ügyben elmarasztalja a bankokat a bíróság, a devizahiteles probléma akkor sem oldódik meg: ez ugyanis szociális kérdés, nem pedig jogi, ahogy erre már korábban a Kúria is felhívta a figyelmet.
A legnagyobb - a törlesztőrészlet-emelkedés 70 százalékáért felelős - teher az árfolyamváltozásból adódik, erről pedig már megállapította a Kúria, hogy nem tisztességtelen, hogy az adósnak kell viselnie.