Ingyenes cégtár az interneten

Ingyenesen és az interneten, mindenki számára regisztráció nélkül elérhetően kezdte meg működését a Nemzeti Cégtár elnevezésű gazdasági információs honlap – derült ki egy tegnapi budapesti sajtótájékoztatón.

A non-profit szolgáltatást, melynek működését reklámbevételekből kívánják fedezni, a Corvinus Egyetem és az Opten Kft alapította. Az internetes cégtárban a vállalkozások fő adatai találhatók, melyek alapján – mint a tájékoztatón mondták - felmérhető, mennyire megbízhatóak ezek a cégek. (Például van-e jelentősebb adótartozásuk, folyik-e ellenük végrehajtási eljárás, stb.)

A szolgáltatásra azért van szükség, mert nagyon sok cég járt és jár pórul azt követően, hogy megbízhatatlan partnerrel kötött üzletet. Lelkiismeretlen vállalkozók eltüntetik cégeiket, hogy ily módon szabaduljanak meg fizetési kötelességüktől. A becsületes, vagy inkább gyanútlan partner veszteségeket szenved el, vagy akár csődbe is mehet, lánctartozások révén másokat is magával rántva.

Az ingyenes internetes cégtár különösen olyan kisvállalkozók számára lehet fontos, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fizetős céginfókból tájékozódjanak.

Rostoványi Zsolt, a társalapító Corvinus Egyetem rektora rámutatott: a cégtár célja az üzleti etika fejlesztése mellett a gazdasági kutatások, illetve az egyetemi diákság képzésének elősegítése. Ehhez Pertics Richárd, a vállalkozás vezérigazgatója hozzátette: a szolgáltatás révén vissza akarják szorítani a lánctartozások jelenségét, és hozzá kívánnak járulni egy egészségesebb cégstruktúra kialakulásához.

A Népszava megkérdezte, hogyan kívánják megkülönböztetni a tudatos csalókat a lánctartozás miatt, vagyis önhibájukon kívül fizetni nem tudó vállalkozóktól. Pertics azt válaszolta, hogy a cégtárban nem értékelések, hanem adatok lesznek. Tóth Tamás, a társalapító Opten Kft ügyvezetője pedig hasonlattal felelt: „Ha gépkocsi száguld gyalogos felé és félő, hogy elgázolja, akkor mindenképpen figyelmeztetjük a gyalogost: akkor is, ha a sofőr részeg és emiatt nem ura a járműnek, de akkor is, ha ez a vezető önhibáján kívül következett be.”

Sukoró-per: újabb tanúmeghallgatás

Tanúk meghallgatásával folytatódott a Sukoró-per a Szolnoki Törvényszéken, ahová négy hónapnyi illetékességi huzavona után került vissza az eljárás. A végül meghiúsult King's City kaszinóberuházás előzményének tekinthető telekcsere miatt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. több egykori vezetője ellen folyó büntetőeljárásban két tanú tett tegnap vallomást. 

Egyikük, Gyenesei István, a Gyurcsány-kormány volt önkormányzati minisztere elismerte, hogy találkozott a befektetők képviselőivel, de a részletekre már nem emlékezett, így vallomásából nem derült ki lényeges vagy új körülmény.

Tanúként tett vallomás Bodnár Terézia, az MNV volt, ingatlanvagyonért felelős vezérigazgató-helyettese is, akinek válaszaiból annyi derült ki, hogy "a folyosói pletykákról, miszerint valami nem volt rendben a telekcsere körül" valójában csak az ügyészségtől hallott.

A pert egyébként Budapestről még 2012-ben helyezte át Szolnokra az Országos Bírósági Hivatalt vezető Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége). Tavaly decemberben azonban az Alkotmánybíróság (Ab) kimondta, hogy az OBH számára az ügyáthelyezést lehetővé tevő jogszabály alaptörvényellenes, ezért az Ab megsemmisítette a szabályozást, mintha a törvény sosem létezett volna.

A szolnoki és a más "elszámoltatási" ügyekben eljáró vidéki törvényszékek az Ab-döntés alapján illetékesség hiányában sorra "visszaadták" az ügyeket a Fővárosi Törvényszéknek, ám ott sem tartották magukat illetékesnek. Végül a Kúria a büntetőeljárási törvény egyik passzusára, a megelőzés elvére hivatkozva helyezte vissza az ügyet vidékre. Eszerint ha egy ügy tárgyalása közben kiderül, hogy mégsem az addig eljáró bíróság az illetékes - mert például máshol követték el a bűncselekményt -, akkor is ott kell befejezni a tárgyalást, ahol az első eljárási cselekmény történt. Ugyanakkor ez nehezen tűnik alkalmazhatónak, ha eleve törvénytelenül kezdte el egy bíróság a tárgyalást.

A per folytatása amiatt is aggályos lehet, mert az eredeti áthelyezés miatt a vádlottak is az Ab-hez fordultak még 2012-ben, ahol ügyükben az eljárást felfüggesztették, de most, az új fejlemények hatására folytatják.

Megírtuk, a Szolnokon folyó pert - noha az utolsó tárgyalás óta a törvényben rögzített három hónapnál több idő telt el - nem kell elölről kezdeni. A volt MNV-s vezetőket - Tátrai Miklós korábbi vezérigazgatót és Császy Zsolt egykori értékesítési igazgatót - hűtlen kezelés kísérlete miatt a vádlottak padjára ültető, de Gyurcsány Ferencet például sikertelenül kriminalizáló eljárás ugyanis ma már nem számít kiemeltnek. Eredetileg az volt, miután 2010-ben, az "elszámoltatás" beindulásával beleírták a törvénybe, de tavaly nyáron, a parlamenti választás előtti évben úgy módosították a büntetőeljárási törvényt, hogy kivették a felsorolásból a hűtlen kezelést.

Eközben a Sukoró-ügyben Washingtonban, nemzetközi választott bírósági eljárás is zajlik, ítélet késő ősszel várható. Ebben a sukorói beruházást tervező befektetők perlik kártérítésért a magyar államot mintegy 120 milliárd forintra.

Császy ennek kapcsán lapunknak megjegyezte: a szolnoki és a washingtoni eljárásban is megpróbálja az ügyészség illetve az állam "ügyeskedőnek, telekspekulánsnak" beállítani a máshol világszerte elismert üzletembereket, akik "szívesen üzletelnek demokratikus államokban, csak a diktatúrákat nem szeretik, bár a jelek szerint azok se őket", pedig a sukorói King's City szerinte "a régióban nagyobb dobás lett volna, mint a Hungaroring."

Szerző

Sukoró-per: újabb tanúmeghallgatás

Tanúk meghallgatásával folytatódott a Sukoró-per a Szolnoki Törvényszéken, ahová négy hónapnyi illetékességi huzavona után került vissza az eljárás. A végül meghiúsult King's City kaszinóberuházás előzményének tekinthető telekcsere miatt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. több egykori vezetője ellen folyó büntetőeljárásban két tanú tett tegnap vallomást. 

Egyikük, Gyenesei István, a Gyurcsány-kormány volt önkormányzati minisztere elismerte, hogy találkozott a befektetők képviselőivel, de a részletekre már nem emlékezett, így vallomásából nem derült ki lényeges vagy új körülmény.

Tanúként tett vallomás Bodnár Terézia, az MNV volt, ingatlanvagyonért felelős vezérigazgató-helyettese is, akinek válaszaiból annyi derült ki, hogy "a folyosói pletykákról, miszerint valami nem volt rendben a telekcsere körül" valójában csak az ügyészségtől hallott.

A pert egyébként Budapestről még 2012-ben helyezte át Szolnokra az Országos Bírósági Hivatalt vezető Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége). Tavaly decemberben azonban az Alkotmánybíróság (Ab) kimondta, hogy az OBH számára az ügyáthelyezést lehetővé tevő jogszabály alaptörvényellenes, ezért az Ab megsemmisítette a szabályozást, mintha a törvény sosem létezett volna.

A szolnoki és a más "elszámoltatási" ügyekben eljáró vidéki törvényszékek az Ab-döntés alapján illetékesség hiányában sorra "visszaadták" az ügyeket a Fővárosi Törvényszéknek, ám ott sem tartották magukat illetékesnek. Végül a Kúria a büntetőeljárási törvény egyik passzusára, a megelőzés elvére hivatkozva helyezte vissza az ügyet vidékre. Eszerint ha egy ügy tárgyalása közben kiderül, hogy mégsem az addig eljáró bíróság az illetékes - mert például máshol követték el a bűncselekményt -, akkor is ott kell befejezni a tárgyalást, ahol az első eljárási cselekmény történt. Ugyanakkor ez nehezen tűnik alkalmazhatónak, ha eleve törvénytelenül kezdte el egy bíróság a tárgyalást.

A per folytatása amiatt is aggályos lehet, mert az eredeti áthelyezés miatt a vádlottak is az Ab-hez fordultak még 2012-ben, ahol ügyükben az eljárást felfüggesztették, de most, az új fejlemények hatására folytatják.

Megírtuk, a Szolnokon folyó pert - noha az utolsó tárgyalás óta a törvényben rögzített három hónapnál több idő telt el - nem kell elölről kezdeni. A volt MNV-s vezetőket - Tátrai Miklós korábbi vezérigazgatót és Császy Zsolt egykori értékesítési igazgatót - hűtlen kezelés kísérlete miatt a vádlottak padjára ültető, de Gyurcsány Ferencet például sikertelenül kriminalizáló eljárás ugyanis ma már nem számít kiemeltnek. Eredetileg az volt, miután 2010-ben, az "elszámoltatás" beindulásával beleírták a törvénybe, de tavaly nyáron, a parlamenti választás előtti évben úgy módosították a büntetőeljárási törvényt, hogy kivették a felsorolásból a hűtlen kezelést.

Eközben a Sukoró-ügyben Washingtonban, nemzetközi választott bírósági eljárás is zajlik, ítélet késő ősszel várható. Ebben a sukorói beruházást tervező befektetők perlik kártérítésért a magyar államot mintegy 120 milliárd forintra.

Császy ennek kapcsán lapunknak megjegyezte: a szolnoki és a washingtoni eljárásban is megpróbálja az ügyészség illetve az állam "ügyeskedőnek, telekspekulánsnak" beállítani a máshol világszerte elismert üzletembereket, akik "szívesen üzletelnek demokratikus államokban, csak a diktatúrákat nem szeretik, bár a jelek szerint azok se őket", pedig a sukorói King's City szerinte "a régióban nagyobb dobás lett volna, mint a Hungaroring."

Szerző