"Elkötelezettek vagyunk a javaslatok érdemi kezelése iránt" - ígérte lapunknak a látássérültek segítség nélküli bankolása ügyében feltett kérdéseinkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Több mint egy hónapja írtunk arról, hogy az ENSZ fogyatékosügyi bizottságának egy évvel ezelőtti elmarasztaló döntése ellenére a magyar állam nem lép érdemben a magyarországi ATM-ek vakok és gyengénlátók számára is alkalmassá tételéért, néhány kifogás hangoztatásán túl nem ismertük a kormánynak az ügyben tervezett lépéseit.
Hetekkel kérdéseink megküldése után, az Emmi most jelezte, néhány lépés már folyamatban is van, de van, ami évekig is eltart.
Emlékeztetőül: Nyusti Szilvia és Takács Péter évekkel ezelőtt a "legnagyobb hazai bank" ügyfeleként először panaszt tett, majd bírósághoz is fordult, mert azzal kellett szembesülnie, hogy látássérültként nem lehet akadálymentesen, segítség nélkül pénzt felvenni az ATM-ekből.
Az elsőfokú bíróság 2007-ben még igazat adott nekik - kötelezve a bankokat, hogy Braille-billentyűzettel, képernyőolvasó szoftverrel, fejhallgató-bemenettel lássák el az automatáikat -, de a másodfokú bíróság, majd a Legfelsőbb Bíróság már nem. Nyustiék a Magyar Helsinki Bizottsággal eztán vitték az addig példa nélküli ügyet az ENSZ-bizottság elé.
Ott tavaly májusban könnyen megállapították az egyezménysértést, mert hazánk még 2007-ben, elsőként csatlakozott a fogyatékossággal élő személyek jogait védő ENSZ-egyezményhez. Arról is határoztak, hogy Magyarországnak olyan jogszabályi keretrendszert kell alkotnia, amely segíti a látássérülteket.
Ajánlásokat tettek ugyan, de a jogász Nyusti Szilvia szerint ez közel sem jelenti, hogy ne kellene azokat betartani - a tavaly novemberre adott határidő idején azonban csak annyit lehetett tudni, hogy az Emmi már tárgyal az OTP-vel és a PSZÁF-fal is.
Mint kiderült: Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója levélben vállalta, hogy egy négy éves program keretében "valamennyi bankfióki ATM-jét alkalmassá teszi látássérült személyek általi önálló használatra is". Ez országszerte csaknem 400 berendezést érint, amelynek egy része az OTP szerint már most is megfelel ezeknek a követelményeknek.
(A hazai mintegy ötezer ATM-nek mindössze 10 százalékát használhatják sérült emberek is, de 2005 óta a Volksbank és a K&H már üzemeltet ilyen berendezéseket.) Az OTP emellett a teljes fiókhálózatának fizikai akadálymentesítését ígérte, és olyan speciális megoldásokat, mint hogy személyes kapcsolattartó segítsen a rászoruló ügyfeleknek.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől - valamint a vele tavaly ősszel összevont Magyar Nemzeti Banktól - az Emmihez "annyi jött vissza", hogy további egyeztetéseket terveznek, de van ajánlásuk "az érdekeiket csak korlátozottan képviselni képes fogyasztók" iránti figyelemre.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége az ATM-es készpénzfelvételnél jóval bonyolultabbnak látja a kérdést: szerintük messze nem csak a pénzkiadók cseréje a lényeg, hanem az ésszerű akadálymentesítésén túl a banki szolgáltatások egészét kell átalakítani - szerintük a személyes készpénzfelvétel jó megoldás lenne, ha gyors és plusz költsége nincs.
Ez rímel az OTP elképzeléseire is. "Hogy ne pusztán bizonyos berendezésekhez, hanem a valódi szolgáltatáshoz való hozzáférés fejlődhessen" - idézte az érdekvédőket az Emmi.
Vagyis, még jó néhány év eltelhet a hazai csaknem 80 ezer látássérült igényeihez mérhető megfelelő banki kiszolgálásig.
Az Emmi azt is közölte, hogy "a kormányzatnak szándékában áll" az elmarasztalás költségének - ami egyben az ENSZ-eljárás költsége - a megtérítése. Eddig ugyan a panaszosokkal nem tudták felvenni a kapcsolatot, de lapunknak jelezték, a közeljövőben ez megtörténik.