Bírálta a Magyar Művészeti Akadémia működést az Alkotmánybíróság

Publikálás dátuma
2014.05.28. 17:13
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezetének, összetételének meg kell felelnie a művészeti szabadság alkotmányos értékének - mondta ki szerdai határozatában az Alkotmánybíróság.

A taláros testület azt is megállapította, hogy az akadémiát köztestületté nyilvánító törvény nem áll teljesen összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralizmus követelményével.

Az Ab alkotmányos követelményt fogalmazott meg, jogszabályt nem semmisített meg, mert a köztestület már működik, újabb jogviszonyok keletkeztek, a kifogásolt jogszabályi rendelkezés akár visszaható, akár jelen idejű megsemmisítése pedig a jogbiztonság sérelmét idézné elő.

 Az MMA ügyében az ombudsman fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint az állami semlegesség követelményét sérti, hogy csak az 1992. január 31-én alapított civil szervezet, a Magyar Művészeti Akadémia egyesület tagjai válhattak a későbbi köztestület alakuló közgyűlésének résztvevőivé, így a szervezet rendes tagjaivá és a tagfelvételről kizárólagosan döntő grémiummá.

Szerző

Ukrajnában polgárháború van

 Ukrajnában tényleges polgárháború van - jelentette ki Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a testület szerdai zárt ülése után; a testület tagjai az ukrajnai helyzetről kaptak tájékoztatást.

A harci helyzet egyre kiterjedtebb, több régiót és egyre több lakost érint - mondta Molnár Zsolt, kiemelve, hogy már több civil áldozata van a cselekményeknek, egy magyar állampolgárt pedig túszul ejtettek a közelmúltban. Utóbbi kapcsán hozzátette: a magyar állampolgár kiszabadításában a Terrorelhárítási Központ (TEK) jól végezte a dolgát.

A vasárnapi ukrán elnökválasztásról Molnár Zsolt úgy vélekedett: az ukrán politikai helyzet annyiban stabilabbá tud válni, hogy legitimebb vezetése lehet Ukrajnának. Ugyanakkor kiemelte: mivel a megválasztott elnök által képviselt irány a szeparatisták számára nem elfogadható, félő, hogy rövid távon a fegyvereké és a harci helyzeté lesz a hangsúly.

A választáson az ukrán központi választási bizottság részeredményei szerint Petro Porosenko dúsgazdag üzletember, a Vitalij Klicsko vezette Ütés párt jelöltje szerezte meg a voksok többségét. Második fordulóra nem lesz szükség.

A szomszédos országban a hónapok óta tartó válságnak egyre több halálos áldozata van; a közelmúltban egy olasz újságírót is megöltek, egy magyar férfit pedig ismeretlen fegyveresek foglyul ejtettek. Sikeres tárgyalások után, a TEK és a külföldi partnerszolgálatok együttműködésének eredményeként múlt szerdán fogva tartói elengedték az Ukrajnában dolgozó magyar férfit.

A nemzetbiztonsági bizottság szerdai ülésén a titkosszolgálatok, minisztériumok képviselői, valamint Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ vezetője számolt be az ukrán válság aktuális eseményeiről.

Szerző
Frissítve: 2014.05.28. 17:56

Nyilvánosságra hozná Vona és Kovács meghallgatását az MSZP

Molnár Zsolt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke nyilvánosságra hozná a kémgyanúba keveredett Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő ügyében tartott múlt hétfői zárt ülés jegyzőkönyvének azt a részét, amely Vona Gábor Jobbik-elnök és Kovács Béla meghallgatását tartalmazza.

Molnár Zsolt a bizottság szerdai ülése után újságíróknak felidézte: az előző bizottsági ülésen a titkosszolgálatok, a Legfőbb Ügyészség képviselői adtak tájékoztatást, valamint meghallgatták Vona Gábort és Kovács Bélát.

A tanácskozáson elhangzottakat az Alkotmányvédelmi Hivatal 2043-ig titkosította. A bizottság elnöke azt mondta: a két politikus meghallgatásáról készült minősített jegyzőkönyvet megküldi az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és a Belügyminisztériumnak, azt kérve, adjanak állásfoglalást, van-e nemzetbiztonsági kockázata, ha nyilvánosságra kerül. Ha nincs, akkor a bizottság nyilvánosságra hozza a dokumentumot - tette hozzá.

Molnár Zsolt elmondása szerint ugyanígy tesz majd a bizottság a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 1992. október 23-i tüntetésről készített jelentése esetében is, amely megmozduláson Molnár Zsolt maga is részt vett. Göbölös László, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója szerdán újságíróknak azt mondta: két dokumentumról van szó, amelyet - anonimizált formában - szerdán, vagy csütörtökön megküldenek a bizottságnak. Így a jelentés a testület honlapján a napokban nyilvánosságra kerülhet.

Molnár Zsolt Kovács Béla ügyével kapcsolatban azt mondta: a kémügy megalapozottsága kirajzolódott, bár részletek nem derültek ki. Molnár Zsolt szerint azt kell tisztázni, hogy Kovács Béla milyen érdeket képviselhetett. Kovács Bélának és a Jobbiknak választ kell adnia, hogy Kovács Béla a magyar érdekeket, az Európai Unió integritását képviselte, vagy esetleg az Európai Unió szuverenitásának megsértése, integritásának megkérdőjelezése érdekében, orosz esetleg más érdekek mentén tevékenykedett - jelentette ki.

Molnár Zsolt azt is elmondta: a szerdai ülésen a testület fideszes alelnökének a múlt hétfői, zárt ülésről tett nyilatkozatát is megvitatták a szolgálatokkal. Németh Szilárd akkor újságíróknak elmondta: a szolgálatok kép- és hangfelvételekre hivatkozva adtak tájékoztatást Kovács Béla ügyében. Molnár Zsolt azt mondta: azt a tájékoztatást kapták, hogy senki, egyik képviselő sem követett el államtitoksértést, bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ezzel együtt "szerencsésebbnek tarja", ha ilyen konkrétumok egy zárt ülésről nem hangzanak el.

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt mondta: Kovács Béla ügyében semmilyen plusz információt, érdemi részletet nem tudtak meg. Az viszont kiderült, hogy a zárt ülésről megengedhető nyilatkozatok esetében "néhány fideszes politikusnak sokkal szélesebb a határa". Mirkóczki Ádám az ülésen kezdeményezte, hogy a szükséges anonimizálás után a múlt heti zárt ülés teljes jegyzőkönyve kerüljön nyilvánosságra, de ezt a titokgazda, az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támogatta.

Mirkóczki Ádám leszögezte, hogy Kovács Béla azért nem mond le mentelmi jogáról, mert nem teheti. Az EP-ben is megvan a menete, hogyan szűnhet meg egy képviselő mentelmi joga. Mint mondta: Kovács Béla "nyilván jelezni fogja", hogy nem tart igényt mentelmi jogára és részt fog venni azon a szakbizottsági ülésen ahol erről döntenek majd. Ugyanakkor megjegyezte: ha öt éven át folyamatosan megfigyelték Kovács Bélát, akkor miért nem érték tetten, így nem lenne mentelmi joga. 

A jobbikos képviselő elmondta: úgy tudja Kovács Bélát már kiengedték a kórházból és hamarosan ő is a sajtó rendelkezésére fog állni.

Mirkóczki Ádám arról is beszámolt, hogy Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja öt kérdést intézett a szolgálatokhoz, amelyekben Kovács Béla és a Jobbik orosz pénzügyeit firtatta. Mindegyikre "negatív választ kapott" - mondta Mirkóczki Ádám, aki szerint a Jobbik az egyetlen párt Magyarországon, amely soha egy fillért nem kapott külföldi szervezettől, külföldi kormánytól, vagy mástól.

Szél Bernadett újságíróknak azt mondta: nyilvánvalóvá vált, hogy nagyon komoly ügyről van szó, mivel egyes kérdéseire még ő sem kapott választ, de - mint mondta - elfogadja, hogy semmilyen operatív érdeket, vagy a nyomozást sértő információt nem lehet átadni. Egyelőre meg kell várni, hogy az illetékes szervek végezzék a dolgukat, de ha a nyomozás körülményei lehetővé teszik ismét kezdeményezni fogja a nemzetbiztonsági bizottság összehívását - mondta Szél Bernadett, aki további vizsgálatokat is szükségesnek tart Kovács Béla ügyében.

Szél Bernadett szerint a Jobbik részéről az egyetlen elfogadható dolog az lenne, ha Kovács Bélát, akinek a "neve EP-s tevékenységével kapcsolatban sáros lett", visszahívnák. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Jobbik az a párt, amely el akarja törölni a mentelmi jogot, mégis fedez egy olyan embert, aki "vastagon benne van egy ügynökügyben". Szél Bernadett hozzátette: továbbra is tartja azon véleményét, hogy Kovács Béla jelenléte a magyar és európai politikában komoly kockázatot jelent.

A Magyar Nemzet május közepén írt arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn diplomáciai úton Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, indítványozva, hogy az Európai Parlament függessze fel Kovács Béla mentelmi jogát. A lap pontosan meg nem nevezett forrásból származó értesülése szerint a jobbikos képviselő ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. Kovács Béla, aki a vasárnapi EP-választáson ismét brüsszeli mandátumhoz jutott, tagadta, hogy titkosszolgálat tagja.

Szerző
Frissítve: 2014.05.28. 18:20