Le Pen továbbra sem számol a Jobbikkal

Továbbra sem számol szövetségesként a Jobbikkal Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali, nacionalista Nemzeti Front (FN) elnöke, aki az európai parlamenti (EP-) választásokon elért sikere után frakciót igyekszik alakítani az unió parlamentjében.

"Jelentős eltérések vannak köztünk" - mondta Le Pen szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján arra a kérdésre válaszolva, hogy miért zárkózik el a Jobbiktól. Leszögezte, hogy az említett magyar párt mellett sem a görög Arany Hajnallal, sem a bolgár Atakával nem kívánnak közösködni.

A 751 tagú EP-ben legalább hét tagországból legalább 25 képviselő tud frakciót alakítani. A frakciók sokkal előnyösebb helyzetet tudnak biztosítani saját tagjaiknak, mint amilyen helyzetben a független képviselők vannak. Érvényes ez a pénzügyi és a parlamenti megszólalási, illetve tisztségviselési lehetőségekre egyaránt.

Le Pen pártja egymaga szerzett 24 mandátumot, és ezzel az első helyen végzett az induló francia pártok között. Az FN vezetője mellett a szerdai brüsszeli sajtótájékoztatón megjelentek a szövetségesnek eddig megnyert pártok képviselői, köztük Geert Wilders, a holland Szabadságpárt vezetője. Wilders pártja négy mandátummal járulhat hozzá a közös frakció megalakításához.

Képviseltette magát a sajtótájékoztatón az olasz Északi Liga (öt mandátum), az osztrák Szabadságpárt (négy mandátum, valamint a belgiumi Flamand Érdek (Vlaams Belang, egy mandátum). Ez az ötösfogat tehát már 38 mandátumot jelent, ami bőven elég lenne a frakcióalakításhoz, de ezzel még nem teljesítették azt a kritériumot, hogy hét különböző uniós tagországból való képviselőt kell megnyerni.

Le Pen és Wilders egyaránt bizakodónak mondta magát azt illetően, hogy a múlt heti választások után most alakuló új összetételű EP-ben sikerül megállapodásra jutniuk további pártokkal, és létrejöhet a frakció, amelynek tagja úgymond a szabad nemzetek szuverenitásának talaján állnak.

Európai parlamenti források szerint Marine Le Pen és szövetségesei elsősorban skandináv országok nacionalista pártjainak körében keresnek partnereket. Nigel Farage, a Nagy-Britanniában győzelmet aratott - és az FN-nel azonos számú, 24 EP-mandátumhoz jutott - EU-ellenes politikai erőnek, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) a vezetője már korábban visszautasította a szövetségkötés lehetőségét Le Pen pártjával, annak antiszemitizmusára hivatkozva.

Marine Le Pen a brüsszeli sajtótájékoztatón hangot adott azon véleményének, hogy azok, akik "démonizálni" igyekeztek pártját, a perifériára fognak szorulni. Az előző este tartott kötetlen EU-csúcstalálkozót - amelyet egyébként már hónapokkal ezelőtt beütemeztek - úgy állította be, hogy "válságtanácskozást" tartottak az uniós technokrata bürokrácia "oligarchái".

A Nemzeti Front elnöke azt a vádat is "démonizálási kísérletnek" minősítette, hogy pártja oroszbarát megnyilatkozásokat tett az ukrajnai válság kapcsán. Arról beszélt, hogy az unió ostobaságot művelne, ha hidegháborút indítana Oroszország ellen.

Szerző

Tévednek, akik az Egyesült Államok hanyatlásáról beszélnek

Az Egyesült Államok csak akkor alkalmaz egyoldalúan katonai erőt, ha alapvető érdekeit éri fenyegetés - jelentette ki szerdán Barack Obama elnök a West Point-i katonai akadémia tisztavató szertartásán, az amerikai kül- és biztonságpolitika alapelveit felvázoló beszédében.

Amerika ritkán volt ilyen erős a világ többi részével összehasonlítva - jelentette ki az elnök, aki szerint tévesen interpretálják a történelmet azok, akik Amerika hanyatlásáról beszélnek. A kérdés nem az, hogy az Egyesült Államok vezetni fog-e a világban, hanem az, hogyan fog vezetni. 

A korábbi irányvonalat folytató stratégiája szerint Amerika továbbra is a világ vezető hatalma, amelynek készen kell állnia az önálló fellépésre, ugyanakkor önmérsékletet kell tanúsítania, tartózkodnia kell az elhamarkodott katonai intervencióktól és együtt kell működnie szövetségeseivel. Obama érvelése szerint járhatónak bizonyult az az út, hogy az ukrajnai, a szíriai, vagy az iráni válság megoldásánál Washington a diplomáciát részesítette előnybe a katonai beavatkozással szemben. 

Mint mondta, a nemzetközi közvélemény számít ugyan, de Amerika senkitől sem kér engedélyt ahhoz, hogy megvédelmezze a népét, a területét és a szabadságát. Ha viszont az Egyesült Államokat nem fenyegeti közvetlen veszély, akkor Obama szerint a katonai fellépés "küszöbének" magasabbnak kell lennie, és az adott probléma megoldásában teret kell engedni a kollektív cselekvésnek, a diplomáciának, az elszigetelésnek, a szankcióknak és a sokoldalú katonai összefogásnak. 

Az elnök szerint Amerika világpolitikai vezető szerepének "gerincét" a világelső hadserege adja, ám attól, hogy kezében van a világ legjobb kalapácsa, nem tekinthet minden problémát szögnek.

Megerősítette, hogy Amerika, ha fenyegetve érzi magát, továbbra is "közvetlen akcióba" fog lépni dróncsapások vagy terroristagyanús személyek elfogása révén. Újból hangsúlyozta, dróncsapást csakis abban az esetben szabad végrehajtani, ha csaknem bizonyos, hogy annak nem lesznek polgári áldozatai. Megismételte, hogy a pilóta nélküli repülőgépekkel végrehajtott műveletek irányítását a Központi Hírszerző Ügynökségéből (CIA) a hadsereg hatáskörébe akarja áthelyezni.

Ez nem hidegháború!

Obama kijelentette, hogy Oroszország ukrajnai tevékenysége azokat az a napokat idézi, amikor szovjet tankok gördültek be Kelet-Európába. "De ez nem a hidegháború" - hangsúlyozta. (Az elnök nem részletezte Oroszország ukrajnai fellépését, de washingtoni értelmezés  szerint a Krím félsziget elszakítására és a kelet-ukrajnai szakadárok támogatására utalt.)  

Az elnök rámutatott: Amerikának az a képessége, hogy alakítani tudja a világ közvéleményét, segített azonnal elszigetelni Oroszországot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai vezető szerepnek köszönhetően a világ azonnal elítélte az orosz fellépést, Washingtonhoz hasonlóan az Európai Unió és a hetek országcsoport (G7) is szankciókat vezetett be Moszkva ellen, és a NATO megerősítette elkötelezettségét a kelet-európai szövetségesek mellett.

"Nem tudjuk, hogy a helyzet hogyan alakul majd, de az, hogy a szövetségeseinkkel együtt kiálltunk a nemzetközi rend mellett, esélyt adott az ukránoknak arra, hogy megválasszák a jövőjüket" - mondta Obama a vasárnapi ukrán elnökválasztásra utalva.

Obama bejelentette: együtt fog működni a kongresszussal annak érdekében, hogy megnöveljék a támogatást a szíriai ellenzék azon erőinek, amelyek a legjobb alternatívát kínálják fel a terrorizmussal és Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerével szemben.

Az elnök arra szólította fel a kongresszust, hogy biztosítsa támogatásáról azt a terrorelhárításra szánt 5 milliárd dolláros alapot, amelyből Jordániát, Libanont, Törökországot és Irakot támogatnák. Mind a négy felsorolt országnak a szíriai határon át tevékenykedő terroristákkal kell szembenézniük és mind a négy állam jelentős számú szíriai menekültet engedett be a területére.

"Úgy hiszem, változtatnunk kell a terrorelhárítási stratégiánkon - levonva a tanulságokat az iraki és afganisztáni sikereinkből és kudarcainkból - és hatékonyabb partneri együttműködést kell folytatnunk azokkal az országokkal, ahol a terrorista hálózatok megvetették a lábukat" - mondta.

Obama megerősítette, hogy nem akar katonákat küldeni Szíriába. Az elnök bírálói szerint a damaszkuszi rezsimmel kapcsolatos bizonytalansága bátorította fel Moszkvát a Krím bekebelezésére, Pekinget pedig arra, hogy egyre erélyesebben lépjen fel a szomszédjaival folytatott területi vitákban.

Irán nukleáris programjával kapcsolatban Obama azt hangoztatta, hogy jelenleg esély mutatkozik a nézetkülönbségek békés rendezésére. Az Egyesült Államok azonban minden lehetőséget nyitva tart annak érdekében, hogy megakadályozza Teheránt abban, hogy atomfegyverhez jusson.

Elismerte, hogy az amerikai-egyiptomi kapcsolatok a biztonsági érdekekben gyökereznek, az Izraellel megkötött békeszerződéstől a terroristákkal szembeni közös fellépésig, ezért Washington nem szakítja meg kapcsolatait az új kairói vezetéssel. Ugyanakkor nyomást fog gyakorolni rá a demokratikus reformok érdekében.

Kijelentette, hogy folytatni fogja a guantánamói börtönök bezárására irányuló erőfeszítéseit. Mint mondta, az amerikaiakat nem az teszi kivételessé, hogy nem tartják be a nemzetközi normákat és a jogállamiság szabályait.

"Az amerikai igazságügyi értékek és hagyományok nem teszik lehetővé, hogy személyeket határozatlan ideig tartsanak fogva a határainkon túl" - mondta.

Obama, aki kedden jelentette be, hogy elnökségének végére le akarja zárni az Egyesült Államok afganisztáni katonai szerepvállalását, a szerdai beszédében hangsúlyozta, hogy a 2001. szeptember 11-i  New York-i és washingtoni terrorcselekmények óta West Pointban most végző évfolyam lesz az első, amelynek kadétjait feltehetően nem vezénylik majd sem Irakba, sem Afganisztánba.

Szerző
Frissítve: 2014.05.28. 21:50

Kiújultak a harcok Szlovjanszkban

Szemtanúk beszámolói szerint legalább tízen megsebesültek szerdán, miután ismét kiújultak a harcok a terrorellenes művelet résztvevői és a szakadár fegyveresek között a kelet-ukrajnai Donyeck megye északi részén lévő Szlovjanszk városban.

Helybeliek közösségi portálokon keresztül arról tájékoztattak, hogy a városban ismét beindult a terrorellenes művelet "aktív fázisa". "Ismét bombázzák a várost. Legalább tízen sebesültek meg, mindnyájan lövedékek szilánkjaitól" - írta egy helybeli a Twitteren. Állítólag egy négyéves kisgyermek is megsebesült. A városban megszólaltak a szirénák.

Más szemtanúk ugyanakkor arról számoltak be, hogy a harcok a városon kívül zajlanak, Szlovjanszk központjában a helyzet nyugodt.

Közben Vladiszlav Szeleznyov, a terrorellenes műveleti csoport szóvivője szerdán arról tájékoztatott, hogy Szlovjanszkban az éjjel az ukrán biztonsági erőknek sikerült működésképtelenné tenniük a szakadárok "Nona" önjáró tüzérségi rendszerét, amelyet korábban az ukrán hadseregtől zsákmányoltak. A terrorellenes művelet vezetése korábban azzal vádolta a szakadárokat, hogy lakónegyedeket lőttek az aknavetővel.

Szeleznyov beszámolt továbbá arról, hogy előző nap a szeparatisták az általuk megszállt lakóházakból folyamatosan lőtték az ukrán erők állásait a Donyeck megyei településen.

A szóvivő elmondta, hogy olyan értesülések birtokába jutottak, miszerint a "terroristák" Szlovjanszkban feltehetően kénsavval teli tartályokkal aknázták alá a város egyes pontjait. Hozzátette, hogy az információt még jelenleg ellenőrzik, ha beigazolódik, megteszik a szükséges biztonsági intézkedéseket.

Szerző