Bihari Tamás;
MKIK;kötelező kamarai tagság;
2014-05-29 07:17:00
Kötelező lesz a kamara
Elfogadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttgyűlése azt a vitaanyagot, amely egyebek mellett a kötelező kamarai tagság bevezetését javasolja. A tervezett lépést több érdekvédelmi szervezet is bírálta, vagy legalábbis fenntartásait hangoztatta. A szocialisták pedig a vállalkozásokra kivetett újabb sarcot látnak a kamarai tagdíjban.
Egyetlen tartózkodással bólintott rá az MKIK tegnapi küldöttgyűlése a 2016 elejétől kötelező kamarai tagságot indítványozó - és korábban már kiszivárgott - vitaanyagra. A tanácskozáson az érvek között szerepelt, hogy meg kell teremteni az egyenszilárdságú szolgáltatást és a területi kamarák közötti munka jobb összehangolását.
Parragh László. az MKIK elnöke a Népszavának ezt azzal magyarázta, hogy Magyarországon 23 területi kamara van, s ezek igen eltérő kínálatú és színvonalú szolgáltatást nyújtanak. Az MKIK javaslata alapján a területi kamarák szolgáltatásait össze kell hangolni és azonos minőséget kell kínálni, amit folyamatosan ellenőrizne a központ. A küldöttgyűlésen éppen emiatt alakult ki vita, mert a területi kamarák nem szeretnék, ha az önállóságukat korlátoznák.
Vagy az online kasszarendszerről, amely eddig szintén csak pluszterhet rótt a kkv-szektorra. A friss hírek szerint a kormány által ígért 50 ezer forintos állami támogatástól elesett vállalkozók harmada duplán rosszul járt: a bevezetés után minden harmadik pénztárgép a szervizben vagy a kukában landolt. A kötelező kamarai tagság és az online pénztárgépek bevezetése csak látszólag két külön ügy. Valójában mindkét történet ugyanarról szól: a kormányzati pénzbehajtásról - véli az MSZP.
Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy miért maradtak el az egyeztetések az érdekképviseleti szervezetekkel a vállalkozók életét igencsak meghatározó tervezetről, de Parragh László hangsúlyozta, az MKIK a nyugat-európai mintát követi, amikor erőteljesebb közigazgatási hatáskört igényel. Ám ezzel párhuzamosan az önkormányzati jelleg is erőseb lesz - állította a kamara első embere.
"Ha a kamara befolyása nő, attól kezdve kikristályosodási pontként tekintenek a vállalkozók a kamarára és ha el akarnak érni valamit, akkor a kamarához fordulnak és nem valamelyik érdekképviseleti szövetséghez, mert ott nem biztos, hogy el tudják érni amit akarnak" - magyarázta a Népszavának Parragh.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak hangsúlyozta, a kamarával közös a céljuk, a magyar gazdaság támogatása, de éppen ezért elvárható lett volna, hogy egyeztessenek a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, mert nem csupán az MKIK és a kormány belügye a kötelező tagság. A főtitkár azt is kifogásolta, hogy a küldöttgyűlésen sok mindenről szó esett, csak a vállalkozókról nem. Ráadásul a kötelező kamarai tagság annyira sürgős, hogy még meg sem alakult az új kormány, de már az egyik köztestületi kamara szerint a vállalkozók legnagyobb gondja, hogy kamarai tagok legyenek.
Parragh László lapunknak egyebek mellett azzal is indokolta a kötelező tagság bevezetését, hogy a legnagyobb magyarországi külföldi befektetők, illetve a legfontosabb piacainkon, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban is kötelező a kamarai tagság. Az MKIK elnöke hangsúlyozta, ott sem a kötelező tagság, hanem a gazdaságszervezés a lényeg.
"A kamarák felügyelik a szak- és felnőttképzést, a külgazdaságot, bizonyos felsőoktatási területeket, vagyis ezekkel a jogosítványaikkal tettek szert nagyobb gazdasági befolyásra" - jegyezte meg Parragh. Az elnök szerint, ha Magyarország ezekkel az országokkal akar versenyezni, célszerű hasonló intézményrendszert működtetni. Dávid Ferenc egy korábbi, kamarai dokumentumból idézve közölte, az unió akkor még 27 tagjából 8-ban van kötelező tagság.
Parragh László az eért eredmények között említette, hogy az e-útdíj esetében a kormánnyal közösen kialakítottak egy kedvezményes hitelkeretet a fuvarozók megsegítésére, s azt is elérték, hogy ne büntessék őket 2013 végéig. Szakemberek ezzel szemben úgy emlékeztek, hogy nem elsősorban a kamara, hanem az érdekvédelmi és szakmai szervezetek értek el kedvezményeket.
"Az online pénztárgép cserék ügye szakmailag nem volt kellően jól előkészítve. Az államnak kellett volna néhány fajta berendezést bérbe felajánlani a vállalkozóknak, mint a közszolgáltatók a víz-, illetve villanyórát"- közölte Parragh László lapunk felvetésére, hogy a gazdaságszervezés kudarca volt az online-kasszák bevezetése. A kamara elnöke kifejtette, ők folyamatosan figyelmeztették a szaktárcát, hogy a kasszacserének nem lesz jó vége. Végül annyit sikerült elérni, hogy módosították az üzembe helyezési határidőket, de így is több tízezer vállalkozó esett el önhibáján kívül az 50 ezer forintos állami támogatástól.
Népszava megjegyzésére, miszerint azzal, hogy közismerten jó kapcsolatokat ápol a kormányfővel, legalábbis megkérdőjelezi a kamara valóságos önállóságát,Parragh László közölte, hogy szinte kivétel nélkül minden miniszterelnökkel jó kapcsolatokat ápolt és szükség esetén mindig a sarkára állt a tárgyalóasztal mellett. Parragh kijelentette, ha a gazdaság érdeke megkívánja a vállalja a konfrontációt a gazdaságirányítással is.
"Mintha nem az lenne a fontos, hogy a vállalkozók szolgálatába szervezzék át a kamarát, hanem az lenne a lényeg, hogy mindenkit betereljenek egy uniformizált szervezetbe. De ha már központosítanak, minek 20 területi agrár- és ugyanennyi ipari és kereskedelmi kamara, plusz a központok. Miért nem alakítanak egy Magyar Gazdasági Kamarát fele akkora apparátussal, jóval olcsóbban" - tette fel a kérdést Dávid Ferenc.
A VOSZ főtitkára hozzátette, ragaszkodnak ahhoz, hogy ha megvalósul a kötelező tagság, egyetlen forinttal sem emelkedhet a vállalkozók terhe a mostani 5 ezer forintos kötelező regisztrációs díjhoz képest. Igaz, szerinte nem erőszakkal kellene besorozni a vállalkozókat a kamarába, hanem azt előbb vonzóvá kellene tenni.