Előfizetés

Kötelező lesz a kamara

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2014.05.29. 07:17
Nem rémhír volt, tényleg kötelező tagságot akar a kamara FOTÓ: K 2 PRESS
Elfogadta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) küldöttgyűlése azt a vitaanyagot, amely egyebek mellett a kötelező kamarai tagság bevezetését javasolja. A tervezett lépést több érdekvédelmi szervezet is bírálta, vagy legalábbis fenntartásait hangoztatta. A szocialisták pedig a vállalkozásokra kivetett újabb sarcot látnak a kamarai tagdíjban.

Egyetlen tartózkodással bólintott rá az MKIK tegnapi küldöttgyűlése a 2016 elejétől kötelező kamarai tagságot indítványozó - és korábban már kiszivárgott - vitaanyagra. A tanácskozáson az érvek között szerepelt, hogy meg kell teremteni az egyenszilárdságú szolgáltatást és a területi kamarák közötti munka jobb összehangolását.

Parragh László. az MKIK elnöke a Népszavának ezt azzal magyarázta, hogy Magyarországon 23 területi kamara van, s ezek igen eltérő kínálatú és színvonalú szolgáltatást nyújtanak. Az MKIK javaslata alapján a területi kamarák szolgáltatásait össze kell hangolni és azonos minőséget kell kínálni, amit folyamatosan ellenőrizne a központ. A küldöttgyűlésen éppen emiatt alakult ki vita, mert a területi kamarák nem szeretnék, ha az önállóságukat korlátoznák.

Felesleges vállalkozói terhek
A jegybank tegnap ismét nyisszantott egyet az alapkamaton, pedig a kisvállalkozók inkább az adminisztrációs költségeik visszanyesését várják. Például, hogy a kormány és Parragh László luxuskamarai elnök végre lemondjon a kötelező kamarai tagság erőltetéséről, amely teljesen feleslegesen húz le 5 ezer forint tagdíjat a kisvállalkozókról - írták közleményükben a szocialisták.
Vagy az online kasszarendszerről, amely eddig szintén csak pluszterhet rótt a kkv-szektorra. A friss hírek szerint a kormány által ígért 50 ezer forintos állami támogatástól elesett vállalkozók harmada duplán rosszul járt: a bevezetés után minden harmadik pénztárgép a szervizben vagy a kukában landolt. A kötelező kamarai tagság és az online pénztárgépek bevezetése csak látszólag két külön ügy. Valójában mindkét történet ugyanarról szól: a kormányzati pénzbehajtásról - véli az MSZP.

Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy miért maradtak el az egyeztetések az érdekképviseleti szervezetekkel a vállalkozók életét igencsak meghatározó tervezetről, de Parragh László hangsúlyozta, az MKIK a nyugat-európai mintát követi, amikor erőteljesebb közigazgatási hatáskört igényel. Ám ezzel párhuzamosan az önkormányzati jelleg is erőseb lesz - állította a kamara első embere.

"Ha a kamara befolyása nő, attól kezdve kikristályosodási pontként tekintenek a vállalkozók a kamarára és ha el akarnak érni valamit, akkor a kamarához fordulnak és nem valamelyik érdekképviseleti szövetséghez, mert ott nem biztos, hogy el tudják érni amit akarnak" - magyarázta a Népszavának Parragh.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára lapunknak hangsúlyozta, a kamarával közös a céljuk, a magyar gazdaság támogatása, de éppen ezért elvárható lett volna, hogy egyeztessenek a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, mert nem csupán az MKIK és a kormány belügye a kötelező tagság. A főtitkár azt is kifogásolta, hogy a küldöttgyűlésen sok mindenről szó esett, csak a vállalkozókról nem. Ráadásul a kötelező kamarai tagság annyira sürgős, hogy még meg sem alakult az új kormány, de már az egyik köztestületi kamara szerint a vállalkozók legnagyobb gondja, hogy kamarai tagok legyenek.

Parragh László lapunknak egyebek mellett azzal is indokolta a kötelező tagság bevezetését, hogy a legnagyobb magyarországi külföldi befektetők, illetve a legfontosabb piacainkon, Németországban, Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban is kötelező a kamarai tagság. Az MKIK elnöke hangsúlyozta, ott sem a kötelező tagság, hanem a gazdaságszervezés a lényeg.

"A kamarák felügyelik a szak- és felnőttképzést, a külgazdaságot, bizonyos felsőoktatási területeket, vagyis ezekkel a jogosítványaikkal tettek szert nagyobb gazdasági befolyásra" - jegyezte meg Parragh. Az elnök szerint, ha Magyarország ezekkel az országokkal akar versenyezni, célszerű hasonló intézményrendszert működtetni. Dávid Ferenc egy korábbi, kamarai dokumentumból idézve közölte, az unió akkor még 27 tagjából 8-ban van kötelező tagság.

Parragh László az eért eredmények között említette, hogy az e-útdíj esetében a kormánnyal közösen kialakítottak egy kedvezményes hitelkeretet a fuvarozók megsegítésére, s azt is elérték, hogy ne büntessék őket 2013 végéig. Szakemberek ezzel szemben úgy emlékeztek, hogy nem elsősorban a kamara, hanem az érdekvédelmi és szakmai szervezetek értek el kedvezményeket.

"Az online pénztárgép cserék ügye szakmailag nem volt kellően jól előkészítve. Az államnak kellett volna néhány fajta berendezést bérbe felajánlani a vállalkozóknak, mint a közszolgáltatók a víz-, illetve villanyórát"- közölte Parragh László lapunk felvetésére, hogy a gazdaságszervezés kudarca volt az online-kasszák bevezetése. A kamara elnöke kifejtette, ők folyamatosan figyelmeztették a szaktárcát, hogy a kasszacserének nem lesz jó vége. Végül annyit sikerült elérni, hogy módosították az üzembe helyezési határidőket, de így is több tízezer vállalkozó esett el önhibáján kívül az 50 ezer forintos állami támogatástól.

Népszava megjegyzésére, miszerint azzal, hogy közismerten jó kapcsolatokat ápol a kormányfővel, legalábbis megkérdőjelezi a kamara valóságos önállóságát,Parragh László közölte, hogy szinte kivétel nélkül minden miniszterelnökkel jó kapcsolatokat ápolt és szükség esetén mindig a sarkára állt a tárgyalóasztal mellett. Parragh kijelentette, ha a gazdaság érdeke megkívánja a vállalja a konfrontációt a gazdaságirányítással is.

"Mintha nem az lenne a fontos, hogy a vállalkozók szolgálatába szervezzék át a kamarát, hanem az lenne a lényeg, hogy mindenkit betereljenek egy uniformizált szervezetbe. De ha már központosítanak, minek 20 területi agrár- és ugyanennyi ipari és kereskedelmi kamara, plusz a központok. Miért nem alakítanak egy Magyar Gazdasági Kamarát fele akkora apparátussal, jóval olcsóbban" - tette fel a kérdést Dávid Ferenc.

A VOSZ főtitkára hozzátette, ragaszkodnak ahhoz, hogy ha megvalósul a kötelező tagság, egyetlen forinttal sem emelkedhet a vállalkozók terhe a mostani 5 ezer forintos kötelező regisztrációs díjhoz képest. Igaz, szerinte nem erőszakkal kellene besorozni a vállalkozókat a kamarába, hanem azt előbb vonzóvá kellene tenni.

Horváth vallomása

T. I.
Publikálás dátuma
2014.05.29. 07:16
Horváth András tényeket és cégeket sorolt kihallgatása során FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
El sem indított vagy menet közben leállított vizsgálatok, védett cégek, ügyekről levett szakemberek az adóhatóságnál. Ezekről beszélt vallomásában a Nemzeti Nyomozóirodának (NNI) a NAV-botrányt kirobbantó Horváth András. Az anonimizált jegyzőkönyvet a hvg.hu kezdte közölni.

Horváth András feljelentőt január 7-én hallgatta ki tanúként a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóirodája. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egykori alkalmazottja hivatali visszaélés ügyében tett feljelentést. A hvg.hu-n közzétett jegyzőkönyv a vallomás első része, úgy ér véget, hogy a kihallgatást másnap folytatják. A Népszava információi szerint a portál folytatni fogja a dokumentum közlését, akár már ma megjelenhet a második rész. A szövegből "elkerülendő a titok- és jó hírnév esetleges megsértését" a cégek és személyek nevét betűkkel helyettesítették - írja a hvg.hu.

A Népszava olvasói előtt eddig sem volt ismeretlen, hogy Horváth András a hatóságoknak konkrét ügyeket, cégneveket, NAV-vezetőket is tartalmazó részleteket tárt föl, ezen adatokat csupán a nyilvánossággal nem osztotta meg, hogy ne kövessen el törvénysértést. Kormánypárti oldalon ennek ellenére többször is elhangzott, hogy "nincsenek konkrétumok", egyszer Orbán Viktor miniszterelnök is ezt a valótlan állítást ismételte meg a NAV-botrányról szólva. A hvg.hu most arra helyezi a hangsúlyt, hogy a dokumentumban világosan láthatóak ezek a konkrétumok - bár anonimizálva.

Az adó-ellenőrzési szakember alapvetően négy dologról beszél. Az első, hogy a NAV bizonyos munkatársait - köztük természetesen magán Horváthot és egyik közvetlen munkatársát - hogyan állították félre. Azok a szakemberek jutottak erre a sorsra, akik a szóban forgó hálózatos áfacsalások és más hasonló ügyek felderítésén dolgoztak, mégpedig eredményesen. Horváthékat levették erről az ügytípusról, sokkal kevésbé érdemi - adatrögzítési - munkát adtak nekik, később pedig lényegében egyáltalán nem volt feladatuk. De akadt olyan vezető beosztású NAV-os, akit kvázi felfelé buktattak, a speciális, központi részlegből az egyik megyei igazgatóság igazgatóhelyettese lett.

A vallomás másik vonulata egy konkrét kft. ügyéről szól. A cég gyakorlatilag számlagyár volt, az eljáró szakembert mégis utasította valaki a NAV-ból, hogy a kft.-nél ne állapítson meg adóhiányt. "Ennél az esetnél csak az elcsalt áfa összege 2-3 milliárd forint" - mondta lapunk kérdésére Horváth András, aki megerősítette, hogy a hvg.hu-n közölt jegyzőkönyv hiteles.
Olyan példákat is hozott az egykori NAV-os, amikor egyes vezetők leállították a már folyó vizsgálatokat hálózatos csalások ügyében.

Az utolsó probléma Horváth András szerint az, hogy a kiemelt cégeket eleve nem ellenőrzik olyan módszerekkel, hogy hatékonyan fel lehessen tárni a szóban forgó adócsalásokat, amelyek éves összege ezermilliárd forint nagyságrendű. Itt tehát rendszerszintű hibáról van szó - érvel az adóhatóság egykori alkalmazottja -, vagyis nem elég a konkrét ügyeket célzó rendőrségi nyomozás, az Állami Számvevőszéknek illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is dolga lenne, hogy megnézze ilyen szemmel a NAV tevékenységét.

Ugyanezért lenne fontos egy parlamenti vizsgálóbizottság fölállítása is, ezt azonban az előző ciklusban a kormánypártok mindig megakadályozták, akár állandó, akár eseti önálló vagy albizottságról volt is szó. "Az Együtt-PM képviselői támogatnának bármilyen kezdeményezést, amelyik alapján az ügyben fel lehet állítani egy parlamenti vizsgálóbizottságot" - mondta Kónya Péter, a párt politikusa sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy ha a kormánypártok nem lépnek, akkor minimum azt lehet feltételezni róluk, hogy cinkosak, de akár azt is, hogy "vaj van a fejükön".

Az Unió csökkentené az energiafüggőséget

A magyar gáztározók jószerével üresek, ugyanakkor az európai tagországok gázkészleteinek a mihamarabbi feltöltését szorgalmazza az Európai Bizottság tegnap bemutatott új energiabiztonsági stratégiája. A testület azt szeretné garantálni, hogy az Európai Unió (EU) ellátása biztonságos és zavartalan legyen akkor is, ha a Moszkva és Kijev közötti konfliktus az orosz energia szállítás leállásához vezet.

A javaslat, amelyet Günther Oettinger energiaügyi biztos ismertetett, június végén kerül az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elé. Főbb pontjai a tartalékok felhalmozására, az energiaellátás diverzifikálására, az unión belüli energia szállító és tároló infrastruktúra fejlesztésére, a belső piac kiteljesítésére és az energiafelhasználás mérséklésére vonatkoznak.

Információink szerint annak ellenére, hogy a közelmúltban a magyar kormány az orosz-ukrán területi vita kiéleződése miatt a stratégia és a kereskedelmi gáztárolóink gyors feltöltését ígérte, a betárolás gyakorlatilag áll. Így az összesen mintegy 4,2 milliárd köbméteres befogadó képességű állami kézben lévő fölgáztárolók továbbra is csak hozzávetőleg a tizedükig vannak feltöltve. Azt mondhatni, szinte üresek. Eközben a kormányzat az országban rendelkezésre álló szállítókapacitásokat az ukrán tárolók feltöltésére bocsátja rendelkezésre, ahelyett, hogy a hazai gázkészleteket gyarapítaná. Úgy tudjuk: a feltöltés azért áll, mert nincsnek pénzügyi források a nagy mennyiségű gáz beszerzésre. A hazai készletek betárolása ugyanis többszáz milliárd forint kiadással járna.

A tárolók feltöltése egyéb okok mellett azért is sürgető feladat, mert a gáz bejuttatása a föld alatti befogadó egységekbe általában nagyjából fele olyan gyorsan megy, mint a kitárolás. Ezért a kapacitások megtöltése hónapokat vesz igénybe - mondta lapunknak Holoda Attila, az előző Orbán-kormány volt energetikai államtitkár-helyettese.

Az ellátás zavartalanságának szavatolására a brüsszeli testület kockázatértékelő vizsgálatokat, "stressz tesztet" javasol regionális és uniós szinten egyaránt, ami a gázellátásban támadó esetleges zavarokat szimulálná, lehetőséget teremtve ezzel vészforgatókönyvek és a védekező mechanizmusok kidolgozására. "Erős és stabil partnerségre törekszünk fontos energiaellátóinkkal, de el kell kerülnünk, hogy politikai és kereskedelmi zsarolás áldozataivá váljunk" - húzta alá Günther Oettinger.