Előfizetés

Jönnek az egyetemi kancellárok, megmenekült Klinghammer?

Akár már idén szeptembertől bevezethetik a kancellária-rendszert a hazai felsőoktatásban – írta kormányzati tervekre hivatkozva a Népszabadság. A napilap szerint továbbra is a rektor lenne az egyetemek oktatásért, kutatásért felelős első számú vezetője, de a pénzügyek, a gazdálkodás a kormány által kinevezett kancellárok felelőssége lesz. A rektorválasztás joga visszakerülne az egyetemi, főiskola szenátusokhoz, akik most csak jelölhetik a rektorokat, a kinevezéseket az emberi erőforrás miniszter javaslatára a köztársasági elnök hajtja végre.

A kancellári intézmény koncepciója egyébként nem újdonság, annak legfontosabb szószólója Klinghammer István, jelenlegi felsőoktatási államtitkár, akiben – szintén a Népszabadság – országgyűlési választás előtti információi szerint elfogyott Orbán Viktor miniszterelnök bizalma. A 2013 tavaszán – Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárrá történő „lefokozása” után – kinevezett Klinghammer elődjével ellentétben leült tárgyalni a rektorok, a hallgatók, a felsőoktatási dolgozók és az üzleti szféra képviselőivel, hogy együtt tervezzék meg a költségvetési megszorítások miatt válságba került felsőoktatás reformját.

A Felsőoktatási Kerekasztal által megírt törvénytervezettel azonban nem értett egyet a tárgyalások egyik résztvevője, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László – Orbán egyik „potentátja”, aki szabad kezet kapott a szakképzés átalakítására – hiányolta a tervezetből az üzleti szféra szempontjait. Mivel a választás előtt nem került az Országgyűlés elé a felsőoktatási törvény, úgy tűnt, Klinghammer az új kormány megalakulásával biztosan elveszíti tisztségét, helyére pedig Parragh, vagy esetleg az MTA éléről távozó Pálinkás József kerül. A harmadik Orbán-kormány államtitkárait azonban egyelőre nem nevezték meg.

A miniszterelnök személyes nyomására önállósodhat újra a jelenleg a Semmelweis Egyetem karaként működő Testnevelési Egyetem. A Népszabadság szerint 26 milliárd forintot szánnak az átalakításra, és már idén szeptembertől megvalósulhat az önállóság.

Földrengés Kínában, több tucatnyi sérült

 Legalább 29 sérültje van annak a 6,1-es erősségű földrengésnek, amely pénteken helyi idő szerint nem sokkal fél tíz előtt rázta meg a délnyugat-kínai Jünnan tartomány Jingcsiang megyéjét - közölte a kínai szeizmológiai intézet.

Helyszíni jelentések szerint a nagy számban nemzetiségiek lakta térség székhelyén az emberek erős földmozgást észleltek, és a házakból kirohantak a szabadba. Kacsang járásban, Mengnung és Szutien falvakban megszűnt az áramszolgáltatás, de a távközlési hálózatot nem érte kár.

A tartományi kormányzat egy 50 tagú munkacsoportot, sátrakat, takarókat, ágyakat és matracokat küldött a legsúlyosabban érintett területre.

A kínai-mianmari határon található, 300 ezres Jingcsiang térségében egy hete mértek egy 5,6-es erősségű földrengést, amelynek 13 sérültje volt. 2011 márciusában egy 5,8-es erősségű rengés következtében 26 ember meghalt, több mint 300 megsérült ugyanitt.

Amerikai kételyek Snowden orosz kapcsolataival kapcsolatban

Többen is erős kételyeket fogalmaztak meg az amerikai médiában csütörtökön azokkal az állításokkal kapcsolatban, amelyek Edward Snowden Moszkvába szökött állítólagos kém tett az NBC televíziónak adott interjújában.

Egyebek között kérdések fogalmazódtak meg arról, vajon igaz lehet-e Snowden állítása, miszerint nincs kapcsolata az orosz kormánnyal, és attól semmilyen támogatást, javadalmazást nem kap.

A Business Insider című portál térképen mutatta be, hogy a Snowdennel az interjút az NBC sztárja, Brian Williams a moszkvai Kempinski hotelben készítette, amely történetesen éppen a Moszkva folyónak a Kremllel szemközti partján található.
A portál arra is felhívta a figyelmet, hogy az Oroszországban ideiglenes menedékjogot kapott Snowden moszkvai ügyvédje, Anatolij Kucserena az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) alkalmazottja, és a volt informatikus egy meg nem nevezett helyen él, az FSZB oltalma alatt.

Az amerikai médiának nyilatkozva egyébként a hidegháború korszakának két emblematikus hírszerzési vezetője, Jack Devine, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt műveleti főnöke és Oleg Kalugin a szovjet Állambiztonsági Bizottság (KGB) volt tábornoka is azt hangoztatta az elmúlt napokban, hogy az FSZB vélhetően ellenszolgáltatás fejében látja vendégül Snowdent Oroszországban.

Devine szerint Snowden még nem volt orosz ügynök, amikor az 1,7 millió NSA-iratot ellopta, de most már az lehet. Kalugin ennél tovább menve úgy vélekedett, hogy az amerikai szökevény minden értesülését megosztotta az oroszokkal, amiért azok rendkívül hálásak neki.

Michael McFaul, a Stanford Egyetem professzora, aki a közelmúltig az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, rámutatott, hogy Snowden kérdezhette Vlagyimir Putyin orosz elnököt április 17-i televíziós fórumán, márpedig ezt nem tehette volna meg, ha nincs kapcsolatban az orosz koránnyal. A Putyin éles bírálójának számító McFaul vitába szállt Snowden azon kijelentésével is, miszerint senkinek sem ártott a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kémkedésnek leleplezésével.

McFaul az NBC-bek elmondta, hogy a Snowden által kiszolgáltatott információk ártottak az Egyesült Államok baráti országokkal fenntartott diplomáciai kapcsolatainak. Szerinte egy hazafi nem akar ártani a hazája és a szövetségesei közötti viszonynak.
A volt nagykövet egyebek között arra utalt, hogy Angela Merkel német kancellárt felbőszítette, amikor megtudta, hogy az NSA a mobiltelefonját is lehallgatta, Dilma Rousseff brazil elnök pedig lemondta a washingtoni látogatását, amiért brazil állampolgárok, politikusok és cégek kommunikációját figyelték meg.
McFaul szerint emellett Amerika ellenségei jobban tudatában vannak, hogy miként működik az amerikai nemzetbiztonsági rendszer.

Michael Leiter, az amerikai Nemzeti Terrorelhárítási Központ volt igazgatója, az NSA tanácsadói csoportjának tagja "naivnak" nevezte Snowdent, és az NBC-nek nyilatkozva azt állította: súlyosan téved a Moszkvába szökött kiszivárogtató, ha azt gondolja, nem ártott hazája terrorfelderítési és kémvédelmi képességeinek.

Az NBC egyebek között emlékeztetett, hogy Barack Obama elnök éppen arra készült, hogy felelősségre vonja Kínát az Amerika ellen folytatott üzleti kémkedésért, amikor a Snowdentől származó első értesülések napvilágot láttak, amelyek miatt az amerikai elnök defenzívába kényszerült. A televízió egyébként úgy értesült, hogy Washington nem kívánja amnesztiában részesíteni a kiszivárogtatót.

Kapcsolódó
Hazatérne Snowden