V. T. R.;

Magyar Labdarúgó Szövetség;Puskás Ferenc Stadion;Ring János;játékvezető;Berzi Sándor;

2014-05-31 07:57:00

Hivatásos bírók, profi pénztarhálók?

Tegnapi lapszámunkban már pedzegettük, miféle okoknál fogva nem fejlődik a magyar labdarúgás az MLSZ vezetésének erőfeszítései és a kormány ízléstelenség határát átlépő támogatottsága ellenére sem. A problémákra újabb ékes példát szolgáltat mindaz, ami a játékvezetés terén történik.

Az MLSZ a 2013/2014-es szezonra bevezette a profi státuszt a bíróknál. 12 játékvezető részesült a kitüntető bizalomban. Egyúttal az élvonalbeli találkozókon immár hat játékvezető közreműködött (noha a nívósabb bajnokságok közül mindenhol maradtak a jól bevált, eredeti felállásnál).

Az újítások ellenére a játékvezetés színvonala nemhogy javult volna, sok esetben romlott. Az okok ugyan összetettek, de meghatározó tényező, hogy a játékvezetői bizottság ajánlása mögött nem csupán szakmai érvek húzódtak. Fontos volt: így több pénzt lehet kivenni a kasszából.

A hivatásos "sporik" 400 ezer forint körüli alapjuttatásban részesülnek, ez bejelentett bért és EKHO-s összeget tartalmaz. Ezen felül költségtérítésben és mérkőzésvezetési díjakban részesülnek. Az első- és másodosztályú meccsek játékvezetője 90 ezer forintért közreműködik, segítői 60 ezer forintot kasszíroznak.

A havi egymillió forintos fizetés, ami összejön nekik, elsőre soknak tűnhet, ám egyfelől a külföldi kollégákhoz képest így sincsenek túlfizetve, másfelől ha még többet kapnának, talán nem kellene szombat után vasárnap már egy másik összecsapáson, más szerepkörben dolgozniuk (aki játékvezető volt egy nappal korábban, másnap a kapuvonalnál figyeli az eseményeket). Így aztán mind pszichésen, mind fizikailag túlterheltek.

Ring János korábbi nemzetközi asszisztens, az MLSZ játékvezető bizottságának országos Instruktora , az MLSZ Felnőttképzési Intézetében a játékvezetők képzésével és továbbképzésével foglalkozó szakcsoport egykori vezetője szerint az alapvető probléma az, hogy a rendszernek kétség kívül volnának pozitív hozadékai, de nincsenek meg a szükséges feltételek.

"Elvileg jobban tudnak koncentrálni a feladatukra, hiszen nem kell a munkahelyi problémákat, lógásokat menedzselniük. De a mi rendszerünk hátránya, hogy a bírók nagymértékben anyagi függésbe kerültek a szövetségtől" - szögezi le a szakértő.

Úgy véli, egy olyan országban, ahol vannak kedvenc csapatok, amelyeket közpénzből jelentősen támogatnak a többiek rovására, a profi státusz bevezetése hibákat generál.

Ilyen helyzetben a játékvezetők többségében önkéntelenül és tudat alatt megjelenik a megfelelési kényszer. Csak nehogy hibázzak a kedvezményezett csapat ellen, mert akkor kikerülhetek a pikszisből, munkanélkülivé válhatok.

"A hat játékvezetős rendszer beerőltetése olyan embert juttat eszembe - mondja Ring -, aki tudna járni, de kerekesszékbe kényszerítik, így az izmai elsorvadnak. Hasonló a helyzet a bírókkal. A most záruló bajnokság során rendszeresen megfigyeltem: a játékvezetők a náluk rosszabb helyzetben lévő kiegészítő asszisztensre bízzák a fontos ítéletek meghozatalát. Elszoknak az ítélkezéstől."

Összegzés gyanánt hozzáteszi: attól hogy megfizetnek valakit, még nem tud úszni… Ezzel arra mutatott rá, sajnos nem mindig a megfelelő embereket választják ki bizonyos feladatokra, nem a szakma a legfontosabb szempont.

A játékvezetői bizottságtól elvárható volna, hogy hétfőn és kedden közös elemzésekre rendelje be a bírókat, ahol "fejtágításon" vennének részt, kielemeznék a hibás és/vagy jó ítéleteket, ám mivel a jb elnökének nincs játékvezetői képesítése, nem is várható el, hogy megmondja a bíróknak, mi volna egy bíró dolga.

Berzi Sándor csak névleg vezeti a bizottságot, ami olyannyira igaz, hogy az idén se látogatott el a legnagyobb éves FIFA-játékvezetői továbbképzésre. A törökországi eseménytől távol maradva viszont hogyan tudná a nemzetközi trendeket idehaza megkövetelni?...

Csoda, hogy a magyar játékvezetés súlytalanná (komolytalanná!) vált nemzetközi szinten? Ennek alátámasztása gyanánt: amíg a 2008-as olimpia és a 2011-es Bajnokok Ligája döntőjében, illetőleg a 2010-es vb egyik elődöntőjében magyar bírók közreműködtek, addig sem a londoni olimpiára, sem az idei vb-re nem jutott ki magyar sporttárs.

Mindez a sportdiplomáciánk (és elsősorban Berzi Sándor, valamint a jb) totális kudarca. Jobb keze, Puhl Sándor alelnök hiába volt kiváló játékvezető, külföldön leszerepelt szerencsejáték- és egyéb, nehezen tolerálható szenvedélyével, s itthon is mindent megtesz ezért, főleg a leginkább szakmainak tartott honi televíziós műsorban tett megállapításaival.

A Harmadik Félidőben rendszeresen olyan kinyilatkoztatásokat tesz, amelyek teljesen ellentétesek a játékszabályokkal.

Mindenesetre Puhl javaslatára akadnak azért figyelemre méltó újítások is. Például a jb a továbbképzések többségét már nem Telkiben, az MLSZ sportközpontjában tartja, hanem Vecsésen, az Airport Hotel Budapest szállodában, ahol ugyan nincsen meg a szükséges infrastruktúra, ám azzal együtt megfelelt, hogy a Puskás Ferenc Stadionig kell ingázni a fizikai edzésekre, felmérésekre.

Van-e összefüggés vagy nincs, tény: a szálloda igazgatója, Koloszár Krisztián Ákost 2013-ban nagy hirtelen bevették az NB III-as játékvezetői keretbe, ahol, bizonyosan teljesen véletlenül, a legtöbbet foglalkoztatott alkalmazott lett, 16-ból 13 mérkőzéssel...

Puhl egyébként azon játékvezető ellenőröket is berendelte a 2014. februári háromnapos továbbképzésre - szállás, ellátás a fenti szállodában -, akik Törökországban már vele töltöttek el hét napot továbbképzés címén.  A cechet úgy is az MLSZ fizeti, a szálloda forgalmán meg, meglehet, nem ártott kicsit lendíteni...