Különös üzletek egy volt fideszessel

Nemrégiben ítélték el, immár jogerősen Wappler Lászlót a "Balaton királyaként" emlegetett Szlávy Bulcsú meggyilkolásában való részvételért. Nem is olyan régen Békés megye volt hangos Wappler nevétől, aki ott egy akkori fideszes országgyűlési képviselővel, Sümeghy Csabával üzletelt. Nem is szokványos módon.

A Fővárosi Ítélőtábla bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt jogerősen 7 év 3 hónapra ítélte Wappler László elsőrendű vádlottat, akinek azonban várhatóan nem kell börtönbe vonulnia, mert már éveket töltött előzetes letartóztatásban. Wappler Lászlót 2004-ben érték tetten, amikor egy garázs lebetonozott padlójából emelte ki Szlávy Bulcsú földi maradványait. A férfi azt a magyarázatot adta tettére, hogy 1997-ben telefonon értesítették, hogy barátnője fővárosi garázsa elé tették le Szlávy holttestét. Wappler saját elmondása szerint azért tüntette el a testet, mert haragosa volt a meggyilkoltnak, és a rendőrök nem hittek volna az ártatlanságában. Az évek óta húzódó perben meghozott jogerős ítélet szóbeli indoklásában elhangzott, hogy Wappler az irodájába csalta Szlávyt, ezzel felkínálta őt, hogy Boros Tamás végezhessen vele. (Borost egy évvel később, 1998-ban az Aranykéz utcai merényletben ölték meg.)

Reorganizátorok vidéken
Wappler László Békés megyében is letette névjegyét. A 2000-es évek elején a megyei lapokban, de az országos sajtóban is gyakran írták le a nevét, miután Sümeghy Csaba egykori fideszes országgyűlési képviselővel került meglehetősen érdekes üzleti kapcsolatba. Sümeghy nem akárki volt abban az időben Békés megyében. Nem csak kormánypárti országgyűlési képviselő, hanem a Magyar Iparszövetség elnöke is volt, és emellett a kamarai átalakulást felügyelő kormánybiztos is. Mindezeken túlmenően két megyei textilipari cég - a gyulai Giulio Rt. és a békéscsabai BCB Rt. - többségi tulajdonosaként is jegyezték. (Jól jellemzi a történetet, hogy a BCB-t 1997-ben a Magyar Külkereskedelmi Banktól vásárolta meg Sümeghy 102 forintos, jelképes áron.)

Mindkét cég a teljes végelgyengülés jeleit mutatta 2000-ben. Szállítói tartozásait, hiteleit és a munkabéreket sem volt képes fizetni. A két későbbi vádlott, Wappler és id. Wachsler Tamás a nyomozati szakaszban tett vallomásukban elmondták - ezt a megyei sajtó megírta -, hogy Bodrácska János volt budapesti rendőrfőkapitány ajánlotta a fővárosi "üzletemberek" figyelmébe Sümeghy cégeit, amelyeknek segíteni kellene. Ők ketten egy strómant maguk előtt tartva a Sümeghyvel kötött megállapodás értelmében részvény-átruházási szerződést kötöttek. Ebben Sümeghy a fővárosi üzletembereket a békéscsabai és a gyulai kötőipari részvénytársaságok reorganizációjával bízta meg.

Nyomozás, vádirat, bíróság
Később csődbűntett miatt a bíróságon landolt az ügy, és a tárgyaláson kiderült, hogy Sümeghy a Wapplerékkal kötött szerződés idején nem is rendelkezhetett volna a cég részvényeivel, mivel azokat egy hitelügylet miatt a Magyar Fejlesztési Banknál helyezték el. Az ügyben született vádiratban szerepelt, hogy Riczu Gyula személyében a két fővárosi üzletember strómant alkalmazott, amivel megtévesztették a Cégbíróságot. Azt a hamis látszatot keltették, hogy Riczu lett két cég többségi tulajdonosa.

A vádirat ugyanakkor az is tartalmazta, hogy BCB Rt és több kft-jének 1999-es vesztesége megközelítette a 400 millió forintot. Ám 2000. október 26-án, amikor fizetésképtelenség miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elrendelte a BCB Rt. felszámolását, akkor hitelezőinek csaknem 1,2 milliárd forinttal, míg 350 munkásának 360 millió forinttal tartozott. A vállalkozás menthetetlen volt, reorganizációról beszélni ilyen helyzetben komolytalannak számított. A Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal megállapítása szerint a fizetésképtelenségről és a cég csődjéről valamennyi érintett tudott az üzletkötéskor. Céljuk aligha lehetett más, mint hogy a már kiüresített BCB Rt. ellen minél később induljon meg a felszámolási eljárás.

Jogerős ítélet 2012-ben
Az ügy meglepetően enyhe ítéletekkel zárult harmadfokon a Szegedi Ítélőtáblán 2012-ben. Első fokon a Kecskeméti Városi Bíróság, majd másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság hozott ítéletet. Az Ítélőtábla helyben hagyta a másodfokú ítéletet. (Békésből elfogultság miatt került az ügy a szomszédos megyébe.) Több mint tíz évvel a nyomozás után mondták ki bűnösnek csődbűntett és közokirat-hamisítás miatt Sümeghy Csabát, Riczu Gyulát, Wappler Lászlót és id. Wachsler Tamást. Valamennyien felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Sümeghy egy, Wachsler két évet, id. Wachlesr egy év hat hónapot, míg Riczu Gyula egy év három hónapot.

A gyulai Giulio Rt. egykori épülete a termelés megszűnése óta üresen áll a fürdőváros központjában. A BCB egykori két hektáron elhelyezkedő - Békéscsaba frekventált részén található - épületét időközben lebontották. Holdbéli táj látványát nyújtják az ott hagyott romok, amelyek évek óta csúfítják a megyeszékhely főutcájának számító Andrássy út melletti területet. Ennyi maradt a magyar textilipar egykori "zászlóshajóinak" nevezett üzemekből. Valaha itt, Gyulán és a megyében található több telephelyen ezerkétszázan dolgoztak. A megyei lap szerint egy debreceni üzletember vásárolta meg a telket, ahol áruház és lakópark épül a tervek szerint, amelyekből évek óta semmi nem valósult meg. Pont.