Különös üzletek egy volt fideszessel

Publikálás dátuma
2014.06.02. 07:05
Ennyi maradt a textilipar egykori „zászlóshajójának” nevezett üzemekből FOTÓ: SUCH TAMÁS
Nemrégiben ítélték el, immár jogerősen Wappler Lászlót a "Balaton királyaként" emlegetett Szlávy Bulcsú meggyilkolásában való részvételért. Nem is olyan régen Békés megye volt hangos Wappler nevétől, aki ott egy akkori fideszes országgyűlési képviselővel, Sümeghy Csabával üzletelt. Nem is szokványos módon.

A Fővárosi Ítélőtábla bűnsegédként, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt jogerősen 7 év 3 hónapra ítélte Wappler László elsőrendű vádlottat, akinek azonban várhatóan nem kell börtönbe vonulnia, mert már éveket töltött előzetes letartóztatásban. Wappler Lászlót 2004-ben érték tetten, amikor egy garázs lebetonozott padlójából emelte ki Szlávy Bulcsú földi maradványait. A férfi azt a magyarázatot adta tettére, hogy 1997-ben telefonon értesítették, hogy barátnője fővárosi garázsa elé tették le Szlávy holttestét. Wappler saját elmondása szerint azért tüntette el a testet, mert haragosa volt a meggyilkoltnak, és a rendőrök nem hittek volna az ártatlanságában. Az évek óta húzódó perben meghozott jogerős ítélet szóbeli indoklásában elhangzott, hogy Wappler az irodájába csalta Szlávyt, ezzel felkínálta őt, hogy Boros Tamás végezhessen vele. (Borost egy évvel később, 1998-ban az Aranykéz utcai merényletben ölték meg.)

Reorganizátorok vidéken
Wappler László Békés megyében is letette névjegyét. A 2000-es évek elején a megyei lapokban, de az országos sajtóban is gyakran írták le a nevét, miután Sümeghy Csaba egykori fideszes országgyűlési képviselővel került meglehetősen érdekes üzleti kapcsolatba. Sümeghy nem akárki volt abban az időben Békés megyében. Nem csak kormánypárti országgyűlési képviselő, hanem a Magyar Iparszövetség elnöke is volt, és emellett a kamarai átalakulást felügyelő kormánybiztos is. Mindezeken túlmenően két megyei textilipari cég - a gyulai Giulio Rt. és a békéscsabai BCB Rt. - többségi tulajdonosaként is jegyezték. (Jól jellemzi a történetet, hogy a BCB-t 1997-ben a Magyar Külkereskedelmi Banktól vásárolta meg Sümeghy 102 forintos, jelképes áron.)

Mindkét cég a teljes végelgyengülés jeleit mutatta 2000-ben. Szállítói tartozásait, hiteleit és a munkabéreket sem volt képes fizetni. A két későbbi vádlott, Wappler és id. Wachsler Tamás a nyomozati szakaszban tett vallomásukban elmondták - ezt a megyei sajtó megírta -, hogy Bodrácska János volt budapesti rendőrfőkapitány ajánlotta a fővárosi "üzletemberek" figyelmébe Sümeghy cégeit, amelyeknek segíteni kellene. Ők ketten egy strómant maguk előtt tartva a Sümeghyvel kötött megállapodás értelmében részvény-átruházási szerződést kötöttek. Ebben Sümeghy a fővárosi üzletembereket a békéscsabai és a gyulai kötőipari részvénytársaságok reorganizációjával bízta meg.

Nyomozás, vádirat, bíróság
Később csődbűntett miatt a bíróságon landolt az ügy, és a tárgyaláson kiderült, hogy Sümeghy a Wapplerékkal kötött szerződés idején nem is rendelkezhetett volna a cég részvényeivel, mivel azokat egy hitelügylet miatt a Magyar Fejlesztési Banknál helyezték el. Az ügyben született vádiratban szerepelt, hogy Riczu Gyula személyében a két fővárosi üzletember strómant alkalmazott, amivel megtévesztették a Cégbíróságot. Azt a hamis látszatot keltették, hogy Riczu lett két cég többségi tulajdonosa.

A vádirat ugyanakkor az is tartalmazta, hogy BCB Rt és több kft-jének 1999-es vesztesége megközelítette a 400 millió forintot. Ám 2000. október 26-án, amikor fizetésképtelenség miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság elrendelte a BCB Rt. felszámolását, akkor hitelezőinek csaknem 1,2 milliárd forinttal, míg 350 munkásának 360 millió forinttal tartozott. A vállalkozás menthetetlen volt, reorganizációról beszélni ilyen helyzetben komolytalannak számított. A Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal megállapítása szerint a fizetésképtelenségről és a cég csődjéről valamennyi érintett tudott az üzletkötéskor. Céljuk aligha lehetett más, mint hogy a már kiüresített BCB Rt. ellen minél később induljon meg a felszámolási eljárás.

Jogerős ítélet 2012-ben
Az ügy meglepetően enyhe ítéletekkel zárult harmadfokon a Szegedi Ítélőtáblán 2012-ben. Első fokon a Kecskeméti Városi Bíróság, majd másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság hozott ítéletet. Az Ítélőtábla helyben hagyta a másodfokú ítéletet. (Békésből elfogultság miatt került az ügy a szomszédos megyébe.) Több mint tíz évvel a nyomozás után mondták ki bűnösnek csődbűntett és közokirat-hamisítás miatt Sümeghy Csabát, Riczu Gyulát, Wappler Lászlót és id. Wachsler Tamást. Valamennyien felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Sümeghy egy, Wachsler két évet, id. Wachlesr egy év hat hónapot, míg Riczu Gyula egy év három hónapot.

A gyulai Giulio Rt. egykori épülete a termelés megszűnése óta üresen áll a fürdőváros központjában. A BCB egykori két hektáron elhelyezkedő - Békéscsaba frekventált részén található - épületét időközben lebontották. Holdbéli táj látványát nyújtják az ott hagyott romok, amelyek évek óta csúfítják a megyeszékhely főutcájának számító Andrássy út melletti területet. Ennyi maradt a magyar textilipar egykori "zászlóshajóinak" nevezett üzemekből. Valaha itt, Gyulán és a megyében található több telephelyen ezerkétszázan dolgoztak. A megyei lap szerint egy debreceni üzletember vásárolta meg a telket, ahol áruház és lakópark épül a tervek szerint, amelyekből évek óta semmi nem valósult meg. Pont.

Magát nyomta le az állam Vajnáékért

Publikálás dátuma
2014.06.02. 07:00
A szerencse forgandó, de az biztos, hogy a Szerencsejáték Zrt. milliárdokat veszít FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
A nemzetgazdasági tárca titkolózik, a Szerencsejáték Zrt. pedig szemérmesen félrenéz és beletörődik, hogy a kaszinómutyi vesztese lett: a koncessziók kiosztásánál a jelek szerint állami segítséggel nyomta le az állam cégét a debreceni focicézár és a filmipari kormánybiztos érdekeltsége. Ráadásul kétséges, hogy a könnyített feltételeknek megfeleltek-e egyáltalán a győztesek. A Szerencsejáték Zrt. nemhogy nem nyert, milliárdokat veszít. Az pedig már senkit nem zavar, hogy a piacnyitás ellentétes mindazzal, amit a kormány "krédóként" eddig vallott.

A szerencse forgandó, de a jelek szerint a kormány és a Fidesz politikai hitvallása méginkább. "A mi politikai családunk krédójával önmagában ellentétes a szerencsejáték" - mondta még 2012-ben, a nyerőgépek puccsszerű betiltásakor a kormány nevében Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Alig egy év kellett ahhoz, hogy ezt elfelejtsék, újabb néhány hónap pedig ahhoz, hogy a megmaradt pár száz mellé körülbelül kétezer új nyerőgép üzembe helyezését engedélyezze a kormány újonnan nyíló kaszinókban országszerte. Ebbéli igyekezetében a Varga Mihály vezette nemzetgazdasági tárca nemcsak az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-t távolította el a kaszinópiacról, hanem oda olyan új szereplőket engedett be, amelyek még az amúgy is pályáztatás nélküli procedúra időközben tovább könnyített feltételeinek sem felelnek meg maradéktalanul.

Kínos kérdések Vargához
"A látszat az, hogy a kormány tisztességtelenül osztja fel a piacot a szerencsejáték iparban, és nem törekszik arra, hogy ellenőrizze, vagy a költségvetésbe terelje az abban megforduló százmilliárdokat" - állapította meg Kónya Péter, az Együtt-PM képviselője abban az írásbeli kérdésben, amelyet pénteken nyújtott be az Országgyűlésnek. Ebben fílhívta a figyelmet arra, hogy "Andy Vajna és Szima Gábor a beharangozott elvárásoktól, pályázati feltételektől függetlenül és nyilvánvalóan érdemi átláthatósági vizsgálat nélkül lettek a koncessziós pályázat nyertesei". A politikus tucatnyi konkrét kérdést is feltett beadványában a kaszinókoncessziókról döntő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.1. Az állam miért nem a Szerencsejáték Zrt.-t hozza helyzetbe ezen a rendkívül nyereséges, ugyanakkor fokozottan ellenőrzésre érdemes piacon?
2. Ha már az állam által legkönnyebben ellenőrizhető és közvetlenül neki hasznot hozó megoldás helyett versenyt hirdetett meg, akkor miért nincs tisztességes verseny?
3. Miért mellőzik a meghirdetett, majd törvényben is szabályozott kritériumokat a "nyertesek" kiválasztásánál?
4. Miért nem igényel az állam rendelkezési jogot magának a nyerőgépek felett, miért engedi át a gépek beszerzésének, bérbeadásának a jogát és az ezzel járó profitot másoknak?
5. Miért nem ellenőrzi az állam a nyerőgépek bevételeit? Miért nem kell ellenőrző egységet telepíteni a több mint 3000 nyerőgépbe?
6. Miért nem kötelező a szerveralapú működtetés a szerencsejáték üzletágban?
7. Kinek jó az, hogy leírható a koncessziós díj a játékadóból?
8. Ha korábban a nemzetbiztonsági kockázat miatt indokolt volt a drasztikus beavatkozás, akkor most miért engedhető meg a feltűnő lazaság egyrészt a nyertesek hátterének a tisztázása során, másrészt az iparág gyengélkedő ellenőrzési szabályozása és gyakorlata kapcsán?
9. Kinek, kiknek az érdekeit szolgálja, hogy alulellenőrzött a pénznyerők világa?
10. Tartalmazza-e kormánypárti politikusok neveit az szerencsejáték biznisz nemzetbiztonsági kockázatait tartalmazó, 2012 őszén született jelentés? Kinek, kiknek az érdekeit szolgálja az Alkotmányvédelmi Hivatal által készített jelentés további titkosítása?

Egy hónappal a tavaszi választási győzelem után jelentette be a koncessziókért felelős nemzetgazdasági tárca, hogy az országszerte összesen kiosztható tizenegy koncesszióból hétre már kötöttek szerződést: ötre az Andy Vajna filmipari kormánybiztos érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino Kft.-vel, kettőre pedig Szima Gáborhoz, a debreceni fociklub tulajdonosához köthető Aranybónusz 2000 Kft.-vel. Csakhogy a film- és a focicézár érdekeltségei a beharangozott elvárásoktól, pályázati feltételektől függetlenül lehettek nyertesek. Szima érdekeltsége például nemhogy nem tőkeerős, hanem évek óta veszteséges, míg a Vajnához köthető vállalkozás offshore-hátterű, tulajdonosi köre nem átlátható.

Mégis nyertek, miközben a Budapesti és Pest megyei régió összesen öt, a dunántúli és kelet-magyarországi régió három-három kaszinójára mind bejelentkező kizárólagos állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. sehol nem nyert. Kérdésünkre, hogy melyiknél és milyen indokkal kaptak elutasító döntést, vagyis melyik kritériumnak nem felelt meg a Szerencsejáték Zrt., a cégnél szemérmesen nem válaszoltak, ehelyett a szaktárcához irányítottak - onnan egyébként szintén nem kaptunk választ a konkrét kérdésre.

Az állami cég ennek ellenére is a végletekig lojális a tulajdonos államhoz, hiszen kérdésünkre, miszerint szabályosnak, transzparensnek és szakmailag megalapozottnak tartja-e a döntést, a vállalat azt felelte: "A döntést természetesen elfogadjuk. A Szerencsejáték Zrt. - ahogy eddig - a jövőben is a mindenkori törvényi és jogszabályi előírásoknak, a szektort érintő kormányzati döntéseknek megfelelően működik."

A Szerencsejáték Zrt.-nek nemcsak a szégyen jutott azonban a piac újraosztásakor: döntésével a kormány az aranytojást tojó tyúkját vágja le - pontosabban ajándékozza el -, hiszen a társaság által éppen Andy Vajnától három éve 245 millió forintért kivásárolt, a fővárosi Tropicana Casinót üzemeltető Belvárosi Kaszinó Kft. a nyerőgépek betiltása óta szárnyal (lásd táblázatunkat - a szerk.) A Tropicana - amelybe a cég közlése szerint tavalyi területbővítéssel együtt a három év alatt csaknem 328 millió forintot öltek - 2012-ben is már 785 milliós adózás előtti eredménytért el, de tavaly csaknem megháromszorozta árbevételét és nyereségét is.

Az engedélye viszont idén december 31-én lejár, koncesszió híján a Zrt. nem működtetheti tovább. Kérdésünkre, hogy ha a piaci pletykáknak hinni lehet, már tárgyalnak is arról, hogy eladják Andy Vajnának a Belvárosi Kaszinó Kft.-t, az állami cég csak annyit közölt, hogy híreszteléseket nem tud megerősíteni. Ami pedig a jól jövedelmező kaszinópiacról kiszoruló Szerencsejáték Zrt. jövőjét illeti, közölték: "vizsgáljuk lehetőségeinket, de az már nem titok, hogy hamarosan egy nemzetközi lottójáték bevezetését tervezzük". Hasonló tervekről számolt be kérdésünkre az NGM is, miközben válaszában még mintha az éppen általa a piacról kiszorított állami céget tenné felelőssé, olyanokat írt, hogy "a kormányzat fokozottan számít a szerepvállalására (...) mivel tud a leghatékonyabban hozzájárulni a költségvetési bevételekhez".

Az biztos, hogy olyan jó évet aligha zár majd a Szerencsejáték Zrt., mint tavaly. A friss adatok szerint a cég 2013-ban minden idők legjobb eredményét produkálta: 243,3 milliárd forint volt az árbevétel. A jó eredményhez a Tropicana mellett a Casino Sopron - amelyben a társaságnak 25 százalékos tulajdonrésze van - is sokat hozzátett: csaknem 2 milliárd forintos árbevétellel zárta az évet. Ám a Casino Sopron napjai is meg vannak számlálva: koncessziós joga 2015. december 31-ig szól.

Érdekvédelem: "game over"
Kiüresedett és a megszűnés felé tart a szerencsejáték-iparág érdekvédelmi szervezete, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) azt követően, hogy egy hónapja lemondott az elnöke, miután kiderült, kik nyertek koncessziót. Tény, hogy a "megtisztított" piacon az állami Szerencsejáték Zrt.-n kívül már csak két szereplő érdekeltsége maradt, kettejükért pedig nincs értelme érdekvédelmi szervezetet fenntartani. Azért se, mert ők a jelek szerint kiválóan tudják a szövetség nélkül - sőt, vélhetően annak ellenében is - érvényesíteni akaratukat, befolyásukat.
Lemondását amúgy Schreiber István MSzSz-elnök azzal indokolta, hogy a jelenlegi jogi és gazdasági környezetben sem a szövetség, sem a tagok nem tudják képviselni az érdekeket. Emlékeztetett: a szövetség 1100 vállalkozót, illetve céget képviselt, a játéktermek üzemeltetőinek érdekeit védte, azonban nincs már mit képviselnie. Schreiber már tavaly novemberben is borúsan látta a jövőt. "Itt a piac újraosztása készül" - fogalmazott lapunknak akkor. Úgy látta, "amint az várható volt, elérte a szerencsejáték-piacot is az, ami a gazdaság több más szegmensében már kormányzati döntések hatására lezajlott." A koncessziós szabályokról már akkor úgy vélekedett: nem újdonság, hogy a miniszter hatásköre legyen piachoz jutási lehetőséget biztosítani, hiszen ez a pénznyerő automaták esetében a '80-as évek végén is így volt, tehát "a Kádár-kor gyakorlata köszön most vissza."

Miközben a kormány nagyobb teret enged a szerencsejátékoknak, semmit nem tesz a játék-függők védelmében, a játékszenvedély kialakulásának megelőzéséért. Pedig 2011-ben még Orbán Viktor is azért kelt ki a játékgépek ellen, mert az "állami kontroll nélkül veszi el az emberek pénzét, és fosztja meg az államot adóbevételektől". Nem csak a kormányfő, Lázár János is kemény hangot ütött meg: "meg kell akadályozni, hogy a nyerőgépek üzemeltetőihez vándoroljanak a szociális és családi támogatások". Ám a szektor támadása csak a nyerőgépek betiltásáig tartott, azóta eltűnt.

A Századvég keze is benne van?
Nem tudni, hogy a mostani botrányos koncessziósjog-odaítélés már a Nemzeti Szerencsejáték-stratégia része-e, ha viszont igen, akkor abban a kormányzati megbízásokkal elhalmozott Századvég-csoport keze is benne van. Legalábbis tőlük rendelt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) korábban egy ilyen nevű szakpolitikai tanulmányt. Hogy miért éppen tőlük, azt nem tudni, viszont magyarázat lehet a közvélemány-kutatástól a stratégialakotáson át szinte mindennel foglalkozó cégcsoport mottója: "Amit nem vállalunk el, az nincs is." Az NFM-mel 2012 február végén kötött - az előző év decemberihez képest módosított - vállalkozási szerződésben a Századvég-konzorcium 936 milliós keretösszegért nemcsak a Nemzeti Szerencsejáték-stratégia kidolgozását vállalta, hanem más nemzeti stratégiákét is az alábbi témákban: a magyar állampapírok értékesíthetősége, nemzeti posta- és iparfejlesztési stratégia, illetve a határon túli magyarok kérdése. A nemzeti szerencsejáték-stratégiával - melyet eredetileg 2011 őszére ígért a kormány - a Századvégnek 2012 május 31-ig kellett elkészítenie, de nyilvánosságra azóta sem hozták, és egy szó sincs róla sem a tanácsadócég honlapján, sem a kormányzati portálon.

Más kérdés, hogy a félkarú rablók betiltása nem hozott látványos eredményeket ezen a területen. A függőkkel foglalkozó civil szervezetek és klinikai szakpszichológusok állítják, ha valakitől elveszik a játékgépet, talál helyette mást, vagyis aki játékkal akarja elverni a pénzét, megtalálja a módját, hogyan tegye. Eddig illegális szerencsejáték-barlangokban, baráti társaságokban pénzben játszott kártyapartikon, esetleg online pókeroldalakon tették ezt a játékfüggők, akik a most nyíló új kaszinókban visszatalálhatnak a nyerőgépekhez.

Tavaly decemberben "a játékkaszinók számának tervezett növelése miatti megelőző intézkedésként" elkészítette ugyan a nemzetgazdasági tárca a szerencsejáték törvény "játékos-védelmi célú" módosítását, ám azt azóta sem került az Országgyűlés elé. Sok értelme nem is lenne: a tervezetből éppen a 200 ezer játékfüggő hatékony védelmét célzó intézkedések hiányoztak, a prevencióra, kampányokra pedig egy forintot sem szántak.

A Tropicana Casino gazdálkodása (millió forint)
Tétel                                   2010         2011       2012           2013
Nettó árbevétel                   2049,1     1983,6     2800,7       7203,4
Adózás előtti eredmény     -102,8        -396,4     785,3         2829,8
Játékadó                            614,4          589,2     825            2140,6
Vendégszám (ezer fő)         76,2           80,5      140,6          364,7
Forrás: Szerencsejáték Zrt.

Szerző

Helyi népszavazás dönt a Normafa sorsáról

A Normafa fejlesztésénél a kerület olyan megoldást keres, "ami még mindenkinek elfogadható, de senkinek, és főleg a Normafa csaknem 350 hektáros területének nem rossz" - ígérte lapunknak az alpolgármester, aki szerint ezt jelzi, hogy a kerület elveti a síközpont-építést. Az, hogy a ,,lex Normafa" sí-és drótkötélpályákat, hóágyúrendszert vizionál, csak lehetőség Váczi János szerint; a tényleges döntést a helyiekre bízzák egy ügydöntő népszavazáson - valamikor jövő év elején.  

Nincs semmiféle ellentmondás a tavaly ősszel elfogadott Normafa-törvény és az önkormányzat szándékainak iránya között - reagált Váczi János, a XII. kerület alpolgármestere, miután azt firtattuk: miként lehet, hogy Pokorni Zoltán polgármester nemrég kijelentette, nem lesz síközpont a Normafán, holott a "lex Normafaként" ismert jogszabály tényként említi a területet érintő fejlesztések között például a "sípályák és az azokhoz kapcsolódó drótkötélpályák és hóágyúrendszer" kialakítását.

Váczi a polgármester szavain túl azzal nyugtatta a környezet, és a Normafa értékeiért, háborítatlanságáért aggódókat, illetve a terület beépítését ellenzőket, hogy a törvény csupán lehetőséget adott a terület rehabilitációjára, ezen belül fel is vázolt lehetséges fejlesztési irányokat, de az önkormányzatra bízta, hogy ebből a listából mit valósít meg. ,,Ez egy lehetőség arra, hogy állami források felhasználásával, de a helyiek igényei alapján és főként a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével rehabilitáljuk a területet" - mondta, hozzátéve: mivel a kerület kezdettől a helyiek és a Normafát kikapcsolódásra, sportra használók bevonására törekedett, az elmúlt több mint fél évben egyeztettek többek között a kerékpárosok, a nagycsaládosok, a sízők, a futók, a természetjárók és a különféle zöldszervezetek képviselőivel.

"Persze minden lobbi igyekszik a maga javára alakítani a lehetséges fejlesztési irányokat, ez természetes is, az önkormányzatnak viszont az a feladata és felelőssége, hogy a legkisebb közös többszöröst igyekezzen megtalálni: ami még mindenkinek elfogadható, de senkinek, és főleg a Normafa csaknem 350 hektáros területének nem rossz" - mondta Váczi. Az alpolgármester jelezte, a nagyon szigorú európai uniós Natura 2000 természetvédelmi hatásvizsgálat hamarosan elkészülő eredményei azonban minden más szempontot megelőznek. "Nyílt pályázaton választunk ki majd egy szakmai stábot, amely megvalósíthatósági tanulmányban állítja össze a Natura 2000 eredményeinek ismeretében az eddig az érdekelt szervezetekkel megtárgyalt igényeket és javaslatokat, összhangban az önkormányzat elképzeléseivel, a törvény adta keretek között".

Ha ez megvan, lesz egy olyan részletes terv, amelyet ügydöntő helyi népszavazásra bocsátanak. Mindez persze időigényes, és aligha lesz ebből már idén referendum, de Váczi szerint "nem sietünk, nem kapkodunk, csak egy Normafánk van, amely páratlan természeti kincs a kerületben". Hozzátette: "ezt tényleg csak egyszer lehet rendbetenni, vagy elszúrni, természetesen előbbi a célunk." A sícentrum építését elvető Pokorni szavait amúgy közös nyilatkozatban üdvözölte nyolc zöld civil szervezet - a "Normafa Természetesen koalíció" tagjaiként. Emlékeztettek, a tavaly nyár óta tervezett fejlesztések károsították volna a természeti értékeket.

Jelezték: a területhasználat jelenlegi problémáinak - hulladékkezelés, ellenőrizetlen terepkerékpár-használat, parkolási gondok - megoldását szintén támogatják.

Szerző