Minden nap korán reggel elolvasom a Népszavát. Így volt ez ma is. Az egyik olvasótársam az "Idegenrendészet?" című levelében feltesz egy kérdést, hogy "mennyi embert eshetett áldozatul?" a munkácsi, kárpátaljai deportálásban. Nos, igyekszem válaszolni. A kezemben van a Mukácsivszjká Rátusá - a Munkács város önkormányzatának hetilapja -, a 2014. május 22-ikei száma. A lap "friss", egy hetes. (Aki szeretné elovasni a http://inmukachevo.com.ua oldalon is megtalálhatja.) Arról van szó benne, hogy a munkácsi önkormányzat rengeteget tett, tesz azért, hogy megőrizze a volt munkácsi zsidó emberek emlékét, akiket elhurcoltak Auschwitzba.
Ebben nagy része van a város magyar származású vezetőjének Lengyel Zoltánnak, aki személyesen irányítja a megemlékezéseket. De beszéljenek a számok: Munkácsról, a téglagyár területéről 1944-ben elindult 9 transzport. Május 14-én 3169, május 16-án 3629, május 17-én 3306, május 18-án 3025, május 19-én 3222, május 20-án 3026, május 21-én 2861, május 23-án 3269, május 24-én 3080 emberrel! Ezek nagyon pontos számok, mert a magyar csendőrök élén Katona Sándor helyi parancsnokkal pontos nyilvántartást vezettek.
Összesen Munkácsról 28 587 zsidó embert vittek el a haláltáborba 10 nap alatt, ahonnan élve - már a szovjet komendatúra adatai szerint - 1945-ben összesen körülbelül 2000 szerencsétlen ember tért vissza. Német katonákat, amikor összeszedték a zsidó embereket Munkácson, senki sem látott! Ezt a véres és kegyetlen munkát a helyi nyilasok - élükön Kosztelik Ernővel -, és a csendőrök - élükön a fent említett Katona Sándorral - végezték el. Ők és a társaik kegyetlen hóhérok voltak! Katona Sándort az oroszok Prágában 1952-ben elkapták és kivégezték, Koszteliket 15 év börtönre ítélték, leülte és visszatérve Munkácsra élvezte az életet, arra kérve a táborokat megjárt zsidó embereket, hogy ne beszéljenek arról, mit tett velük.
Gondolom, a válaszomból látni, hogy a Szabadság téri emlékmű "német megszállás" ideológiája, meg a többi szöveg - kamu. A tények másról szólnak. Áldva legyen mindannak a zsidó embernek az emléke, akiket meggyilkoltak és kivégeztek.