A 84 éves német filozófust, szociológus a European Thinkers sorozat keretében, az Európai Bizottság (EB) magyarországi képviseletének vendégeként és a Goethe Institut szervezésében érkezett hazánkba. “Nézzék el nekem, nem tudok bánni az újságírókkal” - szabadkozott a professzor egy újságírói kérdés után. Elnézést kért, hiszen nem gyakran találkozik ilyen módon a közönséggel: legutóbb tavaly augusztusban adott egy interjút, azóta Magyarországon állt először nyilvánosság elé.
Ettől függetlenül nem lehetett okunk panaszra: Habermas az eredetileg tervezetthez képest kétszerannyi időt szánt az újságírókra, hogy minden kérdésre válaszoljon, mi több, a vitát, ellenérvek felszínre kerülését kifejezetten szorgalmazta. Ilyenformán a pénteki rendezvény tökéletesen teljesítette a European Thinkers programsorozat célkitűzését, melyet Szűcs Tamás, az EB magyarországi képviseletének vezetője így fogalmazott meg: “a napi politikán, felszínes kliséken túlmutató vitát indítani Európa jövőjéről.”
Európa egy alkotmányfejlesztő folyamat közepén tart, ahol egyfajta hatalmi harc zajlik az Európai Bizottságért (EB) az Európai Parlament (EP) és az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (ET) között - fejtette ki Habermas. A német filozófus szerint az ET most, az első igazi EP-választás után nem akar a távolabbi jövőbe tekinteni, mert a kormányfőket az otthoni, rövidtávú politikai érdekeik érdeklik. Habermas arra utalt, hogy az idei volt az első EP-választás, ahol Európa 400 millió lakosa közvetlenül választotta az EB elnökét.
A frakciók ugyanis a választás előtt EB-elnökjelölteket állítottak, akik vitáztak egymással, és a legnagyobb frakcióval rendelkező párt állíthatja az elnököt. Szemben a korábbi gyakorlattal, amikor az ET jelölte ki az EB elnökét. A legtöbb képviselővel rendelkező Európai Néppárt (EPP) jelöltje Jean-Claude Juncker, korábbi luxemburgi miniszterelnök volt, ám az EPP vezetőinek egy része - köztük Orbán Viktor és az angol David Cameron is - kihátrált mögüle. Azóta ugyan állást foglalt Juncker mellett, ám Habermas pénteki előadásáig csak kétértelműen fogalmazott Juncker jelöléséről Angela Merkel német kancellár. Ha a kormányfők már nem támogatják a néppárti csúcsjelöltet, az botrányos, az a választók becsapása - fogalmazott Jürgen Habermas.
A nemzetek feletti paternalizmustól való félelem Brüsszel vonatkozásában nem minden esetben megalapozott - mondta el a filozófus-szociológus. Németországban is előszeretettel mutatják be a konzervatív pártok mumusként Brüsszelt, máshol egyenesen Moszkvához hasonlítják: ez Habermas szerint baromság, ezzel becsapják az embereket. Brüsszelben körülbelül annyi eurokrata dolgozik, mint amennyi a kölni városházán - tette hozzá összehasonlításként. Habermas ugyanakkor azt is elmondta, a nemzetállamokhoz ragaszkodni teljesen legitim elvárás. Ezek Habermas szerint egyenesen a francia forradalom örökségei, nyelvi, kulturális hagyományainkban jelen vannak a nemzetállamok, ezért meg kell őriznünk őket.
A világ azonban bonyolultabb lett, előkerültek olyan problémák, amelyekre nem lehet nemzetállami szinten választ adni - tette hozzá a szociológus, aki szerint épp ezért cselekvőképes EU-ra van szükség. Habermas szerint egyfajta kettős állampolgárként kellene érezniük magukat az EU polgárainak, ahol a jó értelemben vett szolidaritást kiterjesztjük európai szintre.
Normális, hogy olyan pártok is vannak, amelyek antieurópai nézeteket vallanak, az is jó, hogy ezeket halljuk - szögezte le Jürgen Habermas. Azonban ha némely kormányok kifejezetten az EU ellen beszélnek, és mégis maradnak az integráció tagja, annak tisztán gazdasági okai vannak - tette hozzá a filozófus. Jóllehet, a sajtóbeszélgetés folyamán Habermas többször leszögezte, hogy nem ismeri a magyar viszonyokat, helyenként nem volt nehéz a saját párhuzamainkat látni az előadásában. Itt például eszünkbe juthat Orbán Viktor, aki folyamatosan konfrontálódik az EU-val, most is Juncker legvehemensebb ellenzői között van, ugyanakkor eszébe nem jutna kivezetni Magyarországot.
Habermas szerint ez esetben a konzekvens lépés az lenne, ha ezeknek a kormányoknak a pártjait az EP-ben nem vennék be a koalíciókba. Ha mégis, az az opportunista politika egy kevéssé gusztusos példáját adja - tette hozzá a szociológus. Habermas szerint már gazdasági okokból is elkerülhetetlen a további integráció: minimum az eurózónában gazdasági, fiskális és szociális unióra van szükség. Habermas szerint meg kell akadályozni, hogy egyik állam a másik kárára növekedjék: ezt eddig antidemokratikus úton próbálták megoldani, ennek pedig véget kell vetni.
A válságkezelés során a jobboldali konzervatív kormányok a saját országuk érdekeit tartották szem előtt, és nem voltak tekintettel másokra. Eközben a válság téves gazdasági értelmezését terjesztették - Habermas szerint ennek köszönhető a jobboldali populizmus mostani térnyerése. A német filozófus-szociológus szerint ezért az állam- és kormányfők tanácsának egyeduralmának véget kell vetni, és meg kell adni azokat a jogköröket az EP-nek, amelyet a Lisszaboni Szerződés meghatározott számára.
