Bankunió: messze még...

Amíg Magyarországon az új országgyűlés összetétele az "unortodoxia" folytatását ígérik, a kiszámíthatatlansággal és jogbizonytalansággal körítve, addig az európai parlamenti (EP) képviselőkre leadott voksok megoszlása módosíthatja az uniós ügyek irányát és folyamatát. Például az euroszkeptikusok előretörése nyomán egyre nehezebb lesz az integrációs törekvéseknek érvényt szerezni. A magyar kormány álláspontja - elsősorban a bankunióval kapcsolatban - korántsem mondható kiforrottnak.

Az Európai Bizottság (EB) néhány napja felfüggesztette a Déli Áramlat gázvezetékprojektet, azzal az indokkal, hogy „garantálhassák, az teljesen összhangban áll az uniós joganyaggal”. A mandátumuk legutolsó időszakát töltő uniós biztosok maguk sem gondolták, hogy utódaik (és azok, akik a szabályok szerint más poszton folytatják tevékenységüket) már részben más szellemben lesznek kénytelenek folytatni azokat az ügyeket, amelyeket megörökölnek.

Az euroszkeptikus európai parlamenti képviselők súlyának növekedése miatt, sokkal nehezebb lesz küzdeni az integrációért, a közösségi politikáért, mint eddig. Azokra az esetekre, mint amilyen a Déli Áramlat gázprojekt ügyében harmadik országokkal (Oroszország, Szerbia) megkötött nemzetközi egyezmények, szabadkereskedelmi ratifikációk, mint az integráció megvalósulása irányába tett lépésre tekintettek eddig, de az már egyáltalán nem biztos, hogy ez a folyamat nem fordul-e vissza. Emlékezetes, hogy viharos tárgyalási fordulók nyomán érvényesülhetett az az alapszerződésben is rögzített alapelv amely az EP együttdöntési jogáról intézkedett. Közismert, hogy a korábban a tagállami hatáskörbe tartozó agrárpolitikáról vagy az adózásról szóló jogszabályok is EP jóváhagyást vagy legalább konzultációt igényelnek. Az új parlamenti ciklusban mindez veszélybe kerülhet - értékelik a szakértők az új ciklus politikai erőviszonyainak a alakulását látva.

Az EP mögöttünk hagyott ciklusának egyik legnehezebben tető alá hozott döntése volt a bankunió létrehozása. Magyarország magatartása ebben tekintetben korántsem egyértelmű. Ismerve az Orbán-kormány(ok) részbeni unióellenességét - szakértők szerint - nincs kizárva, hogy az erőviszonyok átrendeződését kihasználva a Fidesz-kormány ezt is a Brüsszel elleni "szabadságharc" szolgálatába állítja. Az európai parlamenti választásokat megelőzően Magyarország EU-nagykövete is aláírta az egységes bankszanálási alap feltöltéséről és a nemzeti hozzájárulások közös célú felhasználásáról szóló kormányközi megállapodást, amit gyakran bankuniónak neveznek.

Az egyértelművé vált, hogy hazánknak a megállapodáshoz való csatlakozás pillanatától kell alkalmaznia azt, amit a szerződés tartalmaz. Magyarország az utolsók között csatlakozott ehhez a kormányközi megállapodáshoz, ugyanis a 28 tagállamból - hazánkkal együtt - 26 már aláírta azt. (A kimaradók Nagy-Britannia és Svédország.) Kötelezettséget vállaltunk a később létrehozandó, egységes bankszanálási alap feltöltésére, és támogatjuk a nemzeti hozzájárulások közös célú felhasználásának módozatait is. Az azonban, hogy uniós nagykövetünk aláírta a dokumentumot, még nem jelenti a bankunióhoz történő automatikus csatlakozást.

Ezt alátámaszthatja az, hogy Orbán Viktor az elmúlt héten kijelentette, hogy "nem biztos abban", hogy Magyarország csatlakozik a bankunióhoz. Azt eddig is tudtuk, hogy a magyar miniszterelnök korántsem egyértelműen elkötelezett a bankunióhoz való csatlakozást illetően. Tavaly decemberben így fogalmazott: "Az eurózónához tartozó országok olyan rendszert hoztak létre, amely elhárítja annak a veszélyét, hogy az adófizetőknek kelljen viselniük a bankok rossz működése következményeit. Magyarország nem tagja az eurózónának, és még van néhány részletkérdés, amelyet látni kell majd, hogy a magyar parlament dönthessen arról, csatlakozik-e az ország a bankunióhoz.

Mindenesetre én a pénzügyminisztert már három héttel ezelőtt arra kértem, hogy az itt formálódó bankunióhoz hasonló magyar, tehát nemzeti hatáskörben megszülető bankszanálási törvénytervezetet készítsen elő." Megfigyelők szerint Orbán Viktor, bár még vacillál, de aligha lépünk már vissza, még akkor sem, ha az eurószkeptikusság már nem mondható elszigetelt jelenségnek az EP-ben. Viszont az igaz, hogy az euróövezeten kívüli országokra, így Magyarországra is csak akkor lesz kötelezően érvényes a megállapodás amikor belépünk a bankunióba.

Ehhez arra van szükség, hogy csatlakozzunk az egységes bankfelügyelethez és az egységes bankszanálási rendszert alkalmazzuk. Most úgy néz ki, hogy a bankunió november 4-én jön létre. Magyarország feltehetően, akkor még nem lesz tag, Ez azért is bizonyosnak látszik, mert ezt öt hónappal korábban, vagyis e hét szerdájáig (június 4-ig) be kellene jelentenie. Az igazi választóvíz a belépéshez az eurócsatlakozásunk időpontja lehet, ami sokadszorra is a ködbe vész...