Előfizetés

Letartóztatási hullám kínai városokban

Emberi jogszervezetek úgy értesültek, hogy Peking tömeges letartóztatásokkal készül a Mennyei béke (Tienanmen) téren történt mészárlás 25. évfordulójára. A németországi székhelyű Fenyegetett Népek Társasága (GfbV) 12 oldalas jelentésben adott számot arról, hogy a június 4-i évforduló közeledtével hogyan lépnek fel a helyi hatóságok emberi jogi aktivistákkal szemben.

A szervezet megállapította, hogy a kínai vezetés mindmáig nem hajlandó vállalni a felelősséget az akkori vérengzésért.

A társaság úgy értesült, hogy professzorokat, újságírókat, művészeket, írókat is rács mögé juttattak azzal a céllal, hogy csírájában elfojtsanak minden a megemlékezésre irányuló törekvést.

Egy kínai professzor a napokban olyan kommentárt tett közzé, amelyben élesen elítélte a pekingi hatóságok akkori fellépését. Válaszként azonnal törölték fiókját a kínai Weibo mikroblogon arra hivatkozván, hogy „gyanús” oldalról van szó.

A FreeWeibo nenzúraellenes szervezet szerint a professzor szóvá tette, hogy a biztonsági erők „vérbe fojtották” a diákok demokráciamozgalmát.

Pekingben különleges biztonsági intézkedéseket rendelnek el az évforduló előtt és alatt. A hatóságok merényletektől is tartanak.

Kínában az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbak a véres terrorcselekmények. Ezek mögött az ujgur kisebbséget gyanítják.

A Tiananmen téri tüntetések a liberális pártvezető, Hu Jao-pang 1989 áprilisában bekövetkezett halála után törtek ki. Hu elvesztette a keményvonalasak elleni hatalmi harcot, a gazdasági nyitást politikai változásokkal is ötvözte volna.

Élesen bírálta a kommunista párton belüli korrupciót is. A diákok azért vonultak fel a téren, hogy megemlékezzenek az elhunyt Hu Jao-pangról. A párt kezdetben békülékenynek tűnt mozgalmukkal kapcsolatban.

Miután több fiatal éhségsztrájkba kezdett, május közepére országszerte már négyszáz városban rendeztek megmozdulásokat. Ezt követően Teng Hsziao-ping és a párt keményvonalasai mindinkább hajlottak arra, erőnek erejével kell megoldani a válságot.

Május 20-án rendkívüli állapotot vezettek be, majd 300 ezres rendőri és katonai erőt vezényeltek Pekingbe. A tüntetők nem a szocialista rendszer ellen, hanem a szociális egyenlőségért tüntettek.

Ma sem ismert a vérengzések áldozatainak pontos száma. A hivatalos adatok 241 halottról szólnak. Egy volt kínai katona ugyanakkor 3700 halálos áldozatról tett említést. Sok polgári személy, köztük diák is életét vesztette.

A vérengzést követően ezreket tartóztattak le, sokuk még ma is börtönben tengődik. Washington 2012-ben felszólította Kínát, engedje szabadon a Tienanmen téren bebörtönzötteket. 2013 februárjának végén az áldozatok hozzátartozói az ügy újbóli felgöngyölítését követelték.

A kínai rendőrég 1989 óta minden év június 4-én erődemonstrációt tart. Azóta sem volt semmiféle társadalmi vita az akkori történésekről. A hírhedt Nagy Kínai Tűzfal blokkolja a Tienanmenre vonatkozó kereséseket.

Hszi-csin ping pártfőtitkárrá, illetve elnökké való kinevezése előtt ugyan olyan értesülések is napvilágot láttak, melyek szerint új eljárást kezdeményez a Tienanmen-téri mészárlás kapcsán, ebből azonban eddig semmi sem valósult meg.

Rendőri erőszak Törökországban

Könnygázt vetett be a török rendőrség azon tüntetők ellen Isztambulban, akik a Gezi parki megmozdulások kitörésének egy éves évfordulójáról akartak megemlékezni. Szemtanúk arról is beszámoltak, hogy civilruhás belbiztonságiak ütőkkel a kezükben jártak a Taksim téren. A rendőrök teljesen elszigetelték a teret a külvilágtól azt követően, hogy egyes csoportok demonstrációra szólítottak fel. 

A rendőrség elképesztő erőket vonultatott fel: 50 vízágyúval felfegyverkezett 25 ezer belbiztonsági nézett farkasszemet a tüntetőkkel. Néhány százuknak sikerült áttörniük a kordont, hangosanbeszélőkön követelték Recep Tayyip Erdogan kormányának lemondását.

Legalább 145 személyt vettek őrizetbe, 13-an, köztük négy rendőr, sérültek meg. A CNN Türk beszámolójában látni lehetett, amint civilruhás rendőrök vittek el a helyszínről fiatalokat.

Erdogan kormányfő szombaton óva intett a tüntetéseken való részvételtől, egyben kemény fellépéssel fenyegetett, s mint mondta, a rendőrök „pontos utasításokat” kaptak.

A Törökország európai és ázsiai részét összekötő kompok nem jártak szombaton, a Taksim téri metrómegállót pedig lezárták. Vasárnap azonban visszavonták ezeket az intézkedéseket.

Nemcsak Isztambulban, Ankarában is tüntetések voltak. A rendőrség itt is könnygázzal és vízágyúkkal oszlatta szét a tömeget. Kisebb összecsapásokat jelentettek más török városokból is.

Tavaly május végén a Gezi parki megmozdulások amiatt törtek ki, mert Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök fel akarta számolni az isztambuli Beyoglu negyedben található parkot, ki akarta vágatni az itt található néhány tucat fát és egy bevásárló központot akart telepíteni ide.

Az építkezést május 27-én kezdték meg, ám ezt követően egyre többen és többen akarták megakadályozni a park átalakítását. A megmozdulások később rendszerellenes tüntetésekké terebélyesedtek.

A rendőrség azonban szokatlan brutalitással lépett fel a túlnyomórészt fiatalok alkotta demonstrálók ellen. Az erőszakkal azonban csak azt érték el, hogy néhány nap múlva már tízezrek követelték Erdogan és kormányának lemondását.

A túlerő azonban végül győzött, leverték a fiatalok mozgalmát. Tüntetési tilalmat rendeltek el, amely mind a mai napig érvényben is maradt. Május elsején is teljesen üres volt a tér, amelyet a belbiztonságiak teljesen elzártak a külvilágtól.

Turistarablók Párizsban

Publikálás dátuma
2014.06.02. 07:33
Fotó: Getty Images
Nagymértékben nőtt a turisták elleni támadások, zsebtolvajlások, rablások száma Párizsban egy rendőrségi tájékoztatás szerint - írja a penzcentrum.hu. A francia rendőrség egy képsorozatot is közzétett, amin jól látható, pontosan hogyan fosztanak ki egy készpénzt felvevő turistát egy párizsi ATM-nél. 

A rendőrség arra figyelmeztet, hogy a jól szervezett, elsősorban Romániából és Bulgáriából érkező bűnbandák a belváros közepén, a turisták által gyakran látogatott helyeken, fényes nappal "dolgoznak". A fényképeken jól látszik, ahogy egy ötfős banda először körbeállja a gyanútlannak tűnő áldozatot, majd egyikük megüti annak hátát. A férfi ijedten megfordul - a készpénzt az ATM nyílásában hagyva -, a következő másodpercben a banda egy másik tagja pedig egy mozdulattal kirabolja.

Az ilyen tolvajlások nemcsak Párizsban, a világon szinte bárhol - így Magyarországon is - előfordulhatnak, nem csupán turistákkal, hanem szinte bárkivel. Hazánkban az ingyenes készpénzfelvét is a készpénzes fizetés irányába, így a bankautomaták rendszeres használatára, nagyobb összegek felvételére ösztönzi a lakosságot. "A bűnözőknek ez egy paradicsom" - nyilatkozta lapunknak korábban Lovas Judit, azenpenzem.hu felelős szerkesztője.

Mivel azonnali, közvetlen segítségre csak ritkán számíthatunk, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy ATM használat előtt - mielőtt elővennénk kártyánkat - senki ne álljon közvetlenül mögöttünk, és bizonyosodjunk meg arról is, hogy nem látunk az automata közelében gyanúsan viselkedő személyeket. Gyanakodjunk, ha az automata használata közben egy idegen túlságosan segítőkésznek mutatkozik, a PIN kód megadásakor mindig takarjuk el kezünkkel a klaviatúrát. Abban a pillanatban, amikor az ügyfél már készpénzzel rendelkezik, egy újabb támadási felületet nyit - kifigyelhetik, kirabolhatják.

Többek között ezért a legjobb a kártyát inkább vásárlásra használni, mint készpénz felvételre.