évforduló;Kína;emberi jogi aktivisták;Tienanmen tér;Mennyei béke;tömeges letartóztatások;
2014-06-02 07:36:00
A szervezet megállapította, hogy a kínai vezetés mindmáig nem hajlandó vállalni a felelősséget az akkori vérengzésért.
A társaság úgy értesült, hogy professzorokat, újságírókat, művészeket, írókat is rács mögé juttattak azzal a céllal, hogy csírájában elfojtsanak minden a megemlékezésre irányuló törekvést.
Egy kínai professzor a napokban olyan kommentárt tett közzé, amelyben élesen elítélte a pekingi hatóságok akkori fellépését. Válaszként azonnal törölték fiókját a kínai Weibo mikroblogon arra hivatkozván, hogy „gyanús” oldalról van szó.
A FreeWeibo nenzúraellenes szervezet szerint a professzor szóvá tette, hogy a biztonsági erők „vérbe fojtották” a diákok demokráciamozgalmát.
Pekingben különleges biztonsági intézkedéseket rendelnek el az évforduló előtt és alatt. A hatóságok merényletektől is tartanak.
Kínában az utóbbi hónapokban egyre gyakoribbak a véres terrorcselekmények. Ezek mögött az ujgur kisebbséget gyanítják.
A Tiananmen téri tüntetések a liberális pártvezető, Hu Jao-pang 1989 áprilisában bekövetkezett halála után törtek ki. Hu elvesztette a keményvonalasak elleni hatalmi harcot, a gazdasági nyitást politikai változásokkal is ötvözte volna.
Élesen bírálta a kommunista párton belüli korrupciót is. A diákok azért vonultak fel a téren, hogy megemlékezzenek az elhunyt Hu Jao-pangról. A párt kezdetben békülékenynek tűnt mozgalmukkal kapcsolatban.
Miután több fiatal éhségsztrájkba kezdett, május közepére országszerte már négyszáz városban rendeztek megmozdulásokat. Ezt követően Teng Hsziao-ping és a párt keményvonalasai mindinkább hajlottak arra, erőnek erejével kell megoldani a válságot.
Május 20-án rendkívüli állapotot vezettek be, majd 300 ezres rendőri és katonai erőt vezényeltek Pekingbe. A tüntetők nem a szocialista rendszer ellen, hanem a szociális egyenlőségért tüntettek.
Ma sem ismert a vérengzések áldozatainak pontos száma. A hivatalos adatok 241 halottról szólnak. Egy volt kínai katona ugyanakkor 3700 halálos áldozatról tett említést. Sok polgári személy, köztük diák is életét vesztette.
A vérengzést követően ezreket tartóztattak le, sokuk még ma is börtönben tengődik. Washington 2012-ben felszólította Kínát, engedje szabadon a Tienanmen téren bebörtönzötteket. 2013 februárjának végén az áldozatok hozzátartozói az ügy újbóli felgöngyölítését követelték.
A kínai rendőrég 1989 óta minden év június 4-én erődemonstrációt tart. Azóta sem volt semmiféle társadalmi vita az akkori történésekről. A hírhedt Nagy Kínai Tűzfal blokkolja a Tienanmenre vonatkozó kereséseket.
Hszi-csin ping pártfőtitkárrá, illetve elnökké való kinevezése előtt ugyan olyan értesülések is napvilágot láttak, melyek szerint új eljárást kezdeményez a Tienanmen-téri mészárlás kapcsán, ebből azonban eddig semmi sem valósult meg.