Szabadság tér;emlékmű;avatás;

Folyamatos a tiltakozás a Szabadság téren, ahol már csak a főalakok hiányoznak az emlékműről FOTÓ: BIELIK ISTVÁN

- Elmaradt a szoboravató, az ügyben nagy a titkolózás

Áder János köztársasági elnök avatta fel szombaton Párkányi Raab Péter szobrát, de nem a budapesti Szabadság térre tervezett '44-es német megszállási emlékművet, hanem a jászberényi városháza előtti térre állított Lehel vezért ábrázolót. A vitatott és nemzetközi botrányt kavart megszállási emlékműnek a hatályos kormányhatározat szerint szintén szombatra, Orbán Viktor születésnapjára kellett volna elkészülnie, de az átadás késik, és csak titkolózás veszi körül.

Mi magunk vagyunk az emlék - idézte Babits Mihályt szombaton egy szoboravatón a köztársasági elnök, hozzátéve: "a hagyomány hozzánk tartozik". Noha ezek a szavak különös értelmet nyertek volna, ha a budapesti Szabadság téren, a '44-es német megszállási emlékmű átadásán hangzanak el, de Áder János nem ott beszélt, hanem 80 kilomérerrel keletebbre. Jászberényben, a városháza előtti téren leplezte le ugyanis az államfő Lehel vezér szobrát. A lóháton vágtató honfoglaló vezért ábrázoló alkotás mindenesetre a megszállási emlékművet is készítő szobrász, Párkányi Raab Péter, illetve a vitatott szobortervet lelkesen támogató zsűritag, Melocco Miklós közös munkája.

Az élénk hazai és nemzetközi figyelem, illetve tiltakozás övezte másik szobrot viszont a jelek szerint "elfelejtették" átadni, holott ennek határidejére a hatályos kormányhatározat május 31-et jelölte ki. Azonban a jelek szerint már a kormánynak is kínos a megszállási emlékmű körüli botrány. A szobor befejezésének sem szombaton, sem tegnap nem volt jele a téren. Márpedig szakemberek szerint a bronz főalakok beemelése, rögzítése és a más, még hiányzó szoborelemek beillesztése legalább fél-egy napos munka. A csúszásra utaló jel a szoborépítéshez kért közterületfoglalási engedély két héttel történt meghosszabbítása mellett az is, hogy a múlt héten kiderült: sem a kormányban, sem az V. kerületben sem tudtak még semmilyen szoboravatóról.

Megírtuk: az emlékmű ügyében titkolózik Orbán Viktor környezete is. A Népszava kedd óta nem kapott semmilyen választ a miniszterelnök sajtófőnökétől arra a kérdésre, hogy mikor és ki adja át a vitatott emlékművet. Havasi Bertalan arra a kérdésünkre sem reagált, hogy a kormányfő válaszolt-e arra a múlt heti nyílt levélre, amelyben 30 zsidó származású amerikai kongresszusi képviselő a szabadság térre tervezett alkotás építésének leállítását kérte a kormányfőtől, és az emlékmű-kérdés teljes átgondolását sürgette. Utóbbi kérés teljesítésére szinte semmi esély, miután elszántságának a kormányfő többször jelát adta. Így például az emlékmű ellen tiltakozó Mazsihisz vezetőit azzal utasította el, hogy "nincs mozgástere" a kérdésben, egy nyílt levelében pedig meg is védte a szobrot, mondván: "ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan". Az emlékmű körül kialakult vitáról pedig Orbán úgy vélekedett, hogy az nem haladja meg az "olcsó politikai lökdösődés kocsmapultját."

Pedig a vitába azoknak a véleménye is beletartozik, akik még Fidesz-szimpatizánsként is ellenzik az ötletet. Megírtuk, a mintegy 270 millió forint közpénzből készülő szobor, illetve a mellette való már-már erőszakos kormánypárti kiállás egy nemrég közzétett Medián-felmérés szerint erősen megosztja a társadalmat, miután a megkérdezettek relatív többsége szerint a szobor történelemhamisító. A sasos-arkangyalos szoborcsoportot ráadásul még a fideszesek 28, és a jobbikosok 39 százaléka is ellenzi.

Eközben a Szabadság téri munkálatok kezdete óta, immár két hónapja az emlékmű ellen tüntető civilek tovább folytatják tiltakozó akciójukat.

Nemrégiben ítélték el, immár jogerősen Wappler Lászlót a "Balaton királyaként" emlegetett Szlávy Bulcsú meggyilkolásában való részvételért. Nem is olyan régen Békés megye volt hangos Wappler nevétől, aki ott egy akkori fideszes országgyűlési képviselővel, Sümeghy Csabával üzletelt. Nem is szokványos módon.