Elmaradt a szoboravató, az ügyben nagy a titkolózás

Publikálás dátuma
2014.06.02. 07:08
Folyamatos a tiltakozás a Szabadság téren, ahol már csak a főalakok hiányoznak az emlékműről FOTÓ: BIELIK ISTVÁN
Áder János köztársasági elnök avatta fel szombaton Párkányi Raab Péter szobrát, de nem a budapesti Szabadság térre tervezett '44-es német megszállási emlékművet, hanem a jászberényi városháza előtti térre állított Lehel vezért ábrázolót. A vitatott és nemzetközi botrányt kavart megszállási emlékműnek a hatályos kormányhatározat szerint szintén szombatra, Orbán Viktor születésnapjára kellett volna elkészülnie, de az átadás késik, és csak titkolózás veszi körül.

Mi magunk vagyunk az emlék - idézte Babits Mihályt szombaton egy szoboravatón a köztársasági elnök, hozzátéve: "a hagyomány hozzánk tartozik". Noha ezek a szavak különös értelmet nyertek volna, ha a budapesti Szabadság téren, a '44-es német megszállási emlékmű átadásán hangzanak el, de Áder János nem ott beszélt, hanem 80 kilomérerrel keletebbre. Jászberényben, a városháza előtti téren leplezte le ugyanis az államfő Lehel vezér szobrát. A lóháton vágtató honfoglaló vezért ábrázoló alkotás mindenesetre a megszállási emlékművet is készítő szobrász, Párkányi Raab Péter, illetve a vitatott szobortervet lelkesen támogató zsűritag, Melocco Miklós közös munkája.

Az élénk hazai és nemzetközi figyelem, illetve tiltakozás övezte másik szobrot viszont a jelek szerint "elfelejtették" átadni, holott ennek határidejére a hatályos kormányhatározat május 31-et jelölte ki. Azonban a jelek szerint már a kormánynak is kínos a megszállási emlékmű körüli botrány. A szobor befejezésének sem szombaton, sem tegnap nem volt jele a téren. Márpedig szakemberek szerint a bronz főalakok beemelése, rögzítése és a más, még hiányzó szoborelemek beillesztése legalább fél-egy napos munka. A csúszásra utaló jel a szoborépítéshez kért közterületfoglalási engedély két héttel történt meghosszabbítása mellett az is, hogy a múlt héten kiderült: sem a kormányban, sem az V. kerületben sem tudtak még semmilyen szoboravatóról.

Megírtuk: az emlékmű ügyében titkolózik Orbán Viktor környezete is. A Népszava kedd óta nem kapott semmilyen választ a miniszterelnök sajtófőnökétől arra a kérdésre, hogy mikor és ki adja át a vitatott emlékművet. Havasi Bertalan arra a kérdésünkre sem reagált, hogy a kormányfő válaszolt-e arra a múlt heti nyílt levélre, amelyben 30 zsidó származású amerikai kongresszusi képviselő a szabadság térre tervezett alkotás építésének leállítását kérte a kormányfőtől, és az emlékmű-kérdés teljes átgondolását sürgette. Utóbbi kérés teljesítésére szinte semmi esély, miután elszántságának a kormányfő többször jelát adta. Így például az emlékmű ellen tiltakozó Mazsihisz vezetőit azzal utasította el, hogy "nincs mozgástere" a kérdésben, egy nyílt levelében pedig meg is védte a szobrot, mondván: "ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan". Az emlékmű körül kialakult vitáról pedig Orbán úgy vélekedett, hogy az nem haladja meg az "olcsó politikai lökdösődés kocsmapultját."

Pedig a vitába azoknak a véleménye is beletartozik, akik még Fidesz-szimpatizánsként is ellenzik az ötletet. Megírtuk, a mintegy 270 millió forint közpénzből készülő szobor, illetve a mellette való már-már erőszakos kormánypárti kiállás egy nemrég közzétett Medián-felmérés szerint erősen megosztja a társadalmat, miután a megkérdezettek relatív többsége szerint a szobor történelemhamisító. A sasos-arkangyalos szoborcsoportot ráadásul még a fideszesek 28, és a jobbikosok 39 százaléka is ellenzi.

Eközben a Szabadság téri munkálatok kezdete óta, immár két hónapja az emlékmű ellen tüntető civilek tovább folytatják tiltakozó akciójukat.

Szerző

Szomszédom az azbeszt - 30 ezren élnek veszélyben

Publikálás dátuma
2014.06.01. 10:55
Fotó: Getty Images
Figyelmeztetést adott ki közleményében a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége. A testület adatai szerint a magyarországi lakóépületekben, köztük számos panelházban még mindig 150-200 ezer négyzetméternyi szórt azbeszt található. A mintegy 30 ezer érintett lakó védelmében a mentesítést mihamarabb el kellene végezni. A mentesítés mintegy 20-25 milliárd forintba kerülne. 

A Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége kampányt indít, kezdeményezik valamennyi azbesztszennyeződés regisztrálását, a mentesítés biztonságos munkakörülményeinek megteremtését, a törvényi szabályozás módosítását, valamint a mentesítésben résztvevő munkaadók és munkavállalók folyamatos kötelező képzését. A kampány lényeges momentuma annak szorgalmazása, hogy legyen elismert az azbeszt okozta megbetegedés, és amennyiben ez megtörténik, a munkavállalónak járjon kártalanítás.

A szövetség közleményében emlékeztet arra: az Európai parlament tavaly márciusban - civil szervezetek kezdeményezésére - határozatot fogadott el az azbeszt elleni küzdelemről. A fejlett európai országok szakmai szervezetei 2023-ig szeretnék azbesztmentessé tenni a kontinenst, mivel évi 20-30 ezerre tehető az azbesztszennyeződéstől elhunytak száma. Magyarország az unióban közepesen szennyezett területnek minősül.

Az azbeszt a természetben előforduló szálas szerkezetű ásvány. Nagy szakítószilárdságú, hőnek és a legtöbb vegyi anyagnak ellenáll. Molekulaszerkezete szilícium-oxidból, vasból, magnéziumból, kálciumból, nátriumból és egyéb vegyületekből tevődik össze. Az azbeszttartalmú termékek többségét hő- és hangszigetelésre, tűzálló anyagként használták, illetve tartalmazhatják azbesztcement palatetők épületeken, szigetelések, csomagolások, ipari tömítések, valamint fékbetétek és kuplungtárcsák járművekben. A hosszan tartó azbeszt kitettség növeli a tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát. (Ezt a kockázatot  a dohányzás súlyosbítja)  A betegségek tünetei akár évekkel, évtizedekkel később is jelentkezhetnek, rendszerint akkor már gyógyíthatatlan betegség formájában. Gyakori például a tüdő- és a gégerák.  Az azbeszt veszélyessége a fajtájától is függ.

A 70-es évektől az építőiparban - előírásszerűen - használták tűzvédelemre a szórt azbesztet. A beépített mennyiség 400-450 ezer négyzetméterre tehető, ennek közel fele került panel lakóépületekbe - áll a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége közleményében. A szövetség a közeljövőben kerekasztal-megbeszélést kezdeményez az érintett hatóságokkal.

Szerző

Szomszédom az azbeszt - 30 ezren élnek veszélyben

Publikálás dátuma
2014.06.01. 10:55
Fotó: Getty Images
Figyelmeztetést adott ki közleményében a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége. A testület adatai szerint a magyarországi lakóépületekben, köztük számos panelházban még mindig 150-200 ezer négyzetméternyi szórt azbeszt található. A mintegy 30 ezer érintett lakó védelmében a mentesítést mihamarabb el kellene végezni. A mentesítés mintegy 20-25 milliárd forintba kerülne. 

A Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége kampányt indít, kezdeményezik valamennyi azbesztszennyeződés regisztrálását, a mentesítés biztonságos munkakörülményeinek megteremtését, a törvényi szabályozás módosítását, valamint a mentesítésben résztvevő munkaadók és munkavállalók folyamatos kötelező képzését. A kampány lényeges momentuma annak szorgalmazása, hogy legyen elismert az azbeszt okozta megbetegedés, és amennyiben ez megtörténik, a munkavállalónak járjon kártalanítás.

A szövetség közleményében emlékeztet arra: az Európai parlament tavaly márciusban - civil szervezetek kezdeményezésére - határozatot fogadott el az azbeszt elleni küzdelemről. A fejlett európai országok szakmai szervezetei 2023-ig szeretnék azbesztmentessé tenni a kontinenst, mivel évi 20-30 ezerre tehető az azbesztszennyeződéstől elhunytak száma. Magyarország az unióban közepesen szennyezett területnek minősül.

Az azbeszt a természetben előforduló szálas szerkezetű ásvány. Nagy szakítószilárdságú, hőnek és a legtöbb vegyi anyagnak ellenáll. Molekulaszerkezete szilícium-oxidból, vasból, magnéziumból, kálciumból, nátriumból és egyéb vegyületekből tevődik össze. Az azbeszttartalmú termékek többségét hő- és hangszigetelésre, tűzálló anyagként használták, illetve tartalmazhatják azbesztcement palatetők épületeken, szigetelések, csomagolások, ipari tömítések, valamint fékbetétek és kuplungtárcsák járművekben. A hosszan tartó azbeszt kitettség növeli a tüdőbetegségek kialakulásának kockázatát. (Ezt a kockázatot  a dohányzás súlyosbítja)  A betegségek tünetei akár évekkel, évtizedekkel később is jelentkezhetnek, rendszerint akkor már gyógyíthatatlan betegség formájában. Gyakori például a tüdő- és a gégerák.  Az azbeszt veszélyessége a fajtájától is függ.

A 70-es évektől az építőiparban - előírásszerűen - használták tűzvédelemre a szórt azbesztet. A beépített mennyiség 400-450 ezer négyzetméterre tehető, ennek közel fele került panel lakóépületekbe - áll a Magyar Azbesztmentesítők Szövetsége közleményében. A szövetség a közeljövőben kerekasztal-megbeszélést kezdeményez az érintett hatóságokkal.

Szerző