Világos álmot hozzon az éj!

Publikálás dátuma
2014.06.02. 08:30
Fotó: Thinkstockfotos, Gettyimages.
Elektromos stimulációval kontrollálni lehet az álmokat egy amerikai kutatás szerint.

Az emberek hamarosan ellenőrizhetik saját álmaikat, és kiléphetnek a gyűlölt visszatérő rémálmokból. A Harvard Medical School tudósai felfedezték azt a módot, amellyel kontrollálni lehet a „világos” álmokat egy elektromos agyi stimulátornak köszönhetően. A kutatók szerint elegendő egy 40 Hz frekvenciájú stimulálás, ahhoz hogy az alvók agyát befolyásolják, lehetőséget adva, hogy ellenőrizzék álmukat. A felfedezést, amely jelenleg bejárja a világsajtót, a Nature Neuroscience publikálta először.

Allan Hobson professzor, a tanulmány társszerzője szerint „a dolog kulcsa éppen az elektródák befolyása az agyra: a különleges hatás abban van, hogy lehetővé teszi egy alvó személynek, hogy tudatában legyen álombeli vízióinak”. Egyes embereknél megszokott az u.n világos álom fázisa, amelyet az alvónak néha sikerül  „manipulálni” és  tudatában van annak, ami történik.

A világos álom azonban nem egyforma mindenki számára, de a kutatóknak sikerült rávenni egy kísérletre 27 személyt, akik korábban sohasem vettek részt ilyen kísérletben. Miután elaltatták őket, a kutatók elkezdték stimulálni az agyukat 2-100 Hz-ig terjedő elektromos töltéssel. Senki, még a kísérletet végrehajtó technikusok sem tudták, hogy pontosan milyen intenzitású sokknak kell alávetni őket. Csak a kísérlet befejeztével állapították meg, hogy csak a 40 Hz körüli frekvencia, amelyet egy 25 Hz-es követ, indukál féléber állapotot az agy homloklebenyében és a halántékrészben. Minden egyéb frekvencia azonban semmiféle hatást nem gyakorol az alvó agyra.

„Megérteni a tiszta álmot, alapvető jelentőségű mindenek előtt az egyéb mentális betegségek tanulmányozására – magyarázza Hobson. Szükséges azonban az óvatosság a kutatás eredményeinek interpretálásában. Azt azonban nem lehet tagadni, hogy nagy lépés történt előre, főként a hallucináció állapotában lévő agy működésének megértésében”

Az angol Guardian azt emeli ki a kísérletből, hogy az agyi elektromos stimuláció alkalmazható azoknál is, akik poszttraumás zavaroktól szenvednek, és éjszakánként nyomasztó álmaik vannak.

 

 

 

 

Szerző

A hosszú élet titka egy távoli cél kitűzése

Publikálás dátuma
2014.05.31. 08:06
Fotó: Facebook
A La Mancha lovagjának legszebb dala, az Impossible Dream (egyik magyar fordításában Távoli cél), és Szabó Lőrinc sora:  „Szép  volt a vágy, hogy semmi sem elég!”  jutott eszembe, amikor a legújabb „bölcsek kövéről” olvastam. Kanadai kutatók szerint a hosszú élet titka egy messzi cél, ami akkor is meghosszabbítja a napjainkat, ha soha nem érjük el.

A Psychological Science-ben megjelent cikk szerint Patrick Hill professzor, a Carleton Hill-i egyetem kutatója 14 évet áldozott az életéből ezért a megállapításért.

A másfél évtizedes felmérés alanyai 20 és 75 év közötti felnőttek voltak, akiknek különböző volt a társadalmi hátterük és az egészségi állapotuk. Elszántságukat kezdetben három gondolat alapján elemezték: „Van, akik csak lézengenek a világban, én nem tartozom közéjük”, „Napról napra élek, nem gondolok a jövőre.” „Néha úgy érzem, mindent megtettem, amit lehet az életben.” Az ezekből kiinduló kérdőíveket 14 évre félretették, majd ismét felkeresték a pácienseket, akikből kiderült, hogy 9%-uk halott, és ezt az arányt nem a legidősebbek töltötték ki.

Ebből következtették, hogy jobb, ha az ember minél korábban kitűzi életcélját, hogy ideje is maradjon azt élvezni. És e cél mentén haladni rendületlenül. Ilyen egyszerű lenne a boldogságkeresés? De Hill professzor úgy látja, hogy bármilyen korban ki lehet tűzni ezt a célt, és az értelmes, kihívásokkal teli élet az idős kort is meghosszabbíthatja.

Napjainkban már csak azért is fontos lenne az ilyen elszántság, mert egyre többen vannak a fiatal generációkban, akiknek a kényszerű pályamódosításaik elrabolják eredeti céljainkat, akik hosszú éveket vesztegetnek el a második, harmadik, negyedik diploma megszerzésével, akiket megbénít a társadalom újítás-allergiája. Ne hagyjuk magunkat elbátortalanítani!

 

Szerző

Mars-expedíció - Egyedülálló ikerkutatásba kezd a NASA

Publikálás dátuma
2014.05.30. 11:41
Pierce Brosnan mint tudós, a Támad a Mars című filmben. Fotó: GettyImages
Egyedülálló ikerkutatásba kezd az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Scott Kelly amerikai űrhajós rekordhosszúságú időt, egy teljes évet fog eltölteni jövő márciustól a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), míg testvére, Mark Kelly itt a Földön különböző orvosi vizsgálatokon esik át. A projekt célja, hogy megállapítsák, milyen hosszú távú hatásai vannak a súlytalanságnak, s milyen fizikai kihívásokat kell az embernek leküzdenie, mielőtt elindulna a Marsra, vagy azon túlra.

"Elrepülni a Marsra és vissza három évig tart, így a kutatás tudományos értéke igen jelentős" - fejtette ki Mark az NBC televízió Today című késő esti showműsorában.

A NASA tíz szempontot választott ki az ikerkutatásra: így vizsgálják, hogy miként hat a súlytalanság az immunrendszerre, a gyomor baktérium-összetételére, a reakciós időre, a folyadékháztartásra, a látásra, illetve fehérje-, DNS- és RNS-kutatást végeznek. A hivatal évi 1,5 millió dollárt különít el a programra, három éven át.

Hét hónap az eddigi a leghosszabb idő, amelyet amerikai űrhajós a világűrben töltött, ám orosz űrhajós már a kilencvenes évek közepén felállította minden idők leghosszabb, 14 hónapos űrtartózkodását.

A Kelly-testvérek igazi tudományos ajándéknak számítanak. Nem csak genetikailag azonosak, életpályájuk is hasonló: Scott jelenleg is űrhajós, Mark pedig az volt. Ha befejeződik a mostani misszió, akkor az 50 éves asztronauta összesen 540 napot töltött a világűrben, míg testvére ennek épp tizedét, 54 napot, hangsúlyozta Craig Kundrot, a NASA élettani kutatási program helyettes vezetője.

Mark Scott azt követően hagyta maga mögött a NASA-t, hogy feleségét három éve támadás érte. Gabrielle Giffords kongresszusi képviselőre és 18 további személyre egy ámokfutó lőtt rá az Arizona állambeli Tucson szupermarketének parkolójában, hat ember életét vesztette. Mindeközben az akkori űrhajós épp a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) készülve gyakorlatozott. Májusban a kilővést "Gabby" Giffords már a Kennedy űrközpontból nézte végig. Ez volt az Endeavour űrhajó utolsó küldetése. Júniusban Mark E. Kelly bejelentette távozását az űrhivataltól. Fél évvel később felesége visszavonult a politikától, hogy csak felépülésére koncentrálhasson.

Az asztronauta a Nemzetközi Űrállomásról küldött szerelmesüzenetével vált világszerte ismertté. David Bowie Space Oddity című számának szövét, és a U2 Beautiful Day slágerét felhasználva üzente meg feleségének, hogy szereti, s már nagyon várja, hogy hazaérjen.

Szerző