Barack Obama már hétvégi rádióbeszédében emlékeztetett, hogy egy évvel ezelőtt utasította a Környezetvédelmi Ügynökséget, hogy az államok, városok és cégek saját károsanyag-kibocsátási kezdeményezéseire építve dolgozzon ki ésszerű irányelveket a veszélyes széndioxid-kibocsátás csökkentésére.
Az amerikai elnök nem csupán környezetvédelmi, hanem egészségügyi indokokkal támasztotta alá terveit. Mint elmondta, a környezetszennyező anyagok a leginkább sérülékenyek, a gyermekek és az idősek egészségét különösképpen fenyegetik.
Ha ezeket az új irányelveket bevezetik, mondta, egy év alatt 100 ezerrel lehet csökkenteni az asztmarohamok, több mint kétezerrel az infarktusok számát. Mint rámutatott, az elektromos erőművek felelősek az az Egyesült Államok teljes széndioxid-kibocsátásának 40 százalékáért.
Az amerikai elnök klímavédelmi kezdeményezései rendre elakadnak a kongresszusban, ezért akar saját hatáskörében további lépéseket tenni.
Az amerikai elnök 2009-ben, a koppenhágai klímacsúcson ígéretet tett rá, hogy a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest 2020-ra 17 százalékkal, 2050-ig 83 százalékkal csökkentik.
A károsanyag-kibocsátás azonban csak kismértékben esett vissza, tavaly pedig újra emelkedni kezdett.
Az EPA terve minden amerikai állam számára külön kvótákat szab meg, az átlagos csökkentés 2020-ig 25, 2030-ig 30 százalékos lenne.
A tervezet még legalább két évig nem léphet életbe, végleges változatát 2015 nyarán terjesztik elő, s azt követően minden államnak további egy év alatt kell saját adottságaira lebontva kidolgozni a
konkrétumokat. Az államok saját hatáskörben döntik el, hogy a meglévő erőműveket korszerűsítik, vagy energiahatékonysági programokat készítenek, netán nagyobb hangsúlyt helyeznek a megújuló energiaforrásokra.
A szigorítás elsősorban a széntüzelésű erőműveket érinti érzékenyen, az 1600 hőerőmű közül mintegy 600 széntüzelésű. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara becslései szerint az új szabályozás évi 50 milliárd dollárba kerül az amerikai gazdaságnak - jelentette a CNN.
Az Egyesült Államokban ellentmondásos a tervezet fogadtatása, az energiaipar támadja, a környezetvédők üdvözlik a lépést. Mike Enzi republikánus szenátor már szombaton, Obama beszédére válaszul közölte: "A kormányzat megöli a széntermelést, s ez mintegy 800 ezer állás elveszítését jelenti."
A bejelentésnek politikai következményei is lehetnek, a demokraták szenátusi posztokat veszíthetnek olyan államokban, ahol a jelentős a szénbányászat.
Jay Carney, a távozó fehérházi szóvivő szerint a döntés az amerikai energiafüggetlenséget is erősíti, mivel a hazai kitermelésű palagáz felé tolódhat el az energiafelhasználás. Ez a folyamat pedig már meg is kezdődött.
Obama bejelentése az Európai Unió hagyományos környezetvédelmi programja, a Zöld Hét előestéjén hangzik el. Connie Hedegaard, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa máris üdvözölte a washingtoni bejelentést.
Christiana Figueres, az ENSZ klímaváltozási ügynökségének vezetője szintén úgy nyilatkozott, "biztató, hogy a világ legnagyobb környezetszennyezője komolyan veszi a bolygónkat fenyegető veszélyt". Szerinte Obama terve "jó jelzés" a jövő évi párizsi környezetvédelmi csúcs előtt.
