Az FHB bent van a Takarékbankban

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és a Magyar Posta Zrt. mint részvénytulajdonosok, a Magyar Takarék Zrt.-vel idén március 10-én kötöttek szerződést a Takarékbank Zrt. részvényeinek adásvételére. A tizenöt szövetkezeti hitelintézetek közel 75 százalékos tulajdonában álló Magyar Takarék (25,1 százalék az FHB tulajdonában van) egyedüliként tett ajánlatot a Takarékbank állami tulajdonrészére.

Hiába fizette ki a 9 milliárd forintos vételárat, nem juthat hozzá minden takarékbanki részvényhez a Magyar Takarék Zrt. A Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Posta a Takarékbankban együttesen birtokolt 54,85 százalékos részvénycsomagból a posta részének (19,31 százaléknyi) átadását ugyanis a Fővárosi Törvényszék megtiltotta, amíg az Alkotmánybíróság elé terjesztett panaszát el nem bírálja a taláros testület. Az ügylet megtörténtéről az MFB és a Magyar Posta közös értékesítési bizottsága tájékoztatta a sajtót hétfőn. Az FHB Jelzálogbank így is 8,88 százalékos közvetett részesedést szerzett a Takarékbankban - ezt már az FHB közzé tette a BÉT honlapján.

A magyar állam azzal, hogy az akkori tendert érvényesnek nyilvánította, valamint a mostani pénzügyi tranzakcióval úgymond "mossa kezeit", teljesítette a 2013. júliusában hatályba lépett integrációs törvényben vállalt kötelezettségét, miszerint átmeneti jelenlét után értékesíti az állami kézbe került részvényeket. Dávid Ferenc, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) szóvivője, a VOSZ főtitkára lapunk érdeklődésére közölte: a Takarékbankban korábban tulajdonos két cégnek mint eladónak természetesen joga van arra, hogy tényszerűen beszámoljon arról, hogy pénzmozgás történt. Azonban ez az ügy jogilag még nincs lezárva, mivel még mindig az Alkotmánybíróság előtt van két beadvány, amelyek a takarékszövetkezetek önállóságát megszüntető integrációs törvény visszavonását indítványozzák.

A Takarékbank reménybeli új tulajdonosa, a Magyar Takarék Zrt. képviseletében tegnap megszólalt Vida József vezérigazgató is. Az MTI-nek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy az alkotmánybírósági döntésig az integrációs törvény érvényes, és úgy értékelte, hogy a takarékszövetkezetek egyetértenek a rájuk erőltetett új irányvonallal.

Szerző

A rövid távú gondolkodás mérlege

Publikálás dátuma
2014.06.03. 07:22
Brüsszel milliárdjaira szükség van a beruházási boom fenntartásához. A tanácsok feleslegesek? FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Az államadósság csökkentését, a hitelezés elősegítését és a cégek adórendszerének egyszerűsítését javasolja Magyarország számára Brüsszel - ebben a sorrendben -, abban az uniós tagállamok számára készített úgynevezett országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásaiban, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra. Az Európai Bizottság ajánlja hogy a kormány, fenntarthatóan növelje a foglalkoztatottságot, támogassa a gazdasági versenyt, teremtsen átláthatóságot. Szükségesnek tartják a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését, a beruházások ösztönzését és a hatékonyságot az energiaszektorban.

Szigorú kritikával illette az Európai Bizottság (EB) a magyar kormány április 30-án benyújtott 2014. évi konvergenciaprogramját, amelyet együtt értékeltek az ez évi nemzeti reformprogrammal. Brüsszelnek is feltűnt, hogy a GDP-arányos államadósság mértéke nem csökkent, ezért felhívják a magyar kormány figyelmét - az alaptörvényben is deklarált - adósságszabály betartására. Az értékelés szerint az Orbán-kormány 2014-es költségvetési prognózisából nem tűnik ki, hogy a középtávú költségvetési cél elérésének érdekében a későbbi esztendőkre is előretekintenének.

Brüsszelből nézve az államháztartás nem tekinthető kellően átláthatónak, így a Fidesz-kormány által félig-meddig elsorvasztott, apparátus nélküli Költségvetési Tanács törvényi feladatkörének szélesítését javasolják. Erre azért van szükség - írja a dokumentum -, mert hiányzanak a gazdaságpolitikai javaslatokhoz készített költségvetési hatásvizsgálatok, makrogazdasági előrejelzések.

A pénzügyi intézményekre kivetett adók csökkentését ugyancsak ajánlja az EB, ugyanis - véleményük szerint - ettől várható a "gazdaság rendes hitelezésének helyreállítása." A pénzügyi tranzakciós illeték szabályozását szintén helytelenítik, és az elektronikus fizetési eszközök használatának ösztönzését ajánlják, ezzel egyértelmű utalást tesznek arra, hogy a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel nem minősíthető korszerű gyakorlatnak. A bankok gazdálkodásának eredményességét rontják az úgynevezett átstrukturált hitelekre vonatkozó tartalékképzési szabályok, ezeket Brüsszel szerint módosítani kellene, hogy a portfóliótisztítás jelenlegi akadályai mérséklődjenek.

Túlzottdeficiteljárás-vég
Alapvetően pozitívan ítéli meg az európai gazdaság fejleményeit hétfőn közzétett úgynevezett országspecifikus ajánlásaiban az Európai Bizottság, ám miután a fellendülést kiegyensúlyozatlannak és törékenynek tartja, további strukturális reformokat javasol az unió tagállamainak. Elemzésében a brüsszeli testület arra a megállapításra jut, hogy a növekedés visszatért, az idén már csak Ciprusnak és Horvátországnak kell recesszióval számolnia. Brüsszel szerint javul a tagállami költségvetések helyzete, az összesített deficit a válság kezdete óta első ízben csökken a bruttó hazai termék 3 százaléka alá. A bizottság azt is közölte: hat ország, Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Szlovákia és Hollandia esetében a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését javasolja.

Fokozni kellene a fizetésképtelenségi eljárások sebességét és eredményességét is, szoros egyeztetésre van szükség az érdekelt felekkel. Brüsszel - ugyancsak a hitelezési gyakorlat kapcsán - elégedetlen a pénzügyi szabályozással és a felügyelettel is. Az Európai Bizottság kimondja: az ágazati adók torzító hatásúak, akadályai a stabil, kiegyensúlyozott és egységes társaságiadó-rendszernek. Elégedetlen Brüsszel az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterheivel is, ezek csökkentésére tesznek javaslatot.

A közmunkaprogramról azt írják, hogy meg kell vizsgálni, valóban hatékony segítséget nyújt-e a későbbi elhelyezkedéshez. Sürgetik emellett a szegénység csökkentése érdekében, különösen a gyermekekre és a romákra összpontosító intézkedések megtételét. A korrupció és az adminisztratív terhek visszaszorítása érdekében sürgetik a közbeszerzések átláthatóságának növelését. A szakképzésből és a szakoktatásból kieső diákokkal is gond van a dokumentum szerint, ezért olyan nemzetstratégiára van szükség, amely a korai iskolaelhagyást megelőzi. A felsőoktatási reform hiányát is kritizálják, javasolják hogy nagyobb arányban tegyék lehetővé a felsőfokú végzettség megszerzését, különösen a hátrányos helyzetű tanulók számára.

A rezsicsökkentésre is reagált az EB, az energia-árszabályozás beruházásösztönző és versenyre gyakorolt hatásainak vizsgálatára tesznek javaslatot a villamosenergia és a földgáz piacán. "A tavalyihoz hasonló tartalmú ajánlások (...) alig tükrözik azt a nyilvánvaló javulást, amely a magyar gazdaságban az elmúlt évben bekövetkezett: a GDP idei növekedése meghaladja a korábbi várakozásokat, a beruházások kiugró ütemben bővülnek, a foglalkoztatottak száma immár meghaladja a 4,1 milliót, miközben az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka alatt maradt, és az infláció rekordalacsony szinten áll" - reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a brüsszeli kritikákra. A Bizottság értékelésével – és részben az ebből levezett ajánlásokkal – a kormány több ponton nem ért egyet, ezt a megadott határidőig, ma estig jelzik is majd Brüsszelnek.

"Magyarország nem ért egyet egyes, az adórendszert érintő kritikákkal és ajánlásokkal. Az adórendszer átalakítása, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek mérséklése és a kisvállalkozások adóterheinek csökkentése, egyszerűsítése fontos szerepet játszott abban a növekedési, beruházási és foglalkoztatási fordulatban, amelyet immár a statisztikai adatok is egyértelműen visszaigazolnak" - írja az NGM. Majd hozzáteszik: "nem értünk egyet a rezsicsökkentéssel kapcsolatban megfogalmazott kritikával sem, hiszen a csökkenő hatósági energiaárak nemcsak a háztartások jövedelmi pozícióját javítják, hanem a hazai vállalkozások versenyképességét is.

A kormány a következő hetek egyeztetésein arra törekszik, hogy az ajánlások végleges, az Európai Tanács által csak június végén elfogadandó változata jobban figyelembe vegye a magyar gazdaság vitathatatlan eredményeit - zárul a közlemény. A kormányzati véleményen nincs mit csodálkozni - mondják a szakértők, hiszen a 2013-as hasonló ajánlást is figyelmen kívül hagyták, ezt Brüsszel most szóvá is tette.

Szerző

Csomagoló energiamultik?

Publikálás dátuma
2014.06.03. 07:21
Az E.ON már a befektetési térképéről is levette térségünket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PATRIK STOLLARZ
Az energiaágazatot veszteségessé tette a kormány, a külföldi energiacégek válasza erre a tőkekivonás. Ez lehet a kivonulás előszele is, de elképzelhetőbb prózaibb ok is: ha egyszer nem érdemes itt beruházni, nem kell pénzt tartani itt.

Az energetikában hatalmas beruházásokra van szükség, az itt működő tőkeerős cégek évtizedes távlatokban terveznek, így ha kivonulnak Magyarországról, az sem egyik napról a másikra fog megtörténni. A kormányerők már jó ideje nem titkolják, hogy céljuk valóban az, hogy a külföldi energiacégek elhagyják az országot. A Népszabadság az ágazati cégek, elsősorban az E.ON mérleg- és eredményadatait elemző cikkének következtetése szerint a vállalkozások arra készülve, hogy tovább csökkentsék itteni tevékenységüket, osztalék formájában kivonják innen a pénzüket.

Sokszor még akkor is, amikor veszteségesek, vagyis ilyen esetben a korábbi évek nyereségeiből felhalmozott tőketartalékból utalnak tulajdonosaiknak. Az E.ON Hungária 2012-ben a négymilliárdos veszteség ellenére 33 milliárdos osztalékot fizetett a német E.ON Energie AG-nak. Más-más években, de az utóbbi idők során szinte az összes külföldi energiacsoport élt azzal az üzletileg nem túl elegáns, kormánykörökben is nagy felzúdulást keltő lépéssel, hogy veszteséges cégeikből a látszólagos tartalékok terhére pénzt vontak ki. 2011-ben az Égáz-Dégázt működtető francia GDF Suez vett fel a hatmilliárdos veszteség dacára 11,7 milliárdot - írta laptársunk.

Az biztos, hogy az osztalékkivitel azt jelzi, hogy az energiacégek nem terveznek komoly beruházásokat. Amióta az Orbán-kormány idején a rezsicsökkenéssel és a különadókkal veszteségessé tették az ágazatot, a beruházások a korábbi 50-60 százalékára estek vissza. Ez azonban nem feltétlenül a későbbi kivonulás előjele, önmagában is racionális ilyen körülmények között a visszafogás - válaszolta a Népszava kérdésére Drucker György. "Miért tartalékolna itt tőkét bármelyik cég, ha máshol befektetve vagy akár a bankba téve sokkal nagyobb profitot érhet el? Különösen, ha tudja, hogy mondjuk új vezeték építésével csak a saját különadójának alapját növeli meg." - mondja az Energiainfo vezető elemzője.

A világ energiaágazata persze a magyar kormánytöbbségtől függetlenül is válságát éli át. Elsősorban Európában, ahol a megújuló energiaforrások támogatása gyakorlatilag hazavágta a piacot. A nap- és szélerőművek határköltsége szinte nulla, vagyis ha már egyszer megépítették őket (központi forrásokból támogatva), a működtetésük nagyon olcsó, így alacsony áron is érdemes nekik eladni egy-egy "adag" elektromos energiát. Ez a folyamat a mélybe lökte a tőzsdei áramárat. Ha pedig nem fúj a szél és nem süt a nap, inkább a szénerőműveket működtetik, mert jelenleg a szén olcsó, így a gázerőműveket alig-alig kapcsolják be. A zűrzavaros európai piacra az RWE úgy reagál, hogy feladja a gázüzletet, az E.ON pedig - ahogy befektetőinek szóló prezentációin látható is - egyszerűen levette térképéről térségünket, és inkább a két amerikai kontinensre valamint Oroszországra koncentrál - fogalmazott Drucker György.

A nemzetközi és a hazai folyamatok tehát összekapcsolódnak, és együtt rontják az itthoni energiacégek helyzetét. Van azonban olyan vélemény is, hogy a kormányerők egyes cégeket kompenzálnak a rezsicsökkentésen és a különadókon elszenvedett veszteségeik miatt. Az E.ON-tól az MVM Magyar Villamosművek Zrt. által tavaly megvásárolt két leányvállalat (a gáztározó és a gázkereskedő cég) vételárát sok elemző és ellenzéki politikus kifejezetten nagyvonalúnak ítélte, felmerült tehát az is, hogy a kormány így fizeti ki a német energiaóriást. A szavakban multiellenes Orbán-kormány amúgy is szeret egyedi alkukat kötni, több mint negyven stratégia megállapodást hoztak tető alá - mondta lapunknak Mihályi Péter. A Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára hozzátette: ezek többsége titkos, de ahol nyilvánosságra kerültek részletek, több esetben jelentős állami támogatásokra derült fény.

Nyáron egységesítik a vízdíjat
A Magyar Nemzet kormányzati forrásból úgy értesült, még nyáron benyújtanak a parlamentnek egy olyan törvényjavaslatot, amely egységesíti a vízellátás működését. A  javaslat egységes vízdíjat vezetne be a rezsicsökkentés jegyében, egységesíti a karbantartási munkálatokat, és elvileg hatékonyabbá teszi majd az uniós támogatások lehívását. A törvényjavaslat - ezek szerint nem a piacgazdaság talaján álló - készítői szerint az elvi háttér az, hogy mindenkinek joga van azonos áron igénybe venni az alapszolgáltatásokat. A napilap szerint azért lehet ezt az egészet most megcsinálni, mert korábban közösségi tulajdonba kerültek a nagy regionális vízműtársaságok, a kisebb, települési társaságok pedig összeálltak. A korábbi 400 helyett most kicsivel több mint negyven vízszolgáltató van Magyarországon.

Az igazi kérdés az, hogyan kell elképzelni az energiaóriások kivonulását. Ha egyfajta államosítás történik - valójában inkább az jön szóba, hogy az állam valamelyik szervezete vagy cége megvásárolja a szóban forgó társaságokat -, akkor az a kérdés, mit kezdenek majd a veszteséges állami vállalatokkal. Ismét magánkézbe juttatják majd ezeket, ahogy a Takarékbank államositása majd újramagánosítása esetén tervezték? Ha a trafikkoncessziókból indulunk ki, akár az is elképzelhető, hogy menet közben visszaemelik a díjakat, hiszen a dohánytermékek árrését is alaposan megemelték.

Elképzelhető azonban, hogy az állam nem kívánja megvenni a kivonuló multik itteni érdekeltségeit. Az energiaszolgáltatóknál ellátási kötelezettség van, ha valaki elmegy, elvileg a helyére léphet másik befektető, de Drucker György szerint a körülmények ismeretében kérdéses, hogy lenne-e erre vállalkozó. Az biztos, hogy a kormány akkor nézne szembe a legnagyobb problémával, ha az energiacégek egyszerre, összehangoltan jelentenék be távozásukat.

Szerző