Nincs WC, se zuhany, se kád - Egyre több a "lakhatási szegény"

Publikálás dátuma
2014.06.04. 19:46
A kép illusztráció Fotó: Getty Images
A társadalom szélére sodródott csoportok lakhatási problémái tovább súlyosbodtak tavaly, egyre több embernek nem megfelelőek a lakáskörülményei - állapította meg a Habitat for Humanity Magyarország éves jelentésében.

A civil szervezet a "lakhatási szegénységről" szóló jelentésének  összefoglalójában azt írta: "a gazdaság ugyan lassú növekedésnek indult, a lakhatási szegénység azonban tovább mélyült 2013-ban Magyarországon".

"A szakpolitikai intézkedések nem adtak hatékony válaszokat a szegénységben élők problémáira: köztük a rezsicsökkentés és a lakásfenntartási támogatás sok háztartást elért, de nem nyújtott érdemi segítséget" - áll a dokumentumban. A jelentés szerint a lakhatási problémák közül továbbra is a megfizethetőség a legsúlyosabb: 2013-ban a háztartások kiadásainak negyedét tették ki a lakásfenntartás költségei, ami az előző évi adatokhoz képest átlagosan másfél százalékos csökkenést jelent. Ez főleg a rezsicsökkentésnek volt köszönhető, amely az elmúlt év legnagyobb volumenű lakáspolitikai intézkedésének számít, de a családok lakhatási kiadásait csak kismértékben csökkentette.

Miközben az intézkedés olyan háztartásokat is támogatott, amelyek nem szorultak rá, nem mérsékelte számottevően a rászorulók lakásfenntartási kiadásait. A legszegényebb háztartások megtakarítása havi 1925 forint volt - olvasható.

Mint írják, a 900 ezer, fával, szénnel, PB-gázzal fűtő háztartást az intézkedés még kevésbé érte el. Közmű- vagy hiteltartozás miatt Magyarországon évente körülbelül félmillió végrehajtási ügy indul, ez a szám évről évre nagyjából tíz százalékkal növekszik. Az adósok egy százaléka veszíti el otthonát vagy fontosabb ingóságait. A közműdíjtartozást felhalmozók aránya sokkal nagyobb, mint a jelzáloghiteleseké. Míg rezsitartozása a lakosság csaknem negyedének van, a jelzáloghitel-tartozások a népesség 6,8 százalékát érintik.

Kitérnek arra, hogy a lakások minősége, közművekhez hozzáférése folyamatosan javul a rendszerváltás óta, de még most is 145 ezer háztartásban nincs vezetékes ivóvíz, 1,1 millió háztartásban pedig szennyvízelvezetés.A jelentés szerint a lakás minőségével kapcsolatos problémák a gyereket nevelő családokat nagyobb arányban sújtják. Napjainkban több mint 170 ezer gyerek él olyan lakásban, ahol nincs bent WC, és csaknem 136 ezer gyerek otthonában nincsen zuhany vagy fürdőkád. A gyerekek harmada, mintegy 620 ezer él olyan lakásban, ahol beázik a tető, vagy nedves, penészes a lakás.

A társadalom szélére sodródott csoportokkal kapcsolatban kiemelték, hogy 1600 szegény-, illetve "cigánytelep" van Magyarországon, 300 ezer ember él szegregált lakókörnyezetben. Írnak arról is, hogy bár Magyarországon az átlagnépességhez képest a romák lakáshelyzete lényegesen rosszabb, az uniós forrásból indított telepprogramok a szegregációt nem enyhítik. A regionális egyenlőtlenségek növekedése és a szegénység területi koncentrációja miatt az alacsony képzettségű, nehezen foglalkoztatható szegényebb társadalmi csoportok végleg kiszorulnak a munkaerőpiacról - állapították meg.

A hajléktalansággal összefüggésben rámutattak arra, hogy a hajléktalan emberek hozzávetőlegesen harmada több mint tíz éve él otthon nélkül, tizedük egy éven belül veszítette el az otthonát. A hajléktalanná válás a legtöbb esetben családi konfliktusokra, válásra vezethető vissza, tavaly azonban 25 százalékra nőtt azok aránya, akik azért veszítették el otthonukat, mert nem tudták fizetni a költségeit - írják. A civil szervezet szerint a "lakhatási szegénységben" élő társadalmi csoportok problémájára a mostaninál kiterjedtebb, jól működő, megfizethető szociális bérlakásrendszer adna választ.

A hazai hitelezési, támogatási gyakorlat azonban a saját lakás szerzését részesíti előnyben. A magyar népességnek csak 10,4 százaléka lakik bérelt lakásban. A szegénységi küszöb alatt élőknek mindössze 13,8 százaléka él szociális bérlakásban, 3,7 százalékuk piaci áron bérel lakást, míg 19,1 százalékuk lakáshitellel terhelt saját tulajdonú lakásban él. Vagyis sokan kényszerültek erőn felül lakástulajdon-szerzésbe, eladósodásba - írja a Habitat for Humanity Magyarország az éves jelentésben.

Szerző

Rendőri életpályamodellt ígért Pintér

Publikálás dátuma
2014.06.04. 19:38
MTI Fotó: Kovács Attila
Ebben a ciklusban lesz rendőri életpályamodell - jelentette be Pintér Sándor belügyminiszter a honvédelmi és rendészeti bizottság, valamint a nemzetbiztonsági bizottság együttes ülésén miniszterjelölti meghallgatásán szerdán.

Pintér Sándor azt mondta: az életpályamodellel óriási adósságot kell törleszteni a rendőrök fizetésével, szolgálatellátásával, egyéb juttatásaival kapcsolatban. 

A miniszter a meghallgatásán a célok közé sorolta egyebek mellett az önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszerének megszilárdítását, költségvetési informatikai rendszer létrehozását, a közfoglalkoztatás folytatását és a ciklus végére teljes foglalkoztatást, a foglalkoztatás növelését a büntetés-végrehajtásban és a teljes körű önellátást, valamint a szakszolgálatok jelentős technikai fejlesztését.

Szerző

DK: Tisza István nem érdemel szobrot

Nem volt túl stílusos, ahogyan az Orbán-rendszer megünnepelte a nemzeti összetartozás napját - írja közleményeben a DK alelnöke. 

"A békediktátum 94. évfordulójára virradóra, suttyomban, az éj leple alatt állították föl újra a Kossuth téren Tisza István szobrát, aki talán legemblematikusabb figurája annak a dualizmus kori uralkodó osztálynak, amelynek szűk látókörű politikája nyílegyenesen vezetett Trianonhoz.

Orbánék ragaszkodása "a vad, geszti bolondhoz", "a gyújtogató, csóvás emberhez" más szempontból is érthetetlen, és a történelmi ismeretek mély hiányára vall. Tisza erőszakos, antidemokratikus, szegény ellenes politikája, úri gőgje, a "szabadság, egyenlőség, testvériség" elvének megtagadása persze kétségkívül mintául szolgálhat a mai hatalomnak. Azt a mondatot, hogy "akinek nincs semmije, az annyit is ér", bízvást mondhatta volna ő is. Tisza mindazonáltal meggyőződéses liberális és kapitalizmusbarát volt, politikai befolyását nem személyes gazdagodásra használta, aki, ha módjában állna, minden közösséget megtagadna a mai politikai hatalommal.

A Demokratikus Koalíció meggyőződése, hogy Tisza István nem érdemel szobrot a "nemzet főterén", és a most helyreállított szobrot egy demokratikus kormánynak első intézkedései egyikeként kell a budafoki szoborparkba száműznie. Az viszont most már érthető, hogy az ugyancsak helyreállított Kossuth-szoborcsoporton a Batthyány-kormány tagjai miért hajtják le kivétel nélkül olyan mélyen a fejüket.


Niedermüller Péter
alelnök (DK)"

Szerző