Fidesz;média;reklám;reklámadó;médiaügynökség;

A reklámadó terve egy táborba terelte az elekronikus és az írott sajtó nagy részét NÉPSZAVA-MONTÁZS

Médiaháborút szít a Fidesz

Heteken belül újabb sortüzet zúdíthat a reklám- és médiapiacra a kormány: a médiaadó után a reklámügynökségeknek járó bónuszokat törölnék el egy törvényjavaslattal. Noha piaci források szerint a kormánypárt egyik célja a szándékos pánikkeltés a reklámpiacon, a javaslat egyes Fideszhez köthető médiumok egyesülésének, közös cégbe tömörülésének megágyazva teljesen tönkre is tenné az ügynökségeket. Lázár János tegnap már nyíltan a reklámadóval legtöbbet vesztő RTL ellen hangolt. Eközben az Origónál többen felmondtak a főszerkesztő távozása óta, és úgy tudjuk, a folyamat folytatódik.

"Az RTL fenyegeti az országot, megzsarolja a nézőket és a politikusokat. Ezt jó lenne, ha otthon, Németországban gyakorolná, és nem Magyarországon" - hárította tegnap az RTL Klub reklámadóval kapcsolatos bírálatát a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Lázár János gyakorlatilag elismerte, amit eddig csak a piaci szereplők mondtak ki, miszerint a médiaadóval akár évi 5 milliárdot vesztő csatorna megsarcolása volt a kormánypárt fő célja, amikor hétfőn L. Simon László - önálló képviselő indítványként - benyújtotta a reklámadó törvénytervezetét. Lázár azt mondta: az RTL-nek, mint nemzetközi médiavállalatnak "sokkal nagyobb terhet kell viselnie a közterhekben, mint eddig" - miközben az RTL Magyarország közlése szerint csak tavaly annyi adót fizettek, mint a médiaadó teljes szektort érintő összege. Lázár szerint a kormány "komolyan veszi" L. Simon javaslatát, és már jövő szerdán megvizsgálják azt. Emlékezetes, L. Simon őszre várja az ügy "lezárását".

Heteken belül azonban újabb törvényjavaslattal "lepheti meg" a reklám- és médiapiacot a kormány, mégpedig a reklámügynökségeknek járó bónuszokat törölhetik el, ami a hvg.hu információ szerint a piac független szereplőit hozná súlyos helyzetbe. A bónuszok lényege, hogy a csatornák, újságok az év végén a reklámokért kapott pénz egy részét visszafizetik az ügynökségeknek. Ezzel persze maradna pénz a reklámadóval sarcolni tervezett cégek zsebében, ugyanakkor a lépés - a médiaügynökségek mellett - ugyancsak az RTL-t hozná rossz helyzetbe. Ugyanis csomagban értékesítik a reklámidőt, amivel még alacsonyabb árakat tudnak kínálni a hirdetőknek, mint a TV2. A hvg.hu-nak a törvény-előkészítési munkára rálátó fideszes források azt állították, erről a tervről nem tudnak, igaz, a reklámadó tervezetével sem találkoztak a benyújtás előtt. Lázár februárban már megosztotta ezt a tervet a Magyar Reklámszövetséggel, de most azt mondta, "jelen pillanatban" nincs napirenden.

Lázár János a Képviselői Irodaházban bizottsági meghallgatása előtt – beolvasott az RTL-nek FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Lázár János a Képviselői Irodaházban bizottsági meghallgatása előtt – beolvasott az RTL-nek FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD

Lázár szerint egyébként a reklámadó bevétele teljes egészében az oktatás fejlesztésére, intézmények korszerűsítésére menne, de arról már kitérően nyilatkozott, mikor lehet végleges a javaslat - utalt arra is, hogy akár el is lehet halasztani a bevezetését. Ez azért is meglepő, mert a kormányból ezúttal már senki nem egyeztetett a szakmával - noha februárban még ezt megtették -, így felmerül: ha mégsem kell elsietni a bevezetést, miért maradt el a szakmai vita?

"A benyújtó is őszre teszi a javaslat elfogadásának idejét, azaz kifejezetten elnyújtja a parlament a tárgyalást. Ez azt is jelenti, hogy az őszi önkormányzati választásokig folyamatosan napirenden lesz a kérdés, és a megbántott média aktív harcra lesz kényszerítve" - adott kézenfekvő magyarázatot a Policy Agenda. Emlékeztettek: a kényes, konfliktusokkal járó ügyeket eddig a Fidesz önálló indítvány formájában nyújtotta be, majd igyekezett gyorsan elfogadtatni. Ám ez csak akkor működőképes, ha a kormányfő folyamatos kontrollt gyakorol. "A reklámadó nyilvánvalóan olyan súlyú ügy, amely Orbán Viktor jóváhagyása nélkül nem történhet meg" - hangsúlyozták. Vagyis a cél a szándékos feszültségkeltés is lehet.

Kérdés azonban, hogy saját gazdasági holdudvarával nem kerül-e érdekellentétbe a Fidesz? Emlékezetes, a reklámadó ellen az RTL mellé állt a TV2, a HírTv, a Magyar Nemzet is, de még a Fidesz-közeli tulajdonban álló Class FM rádió is. (A Hír Tv-től több mint 300 milliót venne el a médiaadó, a TV2-től akár 1,8 milliárdot is - utóbbi az RTL-lel ma este 19:15-től negyed órára elsötétíti képernyőjét, és a hírek szerint a HírTv is erre készül.) A Class FM - amelynek 29 milliójába kerülne a reklámadó - vezérigazgatója, Turi Árpád is arról beszélt, amiről a vezető kereskedelmi tévék: a saját gyártású műsorokra nem maradna pénz, és olcsóbb, "alsó kategóriás" külföldi műsorokkal kellene azokat pótolni.

Könnyen lehet, hogy a mesterséges "médiaháború", különösen, ha a bónuszok eltörlése is napirendre kerül, egy eddig páratlan egyesülés előkészítése: igaz ugyan, hogy a bónusz eltörlése a kormánybarát médiára is hatna, azok jól járnának, akik amúgy is jó tárgyalási pozícióval rendelkeznek. Úgy tudják, a piacon hónapok óta folynak informális egyeztetések arról, hogy egyes Fidesz-médiumok - akár kiegészülve a közmédiával és a TV2-vel - hozzanak létre egy közös céget, amivel megkerülhetővé válnának az ellenálló médiaügynökségek.

A Policy Agenda szerint, ha a kormánypárt visszakozna - és például visszavonná a reklámadótörvényt -, az egyértelművé tenné, hogy a politikai vezetés "nem ura a gazdasági holdudvarnak". Az elemzők szerint csak akkor járnak el helyesen, ha nem viszik dűlőre a kérdést, inkább fenyegetésként tartják fent a reklámadót. Dirk Gerkens, az RTL Magyarország vezérigazgatója májusban mindenesetre azt mondta a Kreatív magazinnak: "ha lesz háború, lesz haditerv is".

                                         Többen elhagyják az Origót

György Péter esztéta, az Origo egyik alapítója, valamint a Lázár utazásait leleplező cikkeket író Pethő András is felmondott a portálnál Sáling Gergő főszerkesztő távozása miatt. Úgy tudjuk, több munkatárs is tervezi a felmondást. Sajtóhírek szerint Sálingnak a Lázár-ellenes cikkek miatt kellett távoznia, és a kormány az Origo tulajdonosán, a Magyar Telekom Nyrt.-n keresztül többször próbált is "odahatni", amikor számukra érzékeny témákról írt a portál. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró szervezet szerint Sáling eltávolítása "súlyos csapás a magyarországi független újságírásnak, és nem jó jel az ország további fejlődését illetően".Az RSF állásfoglalást kért a német anyavállalat Deutsche Telekom AG-től is; a cég azonban azt állítja, "nem gyakorolt befolyást" Sáling kirúgására. Egy német blog ennek nyomán "Orbán csatlósának" nevezte a Magyart Telekomot, amely szerintük hozzájárul a demokrácia leépüléséhez Magyarországon.
Sáling egyébként sehol sem állította, hogy politikai befolyás áldozata volna, ám ennek ellenére Lázár arra szólította fel, hogy nyilatkozzon "a nyilvánosság előtt, mikor, kire és hogyan" gyakorolt nyomást az eltávolítása érdekében, vagy cáfolja meg ezeket a híreszteléseket. Sáling azonban nem mondhat semmit, hiszen köti a szerződése az Origóval, de mint nyilatkozott, nem is akarna reagálni.

                                                     Közös tiltakozás
Lapunk nyomtatott és online változata is csatlakozott a reklámadó bevezetése elleni tiltakozó akcióhoz, amelynek részeként a kereskedelmi csatornák ma este 19:15-től negyed órára elsötétítik a képernyőt. A legtöbb internetes portálhoz hasonlóan a Népszava Online is ebben az idősávban tiltakozik a fideszes tervek ellen.

A május 22. és 25. között tartott EP-választások nyomán most újjáalakult jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti EP-frakció alakuló ülésén a bajor Manfred Weber frakcióvezető mellett megválasztották a frakció tíz alelnökét, köztük a fideszes Szájer Józsefet.