Adolf Hitler mint celeb?

Újra Budapestre látogatott Timur Vermes német író, aki a Nézd ki van itt című botránykönyvében feltámasztotta Adolf Hitlert. A történet szerint 2011-ben Berlinben az újjáéledt diktátor hódításba és médiakarrierbe kezd, idővel saját tévéműsort vezet, miközben senki sem sejti, hogy ő az igazi Hitler. A szerző az Irodalmi Vacsora Est (Literary Dinner Series) keretében érkezett a Vörösmarty utcai Brody Studios művészeti klubba.

- Marketingfogásból választotta Hitlert?

- A feltámadt Hitlerről írni nem tűnt kecsegtető üzleti fogásnak. Fogalmam se volt, hogy hányan veszik a humorom. Tudtam, hogy a regényt sikerül kiadni, de nem gondoltam, hogy ilyen sok példány fogy majd. A megjelenéskor, 2012 karácsonyán a Nézd ki van itt lett a tökéletes karácsonyi ajándék sokak számára. Németországban a toplisták első helyére került, nyolcvanezer példányt adtunk el egy hét alatt. A legtöbb olvasó élvezte a könyvet, de tudták, hogy nem szabadna.

- Mikor és hogyan döntötte el, hogy Hitlerről fog regényt írni?

-Egy törökországi nyaraláson. Egy piaci árusnál véletlenül ráleltem Hitler második könyvére, melyről addig nem is hallottam. Angol nyelvű volt és használt. A címe: Hitler második könyve. 1928-ban írta, de a kiadó arra hivatkozott, hogy a Mein Kampfot se veszik sokan, így nem dobják piacra. A diktátor életében ezért soha nem is adták ki, csakis a halála után jelent meg bizonyos országokban. Mikor Törökországban ráakadtam a könyvre, a következőre gondoltam: ha ez a második könyve, akkor én megírhatom a harmadikat. Ami arról szólna, hogy mit gondol a Berlinben feltámadt diktátor a jelenünkről.

- Hitler egyes szám első személyben számol be arról, hogyan építi fel a médiában a karrierjét. Miért akarta, hogy az olvasó azonosuljon a német vezetővel?

- Egyes szám első személyben az írónak csak azt kell bemutatnia, hogy a főszereplő mit gondol. Nincs szükség narrátorra, nem kell kommentálni az eseményeket. A szöveg se tűnik mesterségesnek, hisz a szóban forgó személy hogyan is gondolkodhatna másként. Szellemíróként, mikor mások nevében írtam könyveket, megtanultam, hogy számos előnye van ennek a szemszögnek.

- A regény számos történelmi adatot tartalmaz, Hitler jellemábrázolása realisztikus. Sokat olvashatott a német vezetőről.

- Nem kellett minden adatot ismernem. Azt kellett tudnom, hogyan akarta magát Hitler láttatni mások előtt, milyen képet kívánt festeni magáról. Ha valaki elolvassa a Mein Kampfot, látja, hogy egy család nélküli, önfeláldozó ember benyomását akarta kelteni, aki mindent megtesz a népéért. Miközben folyamatosan kitér a háborús történetekre, a nehéz fiatalságára és a megválasztására. Hitler fejébe nem nehéz belelátni: fanatikus volt, aki egy dimenzióban gondolkodott.

-Hogyan reagált a német média a könyvre?

- A sajtó idővel írt róla, de vitát nem gerjesztett a könyv. Ennek két oka is lehet. A Nézd ki van itt annyira sikeres lett, hogy sokan úgy gondolhatják, nincs is benne komoly üzenet. Másrészt a német média is traumatizált, ezért nem akar megvitatni szélsőjobboldali, náci témákat. Úgy gondolják, nem kell ezeket a témákat felnagyítani, hisz ha írnának róluk, azzal önkéntelenül is támogatnák őket. Persze miután háromszázezer példány elfogyott a műből, megjelentek recenziók. De szerintem akkor már késő volt. Az elemzések arról szóltak, hogy a könyv vicces-e vagy sem. Pedig nem ez a kérdés, hanem az, jó vagy veszélyes könyv-e.

- Feldolgozta Németország a Hitler okozta traumát?

- A német társadalom még ma is a trauma hatása alatt van. A második világháború után senki sem akart Hitlerről beszélni. Majd '68-ban az új generáció úgy döntött, megvitatja mi történt valójában, milyen bűntényeket követtek el az elődeik. A 68-as generáció volt az első, amely komoly vitát kezdeményezett a témáról. Ez olyan volt, mint egy terápia. A komoly viták két évtizeden át folytak, majd jött egy újabb nemzedék, amely inkább viccet csinált Hitler alakjából, és nevetett rajta. Manapság ezért már senki sem érti miért szavaztak rá 1933-ban. Most kezdjük megismerni milyen is volt az igazi Hitler.

- Mai, ismert német politikusokat is pellengérre állít a regényben. Ők is olvasták a könyvet?

- Ezt nem tudom megmondani, mert egyikük se keresett meg. Hitler a regényben meghívja tévéshow-jába a Zöldektől Renate Künastot, a párt volt elnökét. Azért választottam a politikusnőt, mert éles eszű, gyorsan reagál, és méltó ellenfele lehetett a diktátornak. Persze a regényben Künastnak fogalma sincs arról, hogy az igazi Adolf Hitlerrel beszélget, és ha ezt az olvasó észben tartja, akkor azt láthatja: a politikusnő elég jól állja a sarat. Egy másik fejezetben Holger Apfel tűnik fel, a Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD), vagyis a náci párt korábbi elnöke. Hitler képtelen elfogadni és tisztelni a vezetőt, mivel a neonáci párt magatartását túl óvatosnak, megfontoltnak véli. Velük szemben a diktátor sohasem ismert kompromisszumot. Ő mindig kockáztatott.

- A neonáci NPD mandátumot szerzett a májusi európai parlamenti választásokon. Mit gondol erről?

- Hát, ilyen a demokrácia. Nem akadályozhatod meg, hogy az emberek hülyén szavazzanak. Még akkor se tudod megváltoztatni a gondolkodásukat, ha illegálisnak nyilvánítják a pártjukat. El kell fogadni, vannak olyan emberek, akik így gondolkodnak, de meg kell őket győzni: létezik másfajta vélemény is. A probléma az, hogy Európában jelenleg pénzhiány van. Régebben az európai közösség egy gazdag kölyök szülinapi bulijára emlékeztetett. Aki elment a buliba, az kapott ajándékot. Manapság viszont elfogytak az ajándékok, elfogyott a pénz. Ezért a legnagyobb kérdés ma az Unióban, hogy mennyire vagyunk demokratikusak?

- De nemcsak Németországban, hanem Franciaországban, Nagy-Britanniában és Görögországban is előretörtek a szélsőjobbosok.

- Nem jó a helyzet. A kérdés az, hol, hogyan és milyen gyorsan lehet ezt a tendenciát megállítani. És ha nem sikerül megállítani, a következő kérdés, maradsz-e még a hazádban. Arra sincs garancia, hogy Európa mindig is demokratikus marad, és minden alkalommal helyesen fog cselekedni.

- Mit gondol, ma már toleránsabb a német társadalom?

- Toleránsabbak lettünk, mert jómódúak vagyunk. Nem nehéz demokratikusan gondolkodni, ha gazdag vagy. De ha elfogy a pénz, és az emberek úgy érzik, hogy szenvednek, akkor derül ki igazán, mennyire demokratikus a társadalom. Ha Görögország, Portugália és Spanyolország gazdaságilag összeomlik, és Merkel asszony tanácsára mi továbbra is fizetjük őket, nem tudom mennyire leszünk demokratikusak.

Névjegy

Timur Vermes német újságíró, regényíró 1967-ben született Nürnbergben. Apja az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után menekült Németországba, anyja német származású. Vermes az érettségi után Erlagenben politika és történelem szakos hallgató lett, majd újságírónak állt.

Bulvárlapokban, a müncheni Abendzeitungban és a kölni Expressben jelentek meg cikkei, valamint szellemíróként is dolgozott, vagyis hírességek helyett, a saját nevét nem szerepeltetve írt könyveket.

Első regénye a Nézd ki van itt, melyben Adolf Hitler 2011-ben, Berlinben feltámad, és média karrierbe kezd. A könyvből készült filmet 2015-ben mutatják be a mozik, a forgatókönyvet Vermes írja.