A kérdés az, hogy tudjuk-e tartósan teljesíteni az euró bevezetésének kritériumait - mutatott rá lapunknak Inotai András. Az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének vezető kutatója felhívja a figyelmet, hogy egy fontos, ritkán említett kritériumnak nem felelünk meg, a mindenkori kormánytól független jegybankot nem védik alkotmányos garanciák. Efelett a kormány tegnapi, az Európai Központi Bank (EKB) konvergenciajelentését kommentáló közleményében nagyvonalúan elsiklott.
Csak annyit állít, hogy hiányoznak a törvényi keretek, és elsősorban "a jegybanktörvény uniós joggal való összhangba hozásával adós Magyarország" az Európai Bizottság (EB) szerint. Ennél azonban komolyabb kritikát fogalmazott meg az EU a jegybank függetlenségével kapcsolatban. A problémák között megemlítik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségére és a monetáris finanszírozás tiltására vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést, továbbá a magyar jegybank integrációját az európai központi bankok rendszerébe.
Továbbra sincs céldátuma a magyar kormánynak az euró bevezetésére - közölte tegnap a nemzetgazdasági minisztérium. "A gazdaságpolitika középpontjában a makrogazdasági stabilitás erősítése, a fegyelmezett költségvetési gazdálkodás és az államadósság további csökkentése mellett kiemelt szerepet játszik a magyar gazdaság növekedési potenciáljának és versenyképességének a javítása és a foglalkoztatottság bővítése" - tette hozzá a kabinet. A csatlakozási céldátum kitűzésére vonatkozóan hozzáteszik: a fejlettségi szint és a versenyképesség további javulásával összhangban fognak majd dönteni.
A sorrendnek azonban épp fordítottnak kellene lennie - vélik a szakértők. Már a céldátum kitűzése, és az euróbevezetésének stratégiája is stabilitást hoz - mondta el lapunknak Vértes András. A GKI elnöke szerint a fejlettségi szint nem befolyásolja ezt a kérdést. Ismeretes: korábban Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, akkor kezdhetünk el gondolkodni az euró bevezetésén, ha az EU fejlettségének 90 százalékát elérte a magyar gazdaság. Láthatjuk, hogy Szlovákia és Lettország nagyjából a magyar fejlettségi szinten vezette be a közös valutát - míg Szlovénia magasan a legelőrébb járt a konvergenciában - most mégis a szlovén gazdaság küzd komoly gondokkal - mutat rá a GKI elnöke.
Nincs olyan uniós előírás, amely a kormányokat az euró bevezetésére vonatkozó céldátumok kitűzésére kötelezné: a most vizsgált nyolc tagállam közül csak egy rendelkezik ilyennel. Románia 2019-ben szeretné bevezetni a közös valutát, ugyanakkor a lengyelek és az eurószkeptikusságukról ismert csehek már idén év elején bejelentették, hogy programot fognak készíteni az euró bevezetésére, Litvánia pedig jövőre az EB és az EKB ajánlása szerint már be is vezetheti.
Az eurócsatlakozási céldátumok kitűzése katalizátorként hathat a szükséges reformokra, de ezeknek csak akkor van igazán értelme, ha hitelesek és az egészséges gazdaságpolitika irányába ható politikai döntések is alátámasztják - mondta a konvergenciajelentés publikálásakor Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa. Akár négy év alatt bevezethetnénk az eurót, ha a kormány elhatározná magát: ehhez persze megfelelő gazdaságpolitikát kellene folytatni - mondta el lapunknak Vértes András. A GKI elnöke futball hasonlattal írta le az eurózónát: ez az elsőosztály, mindenki arra törekszik, hogy itt játsszon.
Az Orbán-kormány azonban nem gondolkodik az euró bevezetéséről, Vértes szerint a kabinet saját hatalma megszilárdításának útját járja, ebbe pedig nem fér bele az euró bevezetése, hiszen ez azzal járna, hogy az EU nagyobb beleszólást kapna a magyar politikába - fogalmazott Vértes. Az pedig a héten közzétett országspecifikus ajánlások esetében is jól látszik, hogy a kormány körömszakadtáig ragaszkodik a saját politikájához. Vértes úgy fogalmazott: az euró bevezetése csak a kormányok ostoba lépéseit zárja korlátok közé.
Úgy tűnik, azokban az országokban, ahol az EB ajánlásait teljesítik, a konvergencia is jobban halad - Litvánia a legutóbbi pozitív példa, amely a felzárkózásban is hatalmasat ugrott az elmúlt években, de említhetjük Lettországot is, amely végrehajtotta az EU és az IMF programját, és noha az egyik válság által leginkább sújtott ország volt, ma eurót használ és 4-6 százalékos növekedést produkál. Orbánék azonban inkább szabadságharcot folytatnak Brüsszellel. Az új uniós költségvetési ciklusban azonban nem lesz olyan egyszerű ezeket az ajánlásokat kispadra ültetni: az uniós forrásokat azonban csak olyan célok érdekében lehet felhasználni, amelyek összhangban vannak Brüsszel ajánlásaival és az Európa 2020 stratégiával.
Az államadósságra vonatkozó kritériumnak nem felel meg Magyarország, ugyanakkor az eurozóna tagok közül ez több országra is igaz - jegyzi meg Inotai András. Ha csökkenő pályán van az államadósság, akkor lehet, hogy ettől Brüsszel eltekintene. Az Orbán-kormány a csökkenő államadósságot beleírta az alkotmányba is, így ez ellen nem lehet ellenvetése - teszi hozzá Vértes András. Persze ehhez az kell, hogy ne csak statisztikai trükkök álljanak a gazdasági adatok mögött - jegyzi meg Inotai András. Ahogy tették azt például a görögök, amikor felvették őket az eurozónában, vagy ahogy teszi azt rendszeresen a magyar kormány például az államadóssággal - teszi hozzá az MTA KRTK Világgazdasági Intézetének vezető kutatója.
A hiány valóban a maastrichti kritériumot jelentő három százalék alatt van, ám ezt olyan torzító hatású adókkal érte el a kabinet, amelyek gátat szabnak a növekedésnek. Növekedés hiányában pedig minden évben újabb adóemelésekre lesz szükség, hogy tartható legyen a hiány. Az inflációra vonatkozó kritérium szintén teljesül - teszi hozzá Inotai - azonban ez nagyrészt az európai uniós deflációval és a rezsicsökkentéssel magyarázható, utóbbinak a hatása pedig néhány hónapon belül kiesik az inflációs adatból. Kérdés tehát, hogy az euró bevezetésének eddig elért kritériumai mennyire maradnak tartósak.
