Normandia, a demokrácia hídfőállása

Nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeztek meg Franciaországban a második világháború kimenetelét döntően meghatározó hadművelet, a normandiai partraszállás 70. évfordulójáról. Tizenkilenc állam- és kormányfő hajtott fejet az elesett katonák előtt, köztük II. Erzsébet brit, II. Margit dán királynő, Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár. Mintegy 1800 veterán tért vissza Normandiába. Az emlékezést némiképp háttérbe szorították az ukrán válság enyhítését célzó diplomáciai manőverek.

Francois Hollande francia elnök, az ünnepségek házigazdája és Barack Obama együtt rótta le kegyeletét Omaha Beach-en, ahol több mint 2500 amerikai katona veszítette életét a partraszálláskor. A Coleville-sur-Mer-i temetőben 9387 amerikai fekszik. "Fiatal fiúként érkeztek ide, s hősökként tértek haza" - mondta beszédében az amerikai elnök, emlékeztetve, a brutális harcok helyszínét a katonák a "pokol strandja" néven emlegetik. "Normandia a demokrácia hídfőállása volt. A II. világháborús győzelem nem csupán egy évszázadra döntötte el a világ sorsát, hanem az örökkévalóságig meghatározó jelentőségű marad" - hangsúlyozta. Obama az NBC-nek adott interjújában felidézte, hogy nagyapja, Stanley Dunham maga is átkelt a csatornán, hat héttel a D-nap után, amerikai csapatok egyik következő hullámával érkezett a normandiai partokhoz. "Nagyapám húsz éve meghalt. Ma arra gondolok, milyen szép lenne, ha itt lehetne ezen a napon" - emlékezett vissza Obama.

Az amerikai elnök már 2009-ben is részt vett a normandiai megemlékezésen, s örömét fejezte ki, hogy több akkor megismert veteránt újra üdvözölhetett. Dwight Eisenhower tábornok, a partraszállás fő stratégája már amerikai elnökként, a 10. évfordulón még csak közleményt adott ki, Jimmy Carter látogatott először Normandiába 1978-ban. Ronald Reagan volt az, aki 1984-es látogatásával a 40. évfordulón a D-nap rendkívüli történelmi jelentőségét tudatosította, emlékeztetett a USA Today. Reagan a második világháborús összefogást a hidegháborús konfrontációval állította szembe. Azóta minden amerikai elnök elzarándokolt Normandiába.

A 88 éves II. Erzsébet volt az egyetlen az ünnepségekre érkezett állam- és kormányfők közül, aki személyesen is átélte a második front megnyitásának időszakát. A brit uralkodó fiatal lányként teherautót vezetett, s részt vett a háborús sebesültek ápolásában Londonban. A királynő és férje, Fülöp herceg Bayeux-ban, a nemzetközösségi áldozatok temetőjében koszorúzott. A trónörökös, Károly herceg és felesége, Kamilla hercegné is részt vett több megemlékezésen, a brit erők partraszállásának helyszínein. II. Erzsébetet a veteránok nagy szeretettel üdvözölték.

Francoise Hollande a "leghosszabb nap" nyitányaként a caeni emlékhelyen mondott beszédet. "Az itt kiontott vér és könnyek megváltoztatták a világot" - mondta. A francia elnök kifejezte háláját mindazoknak, akik a partraszállás terheit vállalták. Több mint 150 ezres haderő kelt át a csatornán, több mint tízezer szövetséges katona esett el csak az első napon. Első alkalommal az áldozatul esett civilekről is megemlékeztek, mintegy húszezer francia halt meg a szövetségesek invázióját támogató légicsapásokban.

A vendéglátó francia államfő Ouistrehamben, a Benouville-i kastélyban díszebédet adott a külföldi méltóságok tiszteletére. Az ünnepi asztalnál a házigazda két oldalán a két királynő kapott helyet, az ültetési rendben az amerikai és az orosz elnök következett, egymástól tisztes távolságra. A nap folyamán Obama és Putyin is kezet rázott. A délutáni központi ünnepségen a francia elnök a brit, amerikai, kanadai, ausztrál, lengyel katonák áldozatvállalását felidézve rámutatott, a szovjet Vörös Hadsereg bátorsága is hozzájárult a szövetségesek győzelméhez.

Rendkívüli biztonsági intézkedések közepette zajlott a nemzetközi megemlékezés, több mint 400 eseményt kellett biztosítani. Az egykori partraszállók mai utódai újrajátszották a történteket, korabeli repülőgépek repültek át Normandia felett.

Tárgyalt egymással Putyin és Porosenko

A D-nap ünnepségeinek margóján számos diplomáciai találkozó zajlott az ukrán válsággal kapcsolatosan. Vlagyimir Putyint ugyan egyelőre kizárták a legfejlettebb országok exkluzív klubjából, csütörtökön távollétében ülésezett a G7, de az orosz elnök meghívást kapott a normandiai partraszállás 70. évfordulós ünnepségeire.

A nyugati vezetők közül elsőként David Cameron brit kormányfő tárgyalt az orosz elnökkel, még csütörtökön este Párizsban. A találkozó hűvös hangnemben zajlott, az orosz Interfax hírügynökség beszámolója szerint még kezet sem ráztak egymással. A mintegy egyórás megbeszélésen Cameron a G7-es csúcson kialakult álláspontot ismertette. A brit kormányfő volt az első nyugati politikus, aki a Krím annektálása óta személyesen találkozott Putyinnal. Cameron a Charles de Gaulle repülőtéren tartott találkozó után elmondta, azt várják Moszkvától, hogy ismerje el az új ukrán elnököt. Mint hozzátette, az ukrán feszültség enyhítésére van szükség, véget kell vetni a véres összecsapásoknak, meg kell akadályozni a menekültáradatot. „A jelenlegi helyzet elfogadhatatlan, valamit tenni kell” – mondta a brit miniszterelnök.

Francois Hollande francia elnök csütörtök este két vacsorát is elfogyasztott, Barack Obamával, majd Putyin orosz elnökkel is találkozott az Elysée-palotában. Angela Merkel német kancellár pénteken reggel a normandiai Deauville-ben tárgyalt az orosz elnökkel, szintén első alkalommal találkoztak személyesen azóta, hogy Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Merkel és Putyin kézfogása rövidebb, a légkör kimértebb volt, mint szokásosan. A német kancellár, akárcsak Obama amerikai elnök, az ukrán válság kirobbanása óta többször is tárgyalt telefonon Putyinnal. A mintegy egyórás megbeszélésen Merkel az ukrajnai megbékélésért viselt felelősségére figyelmeztette az orosz elnököt. A német kancellár hangsúlyozta, hogy Porosenko beiktatása után eljött az ideje az ukrán stabilitás helyreállításának.

Angela Merkel vigyázó pillantása mellett, az állam- és kormányfők díszebédje előtt néhány szót váltott Putyin és Porosenko. Merkel jól beszél oroszul, hármójuk rövid, informális megbeszélése alig egy percig tartott. Ezt követően a G7 által szorgalmazott, rövid, formális tárgyalásra is sor került, az orosz és a megválasztott ukrán elnök Francoise Hollande szervezésében mintegy negyedórát beszélt egymással. Francia tájékoztatás szerint normális hangnemben tárgyaltak, megegyeztek arról, hogy a következő napokban tűzszüneti tárgyalások kezdődhetnek a kijevi kormány és a kelet-ukrajnai szeparatisták között. Szót váltottak az új ukrán elnök orosz elismerésének kérdéséről. Érintették az ukrán válság gazdasági következményeit is. A Kreml szóvivője szerint mindketten szorgalmazták, hogy véget kell vetni a vérontásnak, s a válságot tárgyalások útján kell rendezni.
Bár amerikai részről végig cáfolták, végül Obama és Putyin is váltott pár szót egymással a normandiai megemlékezések margóján.