Szoboravatás Orbán-beszéddel, MSZP nélkül

Publikálás dátuma
2014.06.09. 12:18
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF/NÉPSZAVA
"Nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?" – egyebek mellett ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth téren, a Tisza-szoborcsoport avatásán.

A kormányfő jelezte: Tisza szobrának újraállítása reményeik szerint annak az új korszaknak a kezdetét jelzi, amelyért a kormány 2010-től "folyamatosan és megfeszített erővel dolgozik". Rámutatott: négy év alatt helyreállították Magyarország becsületét, és letették annak alapjait, hogy ismét legyen értelme magyar jövőről beszélni a 21. század Európájában.

Orbán Viktor megfogalmazása szerint :  "Az a kígyó, amely 1918 őszén végzett Tisza Istvánnal, bő negyedszázaddal később az emlékét marta meg" , Tisza István ugyanis úgy gondolta, egy, a munka oldalán álló pártnak nem kell feltétlenül kommunistának vagy szocialistának lennie, lehet az nemzeti is, hívhatják Nemzeti Munkapártnak. A miniszterelnök beszéde végén kijelentette:  "a mai napon olyat cselekedtünk, amit büszkén idézhetnek fel az utánunk következő lelkes hazafiak".

Az ünnepség elején Nemcsák Károly színművész szavalta el Reményik Sándor Magányos cipruság című versét, amelyet a költő Tisza István ravatalára írt.    

A szoboravatására a képviselőket, a kormány tagjait, valamint „minden honfitársát” Kövér László házelnök hívta meg az Országgyűlés pénteki plenáris ülésén. A házelnök elmondta, hogy a szoboravatást Orbán Viktor miniszterelnök halaszthatatlan ukrajnai utazása miatt nem szombaton, hanem pünkösd hétfőn tartják.

Az MSZP közleményben szögezte le, a párt frakciója nem vesz részt Tisza István szobrának újraállítási ceremóniáján. „Nem egy műalkotásról, nem egy szoborról van szó. Vitáról, valós politikai vitáról, érdemi nézetkülönbségről van szó, amelyet elfedni, elhallgatni káros és felesleges lenne. Tisza István gróf szobrának újraállításával nem értünk egyet, azt ellenezzük” – olvasható a közleményben, amelyet Botka László, az MSZP OVB elnöke, Tóbiás József megbízott frakcióvezető és Hiller István, az Országgyűlés alelnöke írt alá.

A Kossuth téri rekonstrukció alapjául szolgáló Steindl Imre Program honlapja szerint az eredetileg Zala György és Orbán Antal tervei alapján 1934-ben elkészült szoborcsoport 17 méter magas volt, talapzata süttői mészkőből készült. A jelenlegi szobor szinte majdnem ugyanazon a helyen áll, ahol a Kossuth tér átalakítása előtt Károlyi Mihály szobra volt, aki legnagyobb politikai ellenfelének tartotta Tiszát.

A Fővárosi Közgyűlés 2012 tavaszán adott tulajdonosi hozzájárulást a budapesti Kossuth Lajos téren álló Károlyi Mihály-szobor ideiglenes elbontásához, raktárba szállításához, majd az érvényes engedélyek birtokában az alkotás Siófokon történő felállításához. A határozatot a Fidesz-KDNP és a Jobbik 21 igen, valamint az MSZP és az LMP 11 nem szavazata mellett  fogadták el. Az MSZP korábban "őrséget" állított a Kossuth térre, hogy így tiltakozzon Károlyi Mihály szobrának eltávolítása ellen. Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője akkor arról beszélt: a szobor elszállítását fizikailag nem tudják megakadályozni, ugyanakkor jelenlétükkel azt demonstrálják, hogy a köztársaság eszméjét "se hat ökörrel, se lánctalpas tankokkal nem tudják innen elvonni".

Szerző

Ideje komolyan beszélni a Benes-dekrétumokról

Publikálás dátuma
2014.06.09. 11:31
Edvard Benes és Hana Benesova Fotó: Hulton Archívum / Getty Images
Nagy József, a Most-Híd nevű párt színeiben megválasztott szlovákiai magyar európai parlamenti (EP-) képviselő olyan szlovák-magyar kormányközi párbeszédet szorgalmaz a Benes-dekrétumok ügyében, amelynek a végén a két parlament közös nyilatkozattal megkövetné azokat, akik sérelmeket szenvedtek el.

A Most-Híd szlovák-magyar párt egy mandátumot szerzett a májusi EP-választáson. Nagy József a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt EP-frakciójában foglal majd helyet. Az új összetételű EP alakuló ülését július elején tartják Strasbourgban.

A második világháború után Edvard Benes által kihirdetett 143 csehszlovák elnöki rendelet közül 13 rögzítette az ország területén élő németek és magyarok "kollektív bűnösségét", és rendelkezett jogfosztásukról.   "A Benes-dekrétumok fogalma évtizedek óta komoly feszültséget jelent Közép-Európában. Az érintett négy nemzet: a csehek, a magyarok, a németek és a szlovákok mind ragaszkodnak saját igazságukhoz, a kérdés túlpolitizált, érzelmekkel és félelmekkel telített" - állapította meg az MTI-hez eljuttatott közleményében Nagy József.

A megválasztott EP-képviselő felhívta a figyelmet arra: a csehek részéről az elmúlt időszakban több magas rangú politikus nyilatkozatban ismerte el, hogy a dekrétumok súlyos jogtipráshoz vezettek a németeket illetően. Nagy József szerint a "biztató cseh példa alapján bátran el kell indulni a kérdés rendezésében, és előítéletek nélkül le kell azt zárni".  A szlovákiai magyar politikus leszögezte, hogy a Benes-dekrétumok egyes tételei összeegyeztethetetlenek az emberi jogokkal és az egységesülő Európa alapelveivel. Úgy látja, itt az ideje olyan szlovák-magyar kormányközi párbeszéd megkezdésének, amelynek a végén a két parlament közös nyilatkozattal megkövetné azokat, akik sérelmeket szenvedtek el. 

Nagy József emlékeztetett arra: a Híd párt már korábban javasolta közös kulturális alap létrehozását, ami "szimbolikusan  enyhíthetné a nemzetek közti vélt és valós történelmi sérelmekkel kapcsolatos feszültséget". 

"Fontos viszont azt is kimondani, hogy a Benes-dekrétumok kifogásolt tételei kapcsán szó sincs a szlovák állam alapdokumentumainak megkérdőjelezéséről" - tette hozzá.

Tavaly decemberben egy csehországi közvéleménykutatásból az derült ki, hogy a cseh közvélemény mintegy fele úgy véli, hogy a Benes-dekrétumokat továbbra is érvényben kell tartani. A fiatalok körében ez az arány lényegesen alacsonyabb lett.  

Szerző

Egy középkorú férfi a vonatgázolás áldozata

Elgázolt egy 50 év körüli férfit a vonat hétfő reggel a fővárosban, Rákospalota-Újpest állomásnál, a férfi meghalt.

Bartha László, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának sajtóügyeletese, egyelőre csak annyit közölt, hogy a rendőrség még vizsgálja a baleset körülményeit.

Szerző