MSZP;avatás;Orbán;Tisza szobor;

FOTÓ: VAJDA JÓZSEF/NÉPSZAVA

- Szoboravatás Orbán-beszéddel, MSZP nélkül

"Nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért ne adódhatnának össze egy nemzetegyesítő korszakká? Miért is ne következhetne a darabjaira hullott liberális korszak után egy felívelő és lelkesítő nemzeti korszak?" – egyebek mellett ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth téren, a Tisza-szoborcsoport avatásán.

A kormányfő jelezte: Tisza szobrának újraállítása reményeik szerint annak az új korszaknak a kezdetét jelzi, amelyért a kormány 2010-től "folyamatosan és megfeszített erővel dolgozik". Rámutatott: négy év alatt helyreállították Magyarország becsületét, és letették annak alapjait, hogy ismét legyen értelme magyar jövőről beszélni a 21. század Európájában.

Orbán Viktor megfogalmazása szerint :  "Az a kígyó, amely 1918 őszén végzett Tisza Istvánnal, bő negyedszázaddal később az emlékét marta meg" , Tisza István ugyanis úgy gondolta, egy, a munka oldalán álló pártnak nem kell feltétlenül kommunistának vagy szocialistának lennie, lehet az nemzeti is, hívhatják Nemzeti Munkapártnak. A miniszterelnök beszéde végén kijelentette:  "a mai napon olyat cselekedtünk, amit büszkén idézhetnek fel az utánunk következő lelkes hazafiak".

Az ünnepség elején Nemcsák Károly színművész szavalta el Reményik Sándor Magányos cipruság című versét, amelyet a költő Tisza István ravatalára írt.    

A szoboravatására a képviselőket, a kormány tagjait, valamint „minden honfitársát” Kövér László házelnök hívta meg az Országgyűlés pénteki plenáris ülésén. A házelnök elmondta, hogy a szoboravatást Orbán Viktor miniszterelnök halaszthatatlan ukrajnai utazása miatt nem szombaton, hanem pünkösd hétfőn tartják.

Az MSZP közleményben szögezte le, a párt frakciója nem vesz részt Tisza István szobrának újraállítási ceremóniáján. „Nem egy műalkotásról, nem egy szoborról van szó. Vitáról, valós politikai vitáról, érdemi nézetkülönbségről van szó, amelyet elfedni, elhallgatni káros és felesleges lenne. Tisza István gróf szobrának újraállításával nem értünk egyet, azt ellenezzük” – olvasható a közleményben, amelyet Botka László, az MSZP OVB elnöke, Tóbiás József megbízott frakcióvezető és Hiller István, az Országgyűlés alelnöke írt alá.

A Kossuth téri rekonstrukció alapjául szolgáló Steindl Imre Program honlapja szerint az eredetileg Zala György és Orbán Antal tervei alapján 1934-ben elkészült szoborcsoport 17 méter magas volt, talapzata süttői mészkőből készült. A jelenlegi szobor szinte majdnem ugyanazon a helyen áll, ahol a Kossuth tér átalakítása előtt Károlyi Mihály szobra volt, aki legnagyobb politikai ellenfelének tartotta Tiszát.

A Fővárosi Közgyűlés 2012 tavaszán adott tulajdonosi hozzájárulást a budapesti Kossuth Lajos téren álló Károlyi Mihály-szobor ideiglenes elbontásához, raktárba szállításához, majd az érvényes engedélyek birtokában az alkotás Siófokon történő felállításához. A határozatot a Fidesz-KDNP és a Jobbik 21 igen, valamint az MSZP és az LMP 11 nem szavazata mellett  fogadták el. Az MSZP korábban "őrséget" állított a Kossuth térre, hogy így tiltakozzon Károlyi Mihály szobrának eltávolítása ellen. Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője akkor arról beszélt: a szobor elszállítását fizikailag nem tudják megakadályozni, ugyanakkor jelenlétükkel azt demonstrálják, hogy a köztársaság eszméjét "se hat ökörrel, se lánctalpas tankokkal nem tudják innen elvonni".

Nagy József, a Most-Híd nevű párt színeiben megválasztott szlovákiai magyar európai parlamenti (EP-) képviselő olyan szlovák-magyar kormányközi párbeszédet szorgalmaz a Benes-dekrétumok ügyében, amelynek a végén a két parlament közös nyilatkozattal megkövetné azokat, akik sérelmeket szenvedtek el.