Népszavazás a Szabadsági téri szoborról?

Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be Steiner Pál, az MSZP volt V. kerületi polgármestere a Szabadság téri emlékműre vonatkozó helyi népszavazás megakadályozása miatt a Fővárosi Törvényszékhez.

A szocialista politikus szerdán sajtótájékoztatón elmondta, a kérelem tárgya, hogy a törvényszék szolgáltasson igazságot. Korábban a volt polgármester népszavazást kezdeményezett azért, hogy az önkormányzat képviselőtestülete vonja vissza a tulajdonosi hozzájárulást a Szabadság téri emlékmű felállításához. A kérdést azonban a választási bizottság elutasította, olyan indokokkal, amik Steiner szerint „jogilag szinte értelmezhetetlenek, és kezelhetetlenek”.

A politikus szerint „teljesen nyilvánvaló, ahhoz keresnek jogi ürügyet, hogy miként lehetne megakadályozni, hogy a belvárosi lakosok dönthessenek a kérdésről.” Steiner Pál biztos abban, hogy a törvényszék igazságot szolgáltat. A politikus kijelentette, ha engedélyezik a népszavazást kiírását, bízik abban, hogy összegyűlik a megfelelő számú aláírás.

A volt polgármester felkérte a civil szervezeteket, pártokat, hogyha egyetértenek a szobor felállításának megakadályozásával, a törvényszéki határozat kézhezvétele után segítsenek aláírásokat gyűjteni. Rogán Antalra utalva hozzátette: ez az ügy azt mutatja, hogy a jelenlegi polgármester nem a belvárosi lakossághoz lojális, hanem kizárólag Orbán Viktorhoz. A törvényszéki határozatot legkésőbb 35 nap múlva kell meghozni.

Nemzetközi bojkott-terv az emlékmű miatt

Magyarország venné át jövőre Nagy-Britanniától a holokauszt emlékezetéért felelős nemzetközi szervezet, az International Holocaust Remembrance Alliance (IHRA) soros elnökségét, ám a szervezet 30 másik tagállama közül több is tiltakozik ez ellen - tudta meg a Népszava. Információink szerint a tagok az Orbán-kormány emlékezetpolitikája miatt és a Szabadság térre tervezett '44-es német megszállási emlékmű okozta botrány hatására "torpedóznák" meg a magyar elnökséget.

Értesüléseink szerint a jeruzsálemi székhelyű Simon Wiesenthal Központ is jelezte már a soros elnök Nagy-Britanniának: nem tartja helyesnek, hogy a jövőben az a kormány képviselje a szervezetet nemzetközi szinten, amely szerintük többször megsértette azt a megállapodást - az úgynevezett stockholmi nyilatkozatot - , ami a tagországokat a holokauszt oktatására, alapos és tárgyszerű bemutatására, továbbá az áldozatokról való illendő megemlékezésre kötelezi. Azért is megkérdőjelezték Magyarország alkalmasságát az IHRA 2015-ös elnökségére, mert a jobbikos Dúró Dórát választották a parlament kulturális bizottsága élére. Márciusban a Wiesenthal Központ arra is felszólította a kormányt, figyeljen oda a magyarországi zsidó közösség hangjára, és tisztességgel emlékezzen meg a magyarországi holokauszt 70. évfordulójáról, ahelyett, hogy politikai szándékokból meghamisítaná a történelmet.

Nemcsak a jeruzsálemi szervezet, de az IHRA-tagállam Egyesült Államok 30 zsidó származású kongresszusi képviselője nemrég nyílt levélben tiltakozott a Szabadság téri emlékmű miatt Orbán Viktornál. A levél egy bekezdése szintén megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát az IHRA-elnöki tisztségre. A képviselők az okok közt felsorolták a holokausztért viselt magyar felelősséget kisebbíteni igyekvő törekvéseket, a Jobbik megerősödését és az antiszemitizmus térhódítását. Ismert, Orbán a képviselőknek küldött válaszában ezekre az aggályokra nem reagált, helyette terjengős önigazolásba bonyolódott arról, hogy a választók kegyéből ő éppen nemzetegyesítést folytat, és ennek része az emlékmű is.

Ami a Szabadság téri emlékművet illeti, Orbán világossá tette, hogy a tiltakozások ellenére megépítik, és bár a hivatalos átadási határidő lejárt, egyelőre nem készült el, és azt sem tudni, mikor adják át.