Jobb számok után rosszak

Magyarország növekedési, fogyasztási adatai javulnak, ám ez nagyrészt egyszeri hatásoknak köszönhető. Tehát hamarosan újra romlani fognak a mutatók - figyelmeztet a Költségvetési Felelősségi Intézet.

A rendszerváltás óta az egy főre jutó GDP Lengyelországban több mint 100 százalékkal nőtt, Magyarországon csak 22 százalékkal. Ezzel az adattal is sokkolja olvasóközönségét Leszek Balcerowicz egykori lengyel jegybankelnök és miniszterelnök-helyettes a a Financial Timesban és a Gazeta Wyborczában. Minél gyorsabbak és radikálisabbak voltak a gazdasági reformok, annál gyorsabb volt hosszabb távon a növekedés - írja a "lengyel Bokros".

Az átpolitizált, vagy személyes kapcsolatokra épülő kapitalizmus nemcsak tisztességtelen, de nem is hatékony, eltorzítja a versenyt és hajlamossá tesz a privilégiumokkal való visszaélésre - vonja le a magyar kudarcot is magyarázó alapvetést a napi.hu tolmácsolásában Balcerowicz. Szerinte a magyar lemaradás másik oka a permanens, időnként költségvetési válsághoz vezető deficit és a hatalmas államadósság.

Úgy tűnik, a Fidesszel együtt marad Magyarországon az átpolitizált és egyedi kapcsolatokra épülő kapitalizmus, és ehhez kapcsolódva a nagy adósság és a gyenge növekedési potenciál. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) számításai szerint az államadósság már 2014 végén is eléri a GDP 81 százalékát, tehát meghaladja a 2013 végi – mesterségesen alacsony – 79,1 százalékos értéket, de az adósságráta ez után sem kezd csökkenni. Az intézet legfrissebb - technikai kivetítésnek nevezett -, az elkövetkező évekre vonatkozó elemzése így foglalja össze a várható jövőt: A 2014. évi növekedés, fogyasztás, és infláció rendkívül kedvező képet mutat a gazdaság állapotáról, de ez szinte teljes egészében egyszeri vagy átmeneti tényezők hatása.

Ilyen egyszeri tényezők a 2014-es kormányzati költekezés, az EU-források gyors ütemű felhasználása 2014-ben és 2015-ben, az Audi és a Mercedes autógyár termelésbe állása, és a jegybank növekedési hitelprogramja. Ezek nélkül 2014-ben a most 2,7 százalékra várt növekedési ütem a 0,5 százalékot is alig érné el. Ezeknek a kedvező hatásoknak az elmúltával már 2015-ben visszaesik a gazdasági növekedés az 1 százalék környékére. Ami nagyobb baj, a jelenlegi folyamatokból úgy látszik (az anyag hangsúlyozottan ezekből indul ki), hogy a következő években is ezen a szinten marad.

A visszafogott beruházási kedv a munkaerő létszámának visszafogott bővülésével párosul, a kialakult alacsony inflációs környezet visszafogja a vállalatok bérezését is, ez középtávon a lakosság rendelkezésére álló jövedelmének lassabb növekedését vetíti előre az intézet szerint. Megjósolható az is, hogy újra megszorításokra lesz szükség, mégpedig 100 milliárd forintnyi mértékben: Az infláció 2014-ben rendkívül alacsony szintet ér el, de már 2015-ben megközelíti a 3 százalékos célértéket. A lakossági fogyasztás átmenetileg felgyorsul, de középtávon szintén 1 százalékos növekedési ütem környékére lassul.

A konvergenciaprogramban megjelölt egyenlegcélok megvalósulásához a tartalékok zárolásán túl még további a GDP 0,3 százalékát elérő kiigazításra van szükség. E nélkül a költségvetési hiány ismét a GDP 3 százaléka fölé kerül, és a következő években növekedni kezd. A fogyasztási adók - részben a tervezettnél jóval alacsonyabb inflációra, másrészt tervezési hibákra is visszavezethető - elmaradását valamennyire ellentételezik a nyugdíjakra, a családtámogatásra és az egyéb szociális transzferekre fordított kiadásokon elérhető megtakarítások - áll az elemzésben.

Ráadásul 2014 végén már új módszertan szerint kell számítani az egyenlegmutatót - figyelmeztet a KFIB -, és ennek hatására a 2014-es magyar költségvetési hiány érzékelhetően, 70 milliárd forinttal meg fog emelkedni. Más is rontja a költségvetés pozícióit. A mobilszolgáltatók rendelkezésére bocsátott legújabb frekvenciákért például a médiahatóság 104 milliárd forintot várt, ám az összeget nemrég megfelezték. Az ügyleten a legtöbbet a Telekom-csoport nyer, a hvg.hu össze is köti ezt az állítást a csoportba tartozó Origó.hu portál főszerkesztőjének viharos távozásával, amelynek okát sokan kormányzati nyomásgyakorlásban látják.

Olvadnak az árak a melegben

Májusban is csökkentek az árak: ismét 0,1 százalékos deflációról számolt be tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. Bár arra számítottunk, hogy májusban az éves infláció 0 százalékra emelkedik, az maradt az áprilisi -0,1 százalékos szinten - közölte Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője hozzátette: az eltérés nem jelentős, azonban a továbbra is negatív tartományban lévő éves fogyasztói árindex jól jelzi, hogy a 3 százalékos középtávú inflációs célhoz való felzárkózás a korábban gondoltnál jóval lassabban fog bekövetkezni.

Az infláció eltűnése elsősorban a rezsicsökketésnek köszönhető: májustól újabb 6,5 százalékkal csökkent ugyanis a gáz ára. A maginfláció 2,5 százalék volt az előző évhez képest. Emiatt csak formálisan beszélhetünk deflációról, hiszen ez a helyzet csak mesterséges és időleges. Elemzők felhívják a figyelmet: a forint ismét gyengüléssel reagált az inflációs adatra: ez alapján ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) érezheti úgy, hogy van még tere a további kamatcsökkentésnek. A júniusi kamatdöntő ülésen Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője újabb 10 bázispontos alapkamat-vágásra számít.