A magyar gazdaság előtt kitárultak a lehetőségek, és - a négy évvel ezelőtti állapottal ellentétben - a gazdaságpolitikának nem a válságkezelés, vagy az azonnali csődhelyzet elhárítása az alapvető célja - ezekkel a szavakkal mutatta be tegnap államtitkárait Varga Mihály, akinek a számára úgy látszik négy esztendő sem volt elegendő arra, hogy a második Orbán-kormány nem egy csődben lévő országot vett át a Bajnai-kormánytól, hanem egy olyant, amelynek válságkezelése nemzetközi elismerést váltott ki.
A tárca régi-új vezetője ezúttal is arról beszélt, hogy az országnak újraiparosításra van szüksége, annak érdekében, hogy Magyarország legyen a régió egyik legversenyképesebb országa, és növekedési központtá váljon. Ennek kapcsán Varga Mihály megjegyezte, hogy az ipar 23 százalékos részaránnyal járul hozzá a GDP megtermeléséhez. Az újraiparosításról szóló elképzelések azért is szokatlanok - vélik a szakemberek, mert egy olyan gazdasági szerkezetű országnak, mint amilyen Magyarország, elsősorban a szolgáltatások szerepének növelésére érdemes törekednie.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy jelenleg a szolgáltatások a GDP-hez a kétharmadot meghaladó részarányban járulnak hozzá. E hét keddjén a belföldi turizmusról szóló, legfrissebb statisztikai adatok kapcsán derült ki, hogy ez az ágazat a GDP-hez közvetlenül 12 százalékkal járul hozzá, ezért a kormány abban reménykedik, hogy ilyen dinamikus fejlődés mellett Magyarországon is a turisztikai ágazat lesz az első számú iparág. Lehet, hogy Varga Mihály az újraiparosításba - sajátos módon - a szolgáltatásokat is beleértette.
Varga Mihály tegnap beszélt arról is, hogy a vállalkozásokat tevékenységük bővítésére és egyre gyorsuló innovációra ösztönzik majd, miközben törekednek az európai uniós források hatékony felhasználására, és továbbra is fegyelmezett költségvetési- és pénzügypolitikát folytatnak. Az uniós forrásokkal csak az a gond - mondják a szakemberek, hogy jelenleg Brüsszel nem fogad be újabb számlákat, és vizsgálja, hogy az Orbán-kormány által átalakított nemzeti fejlesztési intézményrendszer alkalmas-e a támogatások megfelelő elosztására.
A miniszter elmondta: a következő években is 3 százalék alatti hiányt terveznek, emellett az államháztartási kiadásokat és bevételeket is úgy határozzák meg, hogy azok minél inkább támogassák a gazdaság növekedését és a foglalkoztatás bővülését. Az államadósságról szólva úgy fogalmazott: miután sikerült megállítani az adósság növekedését, a jövőben az adósság és a devizaadósság arányának csökkentése a cél. (A tapasztalat ennek ellentmond: a GDP arányos államadósság növekedése 2014-ben folyamatos.)
Varga Mihály az adórendszerrel kapcsolatban jelezte azt is, hogy az utóbbi 4 évben végrehajtott adóváltozások fennmaradnak, sőt "költségvetési mozgástér figyelembe vételével az adók kedvező irányba módosulhatnak", amellett továbbra is cél a munkát terhelő adók csökkentése, a gyermeknevelés kiemelt támogatása. Hozzáfűzte, hogy a Munkahelyvédelmi akciótervet folytatni kívánják, és a fogyasztási típusú adók szinten tartásával is számolnak. A munkanélküliségnél a 4 százalékos mértéket célozzák me, ami a jelenlegi fele.
Varga csapata
A pénzügyekért felelős államtitkár Orbán Gábor, a munkaerő-piaci és képzési államtitkár pedig Czomba Sándor marad és nincs változás a közigazgatási államtitkári poszton sem: Gondos Judit folytathatja munkáját. Tállai András, a Belügyminisztérium volt önkormányzati államtitkára lesz a parlamenti államtitkár, Banai Péter Benő, eddigi helyettes államtitkár pedig az államháztartásért felelős államtitkárságot irányítja a jövőben. A belgazdaságért felelős államtitkár Glattfelder Béla lett, ő eddig európai parlamenti képviselő volt. (Korábban már volt a Széchenyi Terv propagátoraként politikai államtitkár az első Orbán-kormányban.) Az uniós források felhasználásáért felelős államtitkári posztot Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági miniszter volt kabinetfőnöke foglalhatja el.